Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-04-22 / 32. szám
’s álmodott aranyhegyeiket kopár sivatag pusztává ’s iszapos mocsárrá változtatá és szegény Lenkának kelle ujonazt mind ezekért keserűn lakolnia. Örömnapjai megint eltűntek ’s ő viszont szolgálóságra aláztaték. Napestig kelle a’ gyógyszertárban dolgoznia, e’ mellett a’ házkörűli minden szolgálatot megtenni, vasárnap a gyermekeket tanitani, a’ ház számára varrni ’s mint különös kegyelmet kelle tekintenie, hogy Burjánfalvi úr, köznapokon a’ gyógyszertárban ha egyéb dolga nem volt, maga számára dolgozni megengedé. Lenka készséggel teljesített mindent , de minden pontosságaival sem nyerhetémeg Burjánfalviné szívességét, ki vele mindég elégületlen volt, rajta zsarnokoskodott, sőt a’ mi Lenka szívének leginkább fájt, gyakran átkozák megholt atyját is. Bajait nem kis mértékben nevelte, hogy a’ fiatal léha Szélhegyi, ki, mig Lenka oda nem vitetett, mint imádó a gyógyszertárosnő lábainál sohajtozott, azóta pedig Lenka körül szépelgett, mi Burjánfalvinőt rendkívül boszontá ’s boszuját teljes mértékben Lenka ellen önté ki. (Folytatása következik.) Prezuilla romjai ’s a’ sisklicere parti tartománya. (Utazási töredék.) I. Redut-Kaie. — Anaklea. — Utsanis uri. — Bambor. — Suchum-Kaie. Redut-Kale, mit az oroszok 1820-ban alapitottak, a’ legnyomorultabb kikötő, mit valaha láttam. A’ város, ha e’ nevet megérdemli, három sor házból áll, mit a’ Chopi folyója, mely itt szakad a Feketetengerbe ’s egy hoszszu, szinte egy talp vastagságra, apró kövekkel bészórt útsza választ el egymástól. Házai fából épitvék, többnyire roszszak ’s kivsit belől kellemetlenek. Lakosa mintegy 1500 ’s görögökből, törökökből, nehány oroszból ’s örményből áll. Görögnéi szépségét Tiflisben dicsérték, én kevés szépet láttam. A’ szabad kereskedésnek 1832-beni eltörléséig a’ legélénkebb kikötő volt a’ Pontus keleti partján, most minden kihólt, csendes, puszta. Ez egyalaku, hamuszinü háztömeg kopár környékével a’ Feketetenger ’s Colchis örökzöld erdei köztt fekszik, mintegy pusztában fekvő oásis ellenképe. Helybeli viszonyait tekintve jelen állapotja igen szomorú. Fekvése kellemetlen, környéke egésségtelen, kikötője a’ legveszélyesebb ’s alkalmatlanabb. ’S még is Európa ’s Persia köztt sokáig a’ kereskedés központja volt. Nem csak Redut-Kale, hanem Tulkaukázus lakosai is reményük, hogy a’ hatalmas béfolyásu Woronzow herczeg a’ szabad kereskedést megint kieszközlendi. Minden utazók ’s dologhoz értők megegyeznek, hogy ez által a’ tartomány jólléte ’s felvirulása végtelent nyerend. Alig voltam nyólcz nap Redut-Kaleban’s már egésségem tetemesen megváltozott. Szerencsémre a’ kormányzó a’ dsiderák partjára, Ardiller erősségbe 34 asowi kozákkal egy bárkát küldött ’s egy ifju gárdakapitánynyal ’s a’ vitéz tatár főnök Gjül-Bassárral április 1 Ildiken reggeli 8 órakor elindultunk. Fél óra múlva Chopi folyója által a’ tengerben okozott rohamon áteveztünk ’s délutáni két órára az Anaklea hajdani erősségbe szerencsésen megérkeztünk. Anakleában (gyanithatólag a’ görög Heraklea), most csak nehány török, zsidó, kozák lakik. Az Ingur bal partján, mely itt ömlik a’ Feketetengerbe, fekszik ’s Mingrelia és Samur- Laden tartománya köztt a’ tengerparton középpontot képez. Hat órakor tovább eveztünk ’s naphaladatkor, mire itt estszürkület nélkül tüstént és következik, a’ samur-sacheni parton egy kis öbölbe értünk ’s kiszállottunk. Nap felkeltekor, néhány órai esső után, tovább eveztünk ’s hét óra múlva az utsamtsuri kikötőbe értünk. Utsamsuri Abbasia vagy Dsichetán egyik kikötőhelye, regényes buja vidékben fekszik ’s egy hoszszu utszából ’s kétfelől mellette elszórt házakból áll, mintegy 500 lakossal, kik főként csempészetet űznek. Nagy része piacz, melyen keletnek ’s nyugotnak, sem gazdag, sem kiválogatott portékái tömegét árulják. Vannak, ritkán vagy soha sem keresett számos portékák, miket nem speculatioi szellem, hanem az abbasiai part vendégtelensége halmozott öszsze. Kalmárai vegyesen trapesunti törökök, görögök, örmények ’s abbasiaiak. Ez utolsók csupán fegyverekkel ’s honi terményekkel bekereskednek, melyek köztt főként nevezetes a’ lesghirivel tartósságra versenyező derék posztó ’s fáin ékes jól készült papucsmunka. Az utsamtsuri piacznak sajátságos hadi bélyege van. Nyílt boltjai előtt mindenütt töltött fegyver áll; más fegyver is, mint gyilokos pisztoly, számosan találtatik. A’ vásárosok, kik részint gyalog, részint lóháton járnak a’ piatzon ’s többnyire a’ szomszéd falukbéli abbasok vagy direhetánok, mind merőben felfegyverkezvek, hátukon vadász fegyver függ, övükben gyilok és pisztoly. Férfiai többnyire karcsuk, jó testalkatuak ’s kifejezőarczuak. A’ szép nemből csak aggot ’s éktelent láttam. Nevezetességei köztt megnéztük a’ két kávéházat is, mely egy szellőző sátorszerü épület ’s egyetlen ékessége