Honismeret, 1985 (13. évfolyam)

KRÓNIKA - Zóka László: Termeléstörténeti kiállítás Bolyban

dék". Ezért állt akkor a táncházmozgalom mellé, hogy jöjjön le a színpadról vissza a nép közé az, ami a népé. Kallós Zoltán nem áll tudományos és irodalmi viták kereszttüzében. Életműve egyértelmű. Egyaránt elismeri a szaktudomány és a nép is. Nem lehetett véletlen az, hogy éppen amikor a krónikás betoppant hozzá, egy magyarországi román faluból is érkeztek látogatói. Ez termé­szetes, hiszen táncházainkban megtaláljuk a román zenei anyagot is. És köszöntötte őt az iro­dalmi világ is. A mai magyar irodalom alighanem legkiválóbb riportere, Beke György talán elsőként írt róla. Az esszéistaként is legjobbak között számon tartott Csoóri Sándor legszebb írásában, a Tenger és diólevélben Kallóst állítja középpontba. A soha egy fölösleges szót le nem író Nagy László prózagyűjteményének címadó tanulmánya róla szól. Ő vallja, hogy a férfi akadt Erdélyben, hűségesen elszánt, aki énekeket gyűjtve aranyvesszőt ad: Verjétek meg a temetőt! Támasszátok föl anyátok, árvák!" Ez a legavatottabbak által is elismert alkotó — mert amit ő vállal az alkotás — nem önmagá­nak gyűjtött vagyont, hanem népének­, nem keresi a kényelmes lehetőségeket és ma is vándor­ként él, két országrész az otthona. Ott pihen le, ahol ráesteledik, hiszen otthon van a minden adatközlőjénél. Több időt tölt el az országutakon, a vasúton, a messzi falvak lakodalmain és temetésein, mint szerény kolozsvári lakásában. Nemrégen, pontosan egy évtized után Buda­pestre is eljuthatott. Fájdalmas ok hozta újra közénk, barátját és szellemi társát, Martin Györ­gyöt, a hazai táncházmozgalom csendes patrónusát, az európai hírű táncfolkloristát kellett elbúcsúztatnia. De járt a táncházakban is, megismerhették őt olyanok is, akik tíz éve még csak kisiskolások lehettek. Tapasztalhatta, hogy a jó évtizede elindult mozgalom túlnőtt az akkori nemzedéken, a hőskoron. Meglátogatta a budapesti Népművészeti Baráti Kört, ahol a romániai magyar néprajzi csoportokról beszélt. A pesti hallgatók hallhatták a siratóénekeket, amelyek Kallós szerint a legőszintébb társadalomrajzot adják. Megtudtuk, hogy a regölés a Dunán­túlon kívül csak Udvarhelyen és Moldvában maradt meg, tehát a magyar nyelvterület keleti és nyugati végein. Beszélt mostani munkájáról, a készülő táncszógyűjteményről is. A táncszók­nak — csujogatásoknak — kétféle csoportja van: a lakodalmi, főképpen menyasszonycsúfolók, valamint a tánc közben mondott szövegek. A Kossuth Klub balladaestjén is nagy közönség hallhatta őt és a vele fellépő, Egyházaskozárra települt moldvai csángó énekeseket. Bevezető­jében elmondta, hogy az erdélyi népművészet a nemzetiségekkel való tartós együttélés során — a természetes kölcsönhatások ellenére — megtartotta sajátos színeit. Minél nagyobb ugyan­is az idegen hatás egy népi kultúrára, annál jobban kidomborodik a nemzeti jelleg. Korszakalkotó jelentőségű munkái után sok százan személyesen is láthatták, hallhatták ezt a szerény, szorgalmas, nésmét szolgáló gyűjtőt. Ahogy tíz esztendeje, úgy ma sem kétséges, hogy Kallós Zoltán életműve a magyar folklórtudomány alapkutatásának számít.­ Vizl László Termeléstörténeti kiállítás Bolyban A Bolyi Mezőgazdasági Kombinát (Baranya megye) tevékenységét nemcsak iparszerű mező­gazdasági termelés, a sokoldalú, intenzív gazdálkodás, hanem komoly eszmei, tudatnevelő munka is jellemzi. Figyelmük kiterjed olyan vonatkozásokra, amelyek nem tartoznak szorosan az agráripari termeléshez. Van energiájuk arra, hogy foglalkozzanak a hagyományápolással, az elődök tevékenységének feltárásával. A hajdanvolt mezőgazdasági termelés eszközeit, tár­gyi emlékeit összegyűjtik, bemutatják a nemrég létrehozott állandó kiállításon. A kiállításon egymás mellett sorakoznak a vasból és a fából készült paraszti szerszámok: nádvágó kaszák, régi típusú kaszák, változatos méretű és esztétikus kivitelezésű korsók, víz­hordó alkalmatosságok, különböző méretű és funkciójú fa- és vasekék, boronák. A falusi házi­ipar változatos eszközei: fogók, üllők, kalapácsok. A változás dinamikáját tükrözi a különböző korokból való műszaki eszközök felvonultatása: robosztus méretű magánjáró gőzgép, Hoffer traktor, körmös vontató, rotorok és más járművek. Zsákban, kosárban kiállítva látható a kom­binátban termelt magvak változatos sokfélesége. A falakon a témának megfelelő metszetek, fotók, egyéb termeléssel kapcsolatos ábrázolások láthatók. A kiállítás nyitottsága révén állan­dóan változik. Nem záródik le az 5—10 éve még használt mezőgazdasági eszközök felsorakoz­tatásával, bemutatja a mai eszközöket is.­ ­A közelmúltban jelent meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál Kallós Zoltán leme­ze, amelyen maga énekli legkedvesebb dalait (SzerkJ. 50

Next