Honismeret, 2000 Különszám
I. GÉZA NAGYFEJEDELEM ÉS KORA A keresztény magyar államiság felé vezető úton - az újabb kutatások szerint -meghatározó szerepe volt Géza nagyfejedelemnek (uralkodott kb. 970-997), és feleségének, az erdélyi Gyula leányának, Saroltnak. Ők ketten indították el az országot, s utódjuknak szánt gyermeküket, Istvánt azon az úton, amely az Európa által szuverénnek, a többi keresztény állammal egyenrangúnak elismert Magyar Királyság megteremtéséhez vezetett. Népünk sorsdöntő három évtizedéről, a 10. század utolsó harmadáról csak igen kevés írott forrás maradt. A történészek-régészek aprólékos elemző munkájának legfontosabb eredményeit mutatjuk be ebben a fejezetben. A nagyfejedelmi székhely áthelyezése keletről nyugatra A honfoglalás időszakától mintegy fél évszázadig nagyfejedelmeink székhelye a Bodrogközben lehetett, Karos-Karcsa vidékén, miként Révész László 1980/90-es években folytatott ásatásai ezt valószínűsítették. Itt kerültek elő ugyanis eddig a leggazdagabb sírok, amelyek jelzik a nagyfejedelmi kíséret jelenlétét. Géza nagyfejedelem lehetett az, aki a Kárpát-medence középső harmadába tette át székhelyét. Ekkor alakulhatott ki az a hatalmi négyszög, amelynek sarokpontjai Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom és Győr. E helyeken templomok épültek már az ezredforduló előtt, Győrtől délre bencés monostor (Pannonhalma), Veszprém mellett görög apácakolostor létesült. Esztergomban született Vajkó István. Gézeit (és bizonyára feleségét, Saroltot is) Székesfehérvárott temették el. A gyulák és Sarolt birtokterülete Gyula, lehetett a gyulák országrészének (a Körösök és a Maros vidékének, azaz a Tiszántúl déli felének) központja. Neve először Gyulamonostora alakban fordul elő. A monostor lehetett bencés monostor is, de akár bizánci (orthodox) rítusú is. Gyulán születhetett Sarolt, Gyulának a leánya, valamikor a 950-es évek második felében. Apja keresztény volt, a keresztségben a Sztefanosz (István) nevet nyerte és Saroltot is megkeresztelték, valószínűleg a gyulák országrészének orthodox püspöke, Hierotheosz. A 970-es évek elején Stefanosz gyula áttette székhelyét Erdélybe, Fehérvárra, amely máig őrzi ennek emlékét a nevében: Gyulafehérvár. Ekkoriban épülhetett föl itt az első (kerek) templom, egy rotunda.