Honművész, 1834. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1834-10-09 / 81. szám

b 643 melly számosan özönlött gyakorta innep-napokon bucsú­­helyekre; ’s az isteni szolgálatot végezvén a’napnak hátra maradt részét a’ kedvnek és kividámodásnak szentelte. Ezen alkalmakkor volt többnyire, hogy a’ spanyol nemzeti táncz, valamint a’ tánczra hajlandóság mindinkább kim­­velteték; és Asturiának még most is van bizonyos nemzeti táncza , mellyet szarándok ruhában és szarándok pálczával tánczolnak. Lovagjátékok. Miután Toledo megvétele után Castiliának városai a’ 12-ik században több nyugalmat és terjedtebb népesitést nyertek, ’s a’ 13-ikban Jaen, Cordova, Murcia, és Sevilla bevétele után a’ Maurok Granadába vissza nyomattak, a’ nyilvános mulatságokra hajlandóság mindinkább kimivelte­­tett. A’ nemesség a’ Maurokkal vitt harczokban meggazda­godott, ’s több nyugalmat lelt, de ellenségeivel volt köz­lekedése által több miveltséget­ is nyert. Az asszonyok a’ nyilvános inneplésekre szabadon bocsáttattak, mellyeket jelenlétökkel diszesiteniek kelle; majdnem sokára azoknak királynéjivá levének, kölcsönösen iparkodván mindenki pompa, ízletes rendelkezés és elmés feltalálás által az ő tetszésüket megnyerni. A’ vitézség ekkor a’ galanteriával egybeköttetése által ama gyengéd és ragyogó szint nyeré , melly, ha annak nyersségét egészen el nem fátyolozható is, azt még is kedveltetőbbé és szeretetre méltóbbá tette. Azonban spanyol országban a’ lovagjátékok kimivelt­eté­­söket elég későn nyerték, t. i. a’ 14-ik század első felében XI- ik Alphons uralkodása alatt, noha az ez alkalommal szokásba vett fegyverjátékok már sokkal korábban behonosodtak. Alphons azokat politikából mozdította elő, minthogy a’ nemesség, melly az ő uralkodása alatt lépett­ ki a’ tutorság alól, egészen a’ cselszövényekre adta magát, mivől tehát a’ király őket lovagi játékok által akarta elvonni. E’ vég­ből alkotta a’ ,,tisztöv-rendet­­ (de la Banda) ’s maga al­kotta a’ törvényeket a’ lovagjátékokra , mellyek az ő és unokája koronázásakor rendkívüli pompával adattak. Ezen időtől kezdve a’ lovagjátékok legjelesb mulatságokká váltak udvari és nép-innepeknél. Ezen lovagjátékokban a’ lovagok vagy egyenként egy­más ellen (justas) , vagy csoportosan tizenötenként, sőt ötvenenként is (Torneos) viaskodtak ugyan­annyi ellen. Ugyan­ez volt szokásban a­ vesszőjátékokban is (juego de

Next