Honművész, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1833-06-30 / 26. szám
1785. Lőcsei kőfaragók ’s kőmivesek. Teli időben egy mester se foglalatoskodjék illetlen munkával, kivált menyegző ’s más alkalomkor a’ hegedűléssel. A’ föld miveles gazdasági tudományos rendszabások szerint meg nem űzetett; sok száz mértföldnyire, ’s egész napi járásokra terjedő mocsárok és homokpuszták miveletlenűl hevertek a’ nélkül, hogy hasznos fát vagy bokrot lehetett volna látni rajtok. A’ német gyarmatok ellenben szorgalommal mivelték szántóföldjeiket, gyümölcsös, dohány , veteményes és szőlő kertjeiket. A’ Magyarok régi lassú igyekezettel dolgoztak azokban, a’bőven jutalmazó cséplés helyett ökrök ’s lovakkal nyomtattak , ’s e’ szerint nyert gabnájokat dohositó vermekbe hányták, mert szellős pajtákat, magtárokat még mindenütt nem ismertek. Az erdészet tudománya még a’ selmeczi academiában se tanittatott. A’ Maria Therézia által (1773) kiadott erdőmivelési rendszabást nem mindenütt fogadták el, annál kevésbé ott, hol az erdőket több közös tulajdonosok bírták. A’ Marhatenyésztés volt fő ága a’ nemzeti birtoknak, mellynek terjesztésére mintegy 13,000 puszta rendeltetett. Ezeken sok ezer, szép és erős szarvas marha ’s juhnyájak legeltek. A’juh vagy birkatenyésztés azon időtől fogva jött leginkább divatba, midőn hazánkból a’ Török kitakarodott. Akkor a’ Fehér vármegyei pusztákat többnyire német birkások bérlették ki, ’s azokon számos birkát neveltek. Ön magok gunyhókban, bojtárjaik pedig földbe vájt üregekben vagy-is Putrikban laktak. Nem sokára a’ birkások czéhbe állottak, és megállapított rendszabások szerint fogadták s bocsátották el, sőt fel is szabadították bojtárjaikat. A’ fő bojtárok közül szoktak azután a’ szomszéd uraságok számára küldözgetni kívánt bírkásokat. Czéhbeli gyűlésüket a’ fehérvári vásárokon tartották. 1790-től fogva eme pusztákat a’ birtokos földes urak ön gazdálkodásukra vissza váltván ama gazdag birkások is lassankint elenyésztek, de a’ birkásezéd még fen áll, bár nem a’ régi fényében. Maria Therézia 1773-ban, tehát 7 évvel sajnos halála előtt, 325 spanyol kost hozatott, ’s a’ Károly vári országút mellett Mercopail-on ihász-majorságot állított. Innen terb