Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1839-02-14 / 13. szám

­­ilmre.ón honba előre part Elvéért üldöző , ’S elátkozó embertelen Kény gályaláncz közé. Marjul­ keblének csendesen Viselte kínjait Roskadt erővel küzdve ég ’S tenger viszályait. Kiült a’ vész, ’s a’ gályazsli Nyer nyugtató derűt , t­sillagfény ég enyészeten, 'S fagyott szivére süt. E S­Z­T­Á­R­Y. SZORGALOM. Réznyomatok por­ez­e 1l an és kőedényeken. — Napról napra növekedik az ékes egyszínű rajzokkal ellátott por­­ezellán és kőedények tarkasága. — Lássuk egy pillanattal, mint nyerik rajzukat. Általjában minden rajznyomattal ékesítendő edénynek sima felületének (glasurájának) kell lenni, m­elly a’ tüzet is szilár­dul kiállja. A’ rézmetszvény ( használnak ollykor fametszvényeket is ) éreznemű festékkel igen finom úgy nevezett selyempapirosra (Lei­­denpapier) nyomattatik, ’s e’ nyomtatvány a’ terpetinnel bemázolt edényre tapasztatván, szikkasztatik egy ideig, ’s azután a’ papi­ros gyengén vizzel ledörzsöltetik, ’s a’ rajz az edényen meg­marad; mire langyos kemenezébe kerül, ’s végre fénymázolta­­tik (glasiroztatik). Ha festeni is kell, vagy is színezni a’ réznyomatú edényt , az külön történik az utósó kemény ége­tés előtt. Parányi tárgyakkal , u. m. név, czim, devisekkel ’s a’ t. szaporán igy diszesitik az edényeket: a’ festékkel ellátott réz­­metszvényre egy szükséges nagyságú rugékony gummi darab nyo­­matik; erre ragad a’ réz rajza a’ nélkül, hogy a’ festéket magába szívná, ’s e’ gummi nyomja azután nagy gyorsan az edényre az el­­kölcsönzött rajzot. Lithographiai újabb találmányok. —Franczia or­szágban, kő helyett, tökéletes helybenhagyással zománczozott (ema­­illozott) porczellán lapokat kezdtek használni a’ lithographizálásnál. — Sőt a’ gypsz és alabastromot szintén meg tudják keményíteni e’ czélra, mi következőleg történik. A’ gypsz v. alabastrom­ táb­lát 24 óráig kályhán szárítják, azután kenyérsütésnyi fokú meleg

Next