Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1839-05-23 / 41. szám
322 Mellyeket lezengni rtmvm Ti«/.telet-jelül , A’ halott lakába A’ nép összegyűl. .««HI . •if.ui I. hmhv. Memtie fájdalomnak Hangja lesz velem , ’S ezzel iit hazámat Majd felszentelem, ’S elborítom a’ föld Minden réteged’, Hogy repítse széllel Korhadt kebledet! i i v. farul .« A Hogy »épitse széjjel Korhadt kebledet , ’S lángja fölemésszen Mimién életet.“ Végré , és fölébred Rémesalmiból ; Hajh ! de nem fogyott ki Szíve lángiból ! ’S bárha álma szörnyű , Jobb’ kívánja azt ; Mert a’ sir, reménynyel Kútia elszakaszt. SZORGALOM. Füstfaló. (Le fumivord.) — Ezen uj készítmény, mellyet Parisban a’ lyoni nagy sörház igazgatója nem rég talált fel, tavaszelő 30-án egy tudós küldöttség jelenlétében fényes sikerrel próbáltatott meg. A’ készítmény egy nagy udvarban feküdt; nem messze hozzá az óriási kazánok alatt két nagy katlanban kemény kőszén-tüz égett. A’ jelenvoltak hiába keresték a’ füstöt, mellynek rengő gomolygása, máskor sűrűsége, színe és sebességével a’ tűz keménységét vagy lohadását jelelni szokta. Itt semmi sem volt látható egyéb, mint könnyű gőzoszlopkák, a’ viz forrásának mulhatlan következményei. A’ füst mesterséges földalatti csatornákba vezetve meghűttetik, és sűrítés által azonnal elemileg szétoszolván alkató részeit a' csatornák rovátkáiba lerakja, így a’ füst nem hogy alkalmatlanságra szolgálna ezentúl, hanem a’ vele összekötött melegség, melly eddig elrepült, haszonra fordittathatik. E’ ké- MÁRTONFI JENŐ'.