Honismeret, 2017 (45. évfolyam)
2017 / 1. szám - ÉVFORDULÓK - Godzsák Attila: Kétszáz éve született Trefort Ágoston
ÉVFORDULÓK A kétszáz éve született Trefort Ágoston 200 éve, 1817. február 7-én született Trefort Ágoston, a Zemplén megyei Hommonán mint Trefort Ignác vármegyei orvos első gyermeke. A család ősei Belgiumból származtak. Ágoston 1822-ben kezdte az elemi iskolát Homonnán, ahol rögtön az osztály legjobb tanulója lett. 1826-tól Eperjesre járt gimnáziumba, ahol szintén jó eredményeket ért el, harmadik évre a második legjobb tanulója lett az osztálynak. 1829-ben átíratták a sátoraljaújhelyi gimnáziumba, ahol az osztály legjobb tanulójává vált. Ő maga így emlékezik vissza önéletleírásában a sátoraljaújhelyi tanulóévekre: következő évben egy valóban kiváló professzorom volt, a piarista Tóth Lajos atya, aki sokat követelt a tanulóktól. Szorgalmam rendkívülien megnőtt: nyáron minden nap már reggel négy órakor a könyvek mellett voltam, télen pedig gyakran fél éjszakákat tanultam. Az első eminensség volt ennek jutalma.” Az 1831 -es kolerajárványkor került el a városból, mikor a veszély miatt az iskolát is bezárták. Ez az év a tragédiák éve volt az ifjú Ágoston számára, kérésen múlott, hogy a felkelés nem lincselte halálra a családját. Azonban nem volt vége a megpróbáltatásoknak, édesapját elvitte a kolera, édesanyját pedig a bánat és a félelem. Ekkor került testvéreivel Csáky Petronella grófnő gyámsága alá. Egerben fejezte be a filozófia kurzus első évét, majd Pesten folytatta tanulmányait. Egerben és Pesten is éltanuló volt. Fiatal kora ellenére sokrétű érdeklődése és nagy teherbírása volt. „Tananyagon kívül nagyon behatóan tanultam a francia nyelvet - mint írja -, s rövid időn belül jelentős eredményeket értem el benne; foglalkoztam természettörténettel, geográfiával, általános világtörténettel, úgyhogy éjfél után két-három óráig rendszeresen fenn voltam.” Itt meg kell említenünk, hogy gyerekkorától kezdődően több nyelvet tanult, amire a többnyelvű (szlovák, német, magyar) környezet is hatással volt, ezért már igen fiatalon beszélt magyarul, szlovákul, németül, latinul, angolul, olaszul és franciául, húszéves korában pedig kacérkodott a szanszkrit nyelv tanulásával is. 1833-ban kezdte el jogi tanulmányait és ekkortájt született meg benne először politikai nézőpont, kialakult politikai látóköröm, ami éles ellentmondásban volt a fennálló renddel, s ezzel egyidejűleg bensőségesen lelkesedtem a nemesért és a szépért. Bepillantást nyertem mind a magyar közjogi felfogásba, mind Ausztria és hazám politikai berendezkedésébe. Hogyan fogadhattam volna szimpátiával azokat a privilegizált állapotokat, amiket csak a nemesség élvezett?” Lovagolni és vívni tanult, sok filozófiai és szépirodalmi remeket olvasott eredeti nyelven és elkezdett az ismeretségi köre is kialakulni. Pulszky Frigyessel is ekkortájt ismerkedett meg Pesten. 1836-ban, mindössze 19 évesen elindult első nagy utazására, megismerni a világot. Járt ekkor Prágában, Drezdában, Lipcsében, Berlinben, Flamburgban, Péterváron, Moszkvában, Finnországban, Stockholmban, majd Göteborgból Koppenhágába, Lübeckbe, végül újra Hamburgba utazott. Ezek után nyáron elutazott Angliába is, majd októberben Hollandiába és Belgiumba ment, meglátogatott több német várost (pl. Frankfurt, Stuttgart) és november elejére Párizsba ért, utána több francia várost is végiglátogatott, karácsony után gőzhajóval Genovába, Milánóba és Velencébe is ellátogatott, ahonnét februárban tért vissza Pestre, így írt később útjáról: „Ez az utazás rendkívüli módon jó hatással volt rám, elősegítette érésemet, és évekkel öregbített. Mint ifjonc mentem el, s mint férfi jöttem meg. Gyakorlati érzékem kifejlődött, s nemcsak látóköröm tágult, de külső megjelenésem is finomodott, és megtanultam megérteni a világot és az embereket.” A Kisfaludy Társaság alapító tagja volt. 1837-ben tagja lett a kaszinónak, és mint fogalmazógyakornok kezdett el dolgozni a Magyar Királyi Kamaránál, majd letette az ügyvédi záróvizsgáját. Ekkor írta első esszéit a Társalkodóba és ismerkedett meg Eötvös Józseffel. Fokozatosan a centralisták egyik központi alakjává válik. A haladás feltétlen híve lett, akire hatást gyakoroltak az utópisták írásai is.