Honismeret, 1978 (6. évfolyam)
KRÓNIKA - Sever Béla: A muravidéki helyismereti gyűjtemények és a magyar nemzetiségi könyvtárak a Szlovén Szocialista Köztársaságban
Muravidéki helyismereti gyűjtemények és magyar nemzetiségi könyvtárak a Szlovén Szocialista Köztársaságban . A háború utáni első évtizedben Szlovéniában, az akkori járási közigazgatási felosztás keretében tudományos könyvtárakat hoztak létre. Ezek — a későbbi átszervezés ellenére — a tájegység tudományos könyvtárai maradtak, s ha kisebb mértékben is, de ugyanazt a feladatot látták el, mint a nemzeti könyvtárak. A szlovén irodalom gyűjtése és őrzése mellett figyelmet fordítottak a helyismereti gyűjteményekre is. A szlovéniai tájegységi tudományos könyvtárak létrehozásához a példát a Maribori Tudományos (ma Egyetemi) Könyvtár szolgáltatta, amely a két háború között kimondottan helyismereti céllal, általános tudományos könyvtárrá fejlődött. Az akkori könyvtári rendszerben a tájegységi tudományos könyvtáraknak úgy kellett ellátniuk feladatukat, hogy választ adhassanak a vidékkel és a vidék lakosságával kapcsolatban felmerülő kérdésekre, megismertessék olvasóikat a múlttal, elmélyítsék ismereteiket a máról, elősegítsék az új távlatok feltárását. Röviden, hogy az illető tájegység helyismereti középpontjává legyenek. Kezdettől fogva az volt a vélemény, hogy a tudományos könyvtárak az önálló tudományos intézmények mintájára alakítsák ki tudományos munkájuk rendjét, s ne váljanak vegyes típusú könyvtárakká. Ezen elvi álláspont ellenére, a későbbi fejlődés folyamán a tudományos könyvtárak a tájegység központjaiban működő közművelődési könyvtárakkal egyesültek, s nyilvános könyvtárakká váltak. A szlovéniai tudományos könyvtárak közössége 1968-ban határozatot hozott, hogy ezek a könyvtárak gyűjtsenek szlovén könyvanyagot az olvasók használatára, archív anyagként pedig csak a saját területükre vonatkozó hazai és külföldi kiadványokat (primér anyag) gyűjtsék és tárolják, valamint a tájegységük területén megjelenő egész könyvtermést (szekunder anyag). A külföldi irodalom beszerzésére vonatkozóan az az elv alakult ki, hogy azt a könyvtárak maguk válogassák ki, de elsősorban az alapvető enciklopédikus műveket, kézikönyveket gyűjtsék és részesítsék előnyben a vidék területén vagy annak közelében beszélt nyelveket. A határvidék könyvtáraiban a nemzetiségek irodalmát gyűjtik, a kétnyelvű területen pedig külön is beszerzik a nemzetiségek könyvanyagát. A tájegységi könyvtárak nem gyűjtik az alkalmazott tudományok speciális szakirodalmát, míg egyéb szakirodalom esetében elkülönítik a szakmai és a helyismereti anyagot. A Muraszombati Tájegységi Tudományos Könyvtár ennek az elvnek megfelelően elégíti ki a Muravidék tudományos és helyismereti igényeit. Szakmai szempontból a magyarországi Rábavidékre és az ausztriai Redgonai háromszögre, helyben pedig a magyar irodalom gyűjtésére specializálódott. A kötelespéldány-rendszer első bevezetése 1945-ben csak az akkori kerületi könyvtárakat érintette, de a megőrzés funkciójának hangsúlyozása nélkül. A kötelespéldánynak archív példányként való megőrzését csak 1960-ban határozták el. Az 1972. évi kötelespéldány-rendelet már minden szlovéniai tájegységi könyvtárra kiterjedt. Ennek értelmében minden tájegységi nyomda minden termékéből küld egy-egy példányt ezeknek a könyvtáraiknak. A Szlovénián kívül települt nyomdák pedig a szlovéniai kiadók részére nyomtatott kiadványokból kötelesek e könyvtáraknak a példányokat megküldeni. 2. A Szlovén Muravidék mai területe gazdasági és kulturális egység, jóllehet közigazgatásilag, politikailag Gornja, Radgona, Lendava (Alsólendva), Ljutomer (Luttenberg) és Murska Sobota (Muraszombat) központokkal járásokra tagolódik. A természeti és néprajzi szempontból egységes muramenti világot ezeréves politikai határ szelte ketté, amely észrevehető nyelvi és néprajzi elemeket és gondolkodásbeli különbségeket hagyott örökül. A Mura mentén húzódó politikai határ ellenére, a népi irodalmi kultúra kezdettől fogva ide-oda áramlott, bár az irodalom a Mura jobb partján a szlovéniai írók felé orientálódott, míg a Murán túli szlovén nyelvjárású irodalom a magyar kultúrához kötődött. Az anyanemzettől való elszigeteltség következtében a nyelvjárás szinte kiszakíthatatlan gyökereket eresztett, s úgyszólván napjainkig megmaradt az irodalomban. A Muraszombati Tudományos Könyvtár létrehozásának gondolata 1935-ben született meg a Murántúli Múzeumi Társulat alapító közgyűlésén, de csak 1955-ben va-