Honművész, 1838. július-december (6 évfolyam, 53-104. szám)

1838-07-15 / 56. szám

nyival­­szilárdabbnak érezé magát, mivel eddig szerzett ismeretei­nek a’ művészetben könnyitni kellett tanulmányait. A’ lundi egyetem­ben, hova fordult, összetalálkozott Stob aus Kilian botanikus­sal, ki mennyire tőle kitelt, jótevője jön. Egykor életét is megmen­té, midőn t. i. botanikai kirándulásainál, egy Svédországban honos, úgy nevezett pokolfuh­ától megszáratott. Linnének mindezek mellett is még egy ideig küzdenie kellett a­ szükséggel, míg végre egy sze­rencsés eset ismeretesebbé tette talentumát. Egy látogatásnál az up­­salai fűvészet-kertben feltalálta őt Celsius , kinek bámulni kellett e’ fiatal ember rendkívüli ismereteit. Kérdezősködvén állapot­járól, alig érté­ meg tőle bajait e’ tiszteletes főpap, azonnal sietett kiragadni őt e’ szorult állapotából Éppen akkoriban dolgozta Celsius becses mun­káját a’ ball­ai növényekről, ’s egy segédre lévén szüksége, válasz­tása nem eshetett volna érdemesebb férfín­tra, mint Linné volt. Itt jött Linné, élete 24-dik évében, azon gondolatra: valljon a’ nemző részek el­ismert fontosságánál, világosan mutató irányosságukban egymáshoz képest, nem adhatnának-e elvet egy uj tudomány-rendszerhez a’ botani­kában, melly megérdemli az elsőséget összeköttetéseinek következmé­nye s’ közelítése által egy természetes rendszer ideáljához. Linné eleintén gondolatait egy értekezésben irta­ le, mellyet közlött Bludbeck-kel. Ez bámulta az abban foglalt újítást ’s az éles elmét. Ennek következése volt, hogy Rudbeck reá bízta a’ botanikai kertben helyette előmu­­tatni a’ növényeket. Rudbeck már 40 évvel az előtt tön művészeti uta­zást Lapplandba, mellynek sikere a’ közönséges kíváncsiságot még csak inkább ingerlé , ’s igy tehát egy újólag teendő utazás hozatott szóba, mellyre Celsius Linnét ajánlotta. Elégnek tartván azon 50 tallérból álló pénzt, mellyet a’ literatúrai társaság összeadott, 800 mértföldnél többet bejárt Aprilisben 1732. t. i. útnak indult magá­nyosan , egy bőr katulya papirossal ’s tollakkal. Egy ruhácska volt mind az, mit lovon elvitt magával. Hat hónap alatt bejárta Linné e’ veszélyteljes ’s igen terhes utat, mellynek haszna a’ tudományokra, nevezetesen a’ botanikára nézve, nagy fontosságú volt. 1735-ben kinyomtattatá Linné a’ lapplandi tökéletes Flórát, mi azután mintául szolgált az ehhez hasonlító munkáknak. Nehéz megítélni, vallyon inkább a’ növények leírásának fontosságát ’s igazságát bámuljuk-e, vagy a’ tudományos kritikát a' synonimákban, vagy pedig a’ talál­mányok dússágát. Ezen utazásában feltalálta több ízben azon szép növényt is, mellyet Gronov nevére bérmált. A’ lapplandi Flórá­ban — eleintén a’ növényeket a’ himszálak száma ’s idomzata után egymás között, ’s az anyaszálhoz (pistill) képest rendezé. — Ed­dig Linné nem nyert még akadémiai méltóságot, mi jogot adott volna neki, közönséges helyen tanításra; mi több, hiányoztak nála

Next