Honművész, 1838. január-június (6. évfolyam, 2-52. szám)

1838-02-25 / 16. szám

% Pesten vasárnap februarius 23— É&3®. KÖLTÉSZET. A’ csermelyhez. Csörgő patakcsa te! Ő mond­ meg mit tevél ! Hogy úgy megáldatál, Hogy m Ily buldog levél ? Te a' kedves korul Zaj fingasz szüntelen , Körében , édelegsz Naponnan, éjjelen. Te látod őt, midőn Virágot tépeget , 'S öblöd habfodrozott Tükrébe nézeget. 'S Mi! én csak képzelem K' boldogságodat, Magamnak SzarSWrtsU Kivanv*sstrsoda­.­­ Azért p Te boldog"! ^»mtb­irteg azt , Kivel végetlenül Szerelmi gond viraszt: 'S midőn a' lány megint Virágot tépeget, 'S öblöd habfodrozott Tükrébe nézeget: Kérlek tüntesd elé Szomorgó arczomat,­­S­enyelgve súgd neki El vallomásomat: Minő tiszták vized Ezüstös habzati, Olly tiszták, olly szüzek Szivemnek langzati , De mint vizhabzatid Többé nem aszhatok, Szivemnek langzati Szintúgy nem olthatok ! 16 99 9 CSENHELY

Next