Honismeret, 2006 (34. évfolyam)

2006 / 5. szám - Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk! - Tisza-menti forradalom, 1956 (Dr. Lénárt Béla)

helyben kirobbant népmozgalmak hatására, rendre megszüntették tevékenységüket. Ezzel kezdődött a forradalom. Egy ideiglenes, másik hatalom szervezése, működésének megindítása volt a legégetőbb feladat, ami már maga volt a működő, életre kelő forradalom. A tanácsok helyi szervezeteinek összeomlása, a települési forradalmi bizottságok megalakulása 1956. október 24-én a járás területén semmi külső jele sem volt a pesti október 23-i esemé­nyek hatásának, a hatalom kapkodó intézkedéseit (összetartás a járási rendőrkapitányságon, készültség a honvéd kiegészítő parancsnokságon, a Mohosz fegyverei begyűjtésének meg­kezdése a járás területéről, a pártbizottság tagjainak felfegyverzése stb.) a lakosság nem érzé­kelhette. Az emberek legfeljebb a kocsmákban, utcai kisebb csoportokban tárgyalták meg az eseményeket (Eszlár, Vasvári), az iskolákban folyt a tanítás, hivatalok, boltok nyitva, az élet a megszokott mederben, a feszültség még alig kitapintható. Október 25-én azonban felgyorsultak az események.... „Tiszalökön október 25-én reggel már nagyobb mozgolódást és csoportosulást lehetett tapasztalni. Ekkor már az üzemekből és egyéb vállalati munkahelyekről igen nagy létszámmal jöttek haza dolgozók és a központi vendéglő előtt csoportosulások voltak..." - olvasható egy későbbi jelentésben.­ A község vezetői, a járási párt- és tanácsi veze­tés egyetértésével, igyekezett ura maradni az eseményeknek, tárgyalások indultak egy új összetételű (munkás)tanács alakítása érdekében. A kezdeményezést Csikós Bálint tanácsel­nök, Balogh Sándor VB-titkár, Kiss András elnökhelyettes irányította a tanácsháza épületé­ben. Harkai Sándor a párt járási első titkára nem, Borivó László járási VB-titkár viszont sze­mélyesen is jelen volt a tárgyalásokon. A késő délutáni órákban - a külső hírek, valamint a ta­nácsházán történő események kiszivárgása hatására - egyre nagyobb tömeg jelent meg az ut­cákon, a hangulat felforrósodott, és hamarosan mintegy 1500-2000 főnyi tömeg gyűlt össze az épület előtt, beleszólást követelve a tanácsalakításba. Majd Csikós Bálint elnök - belátva, hogy a kintiek, azaz Tiszalök polgárai feje fölött már nem lehet intézkedni - azt kérte: vá­lasszanak 4-5 fős küldöttséget, amely beleszólhat a bent folyó egyezkedésbe. Odakint közfel­kiáltással Cs Nagy Istvánt, Láng Istvánt, Balogh Józsefet és Medve Istvánt bízták meg a fel­adattal. Cs Nagy István később az alábbi vallomást tette az első munkástanács alakulásáról: ... „Hári Lajos országgyűlési képviselő közölte, hogy a munkástanács névsorát a pártbizottság állította össze, ebbe a névsorba az én nevem is szerepelt. Kovács Miklós állt ki az erkélyre és ismertette a munkás­tanács névsorát. A tömeg „jó lesz" vagy „nem lesz jó" bekiabálásokkal fejezte ki véleményét... A mun­kástanácsnak 40-50 tagja lett, ... ebből kb. 10-12 lehetett a párttagok száma...". Jelentős számban szerepeltek a volt tanács tagjai is. Készült még egy kiáltvány az akkor már szokásos követelé­sekkel (szovjet csapatok kivonulása, többpártrendszer, sztrájkjog stb), majd az új testület ve­zetőséget választott, melynek elnöki tisztét Cs Nagy Istvánra bízták. A tüntetés ezzel be is zá­rult. A jelképek eltávolításának időpontjáról ellentmondásosak a későbbi források, annyi biz­tos, hogy október 26-án délutánra már nem voltak vörös csillagok, címerek a középületeken, boltokon. Október 26-a az összes többi községben is jelentős forradalmi változásokat hozott, ezek ki­robbantói döntően a borsodi iparvidékről teherautókon érkező, feltételezhetően spontán mó­don alakult, részben fegyveres munkásokból, fiatalokból álló csoportok voltak, amelyek egy­részt a rendszer jelképeit igyekeztek eltávolítani, másrészt a helyi lakosságot új tanácsok létre­hozására ösztökélték. Itt-ott erőszakosan léptek fel a régi hatalom képviselőivel szemben. Ne­héz eldönteni, hogy ezek a csoportok milyen módon befolyásolták a helyi átalakulás időpont­jait, mértékét, annyi bizonyos, hogy meggyorsították a folyamatokat. ... „Tiszadobon október 26-án este 9 órakor kb. 14-15 főből álló ellenforradalmi csoport jelent meg a községben, felfegyverezve, akik megszállták a rendőrség és a községi tanács épületét..." - olvasható a már idézett MSZMP-s jelentésben. A csoport vezetője Szabó Gyula, mint később kiderült, elő­zetesen a gyermekotthon lakója is volt, feltehetően személyes indítékból jelent meg a faluban.­ ­ Az MSZMP tiszalöki járási Intézőbizottsága jelentése az 1956. október 23-november 4. közötti ese­ményekről, 1957. március 27. Dr. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai 1/5. A tiszalöki járás Tiszavasvári város Önkormányzata. Nemzeti Kulturális Alap - Soros Alapítvány - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 1996. 6. old. 2 (Cs Nagy István vallomása Uo. 204. old.

Next