Honismeret, 2004-2005 Különszám

Köszöntő A középkori Magyarország összeomlása - 1526, vagy még inkább 1541 -után soha sem fénylett olyan hosszú időn át a magyar függetlenség visszaállításának reménycsillaga, mint a Pro Patria et Libertate jelszava alatt kibontakozott, II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc nyolc esztendejében. A politikai és a hadi szerencse forgandósága ellenére csaknem egy évtizeden át volt miben bízniuk azoknak, akik a két pogány közti őrlődés évszázadai alatt megőrizték a nemzeti függetlenség kivívásába vetett reménységüket. S ha belenézünk történelmünk mélységesen mély kútjába, láthatjuk, hogy ezek a vulkánként újra és újra kitörő forradalmak és szabadságharcok őrizték a nemzet legjobbjaiban a magyarság megmaradásának hitét. A bukása ellenére is dicsőséges Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére hirdettük meg a magyar történelem iránt érdeklődő fiatalok számára a „Hős Rákóczi népe" című történelmi vetélkedőt. Biztosak vagyunk abban, hogy sikerül felkeltenünk a hazai és a határon túli középiskolák magyar diákjainak és tanárainak érdeklődését, hiszen ez a hősöket termő korszak bővelkedett az izgalmas, megragadó eseményekben, a példát mutató személyiségekben. Maga Rákóczi Ferenc pedig különösen közel állhat a mai kor ifjúságához, hiszen múltunknak kevés alakja lépett ilyen fiatalon a történelem színpadára. Kilenc-tíz évesen élte át édesanyja, Zrínyi Ilona oldalán Munkács várának ostromát. Tizenkét esztendős, mikor a bécsi udvar elszakítja családjától, hogy elidegenítse nemzetétől. Tizennyolc évesen már ifjú házas és Sáros vármegye örökös főispánja. Alig tölti be a huszonöt esztendőt, mikor a bécsújhelyi börtön foglya, és mindössze huszonhét éves, amikor élére áll a felkelőknek, és kibontja a szabadságharc zászlaját. A nemzetet, a nemzetiséget, a hazát és a szülőföldet sokféleképpen lehet szolgálni. Karddal, politikával és diplomáciával, ahogy Hős Rákóczi és népe tették, s mindazzal, ami szükséges volt ahhoz, hogy nyolc esztendőn keresztül ellenállhassanak a külső és a belső ellenségnek: tanulással, felkészüléssel, leleménnyel, hősiességgel, majd pedig az emigrációban példamutatással, vagy éppen - Mikes Kelemenként - az anyanyelv gyönyörűséges művelésével. Fiatalok! Itt sorakoznak a példák szemetek előtt. Mindegyikből kaphattok valamit, hozzágyúrhatjátok formálódó egyéniségetekhez. A XXI. században természetesen senkiből sem válhat Zrínyi Ilona, Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás vagy Mikes Kelemen. De „emberségből példát, vitézségből formát", hazaszeretet, kitartást és hűséget bőséggel meríthettek életükből, cselekedeteikből.

Next