Honművész, 1837. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)
1837-04-27 / 34. szám
34. Pesten csütörtökön április L'J'íllí ÉSSV. KÖLTÉSZET. Vándordal. Borongva nézeget Sóvár tekintetein A’ messze táj felé Túl barna bérczeken. Túl barna bérczeken Virágzik szép hazám Honnét olly vérezö Kebellel távozám. Te boldog röpke szél E’ hont átlengheted, De régi vándor én Nem szállhatok veled. Hazám még messze van ’S a’ fáradott inak Sokalva utjokat Csüggedve ingának. Csak még egy csókolást Tehessek földeden , hon! — ’s mi messze nincs, Halhassak kebleden; Hogy hamvadt testemet Rokonkéz ássa-el, ’S síromat honfiszem Öntözze könnyivel. BITVAI. SZORGALOM. Uj napóra. Jelentik Hangából , hogy Ullmann ur , zwolli lakos, egy uj napórát talált fel, melly a’ perczeket ’s negyed perczeket mind addig, mig csak világosság esik reá, a’ legnagyobb pontossággal mutatja. Minden illynemír találmányt felülmúl tökéletességére nézve, ’s annyira megnyeré a’ közkedvességet, hogy a’ feltaláló alig győzi a’ nagy számmal megrendelt napórák készítését eszközölni.