Honismeret, 2006 (34. évfolyam)
2006 / 5. szám - Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk! - Tisza-menti forradalom, 1956 (Dr. Lénárt Béla)
helyben kirobbant népmozgalmak hatására, rendre megszüntették tevékenységüket. Ezzel kezdődött a forradalom. Egy ideiglenes, másik hatalom szervezése, működésének megindítása volt a legégetőbb feladat, ami már maga volt a működő, életre kelő forradalom. A tanácsok helyi szervezeteinek összeomlása, a települési forradalmi bizottságok megalakulása 1956. október 24-én a járás területén semmi külső jele sem volt a pesti október 23-i események hatásának, a hatalom kapkodó intézkedéseit (összetartás a járási rendőrkapitányságon, készültség a honvéd kiegészítő parancsnokságon, a Mohosz fegyverei begyűjtésének megkezdése a járás területéről, a pártbizottság tagjainak felfegyverzése stb.) a lakosság nem érzékelhette. Az emberek legfeljebb a kocsmákban, utcai kisebb csoportokban tárgyalták meg az eseményeket (Eszlár, Vasvári), az iskolákban folyt a tanítás, hivatalok, boltok nyitva, az élet a megszokott mederben, a feszültség még alig kitapintható. Október 25-én azonban felgyorsultak az események.... „Tiszalökön október 25-én reggel már nagyobb mozgolódást és csoportosulást lehetett tapasztalni. Ekkor már az üzemekből és egyéb vállalati munkahelyekről igen nagy létszámmal jöttek haza dolgozók és a központi vendéglő előtt csoportosulások voltak..." - olvasható egy későbbi jelentésben. A község vezetői, a járási párt- és tanácsi vezetés egyetértésével, igyekezett ura maradni az eseményeknek, tárgyalások indultak egy új összetételű (munkás)tanács alakítása érdekében. A kezdeményezést Csikós Bálint tanácselnök, Balogh Sándor VB-titkár, Kiss András elnökhelyettes irányította a tanácsháza épületében. Harkai Sándor a párt járási első titkára nem, Borivó László járási VB-titkár viszont személyesen is jelen volt a tárgyalásokon. A késő délutáni órákban - a külső hírek, valamint a tanácsházán történő események kiszivárgása hatására - egyre nagyobb tömeg jelent meg az utcákon, a hangulat felforrósodott, és hamarosan mintegy 1500-2000 főnyi tömeg gyűlt össze az épület előtt, beleszólást követelve a tanácsalakításba. Majd Csikós Bálint elnök - belátva, hogy a kintiek, azaz Tiszalök polgárai feje fölött már nem lehet intézkedni - azt kérte: válasszanak 4-5 fős küldöttséget, amely beleszólhat a bent folyó egyezkedésbe. Odakint közfelkiáltással Cs Nagy Istvánt, Láng Istvánt, Balogh Józsefet és Medve Istvánt bízták meg a feladattal. Cs Nagy István később az alábbi vallomást tette az első munkástanács alakulásáról: ... „Hári Lajos országgyűlési képviselő közölte, hogy a munkástanács névsorát a pártbizottság állította össze, ebbe a névsorba az én nevem is szerepelt. Kovács Miklós állt ki az erkélyre és ismertette a munkástanács névsorát. A tömeg „jó lesz" vagy „nem lesz jó" bekiabálásokkal fejezte ki véleményét... A munkástanácsnak 40-50 tagja lett, ... ebből kb. 10-12 lehetett a párttagok száma...". Jelentős számban szerepeltek a volt tanács tagjai is. Készült még egy kiáltvány az akkor már szokásos követelésekkel (szovjet csapatok kivonulása, többpártrendszer, sztrájkjog stb), majd az új testület vezetőséget választott, melynek elnöki tisztét Cs Nagy Istvánra bízták. A tüntetés ezzel be is zárult. A jelképek eltávolításának időpontjáról ellentmondásosak a későbbi források, annyi biztos, hogy október 26-án délutánra már nem voltak vörös csillagok, címerek a középületeken, boltokon. Október 26-a az összes többi községben is jelentős forradalmi változásokat hozott, ezek kirobbantói döntően a borsodi iparvidékről teherautókon érkező, feltételezhetően spontán módon alakult, részben fegyveres munkásokból, fiatalokból álló csoportok voltak, amelyek egyrészt a rendszer jelképeit igyekeztek eltávolítani, másrészt a helyi lakosságot új tanácsok létrehozására ösztökélték. Itt-ott erőszakosan léptek fel a régi hatalom képviselőivel szemben. Nehéz eldönteni, hogy ezek a csoportok milyen módon befolyásolták a helyi átalakulás időpontjait, mértékét, annyi bizonyos, hogy meggyorsították a folyamatokat. ... „Tiszadobon október 26-án este 9 órakor kb. 14-15 főből álló ellenforradalmi csoport jelent meg a községben, felfegyverezve, akik megszállták a rendőrség és a községi tanács épületét..." - olvasható a már idézett MSZMP-s jelentésben. A csoport vezetője Szabó Gyula, mint később kiderült, előzetesen a gyermekotthon lakója is volt, feltehetően személyes indítékból jelent meg a faluban. Az MSZMP tiszalöki járási Intézőbizottsága jelentése az 1956. október 23-november 4. közötti eseményekről, 1957. március 27. Dr. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai 1/5. A tiszalöki járás Tiszavasvári város Önkormányzata. Nemzeti Kulturális Alap - Soros Alapítvány - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 1996. 6. old. 2 (Cs Nagy István vallomása Uo. 204. old.