Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1839-06-30 / 52. szám
lap következőleg ir e’ hídról. — „Egy hatszáz lábnyi mély hegynyílásban harsogó folyam, melly az olasz országból Sveiczba vezető utat ketté szelte, az átkelést veszélyessé, télen által pedig lehetlenné tette , úgy szóllván eltűnt. A’ folyamot karoló hegyek egyesültek; a’ teremtésnek e’ két óriása kezet nyujta egymásnak, ’s az örvény felett haladó vándor mintegy karaibon lépdel az ég felé. A’ bámuló ’s majdnem zavarodott nézőre nagy hatással van e’ hid, különösen ha kissé távolabbról tekinti. A’hídon alól, mintegy 300 lépésnyire, a’ régi útról tekintve, úgy látszik, mintha e’ hid a’ levegőben függne. Jóval alább tűnnek szembe a’ hegylánczok első bozótjai, ’s ezek felett a’ fellegek , mellyekre a’ hid támaszkodni látszik. ’S midőn e’ fekete vonal az emberek , marhák ’s kocsik terhe alatt lebeg, a’ szemlélő akaratlanul Ossian felleges álmaira, vagy a’ gyermekkorunkban elringató tündér regékre gondol, ’s nehány pillanatnyi eszméletre van szüksége, hogy annak valóságáról meggyőződhessék, hogy nem valamelly uj világban van. E’ pont (600 lábnyira a’ viz medre felett) legmagasabb a’ föld tekén, mellyről a’ vándor függőlegesen tekinthet-re az alatta tátongó örvénybe. A’ világnak egy emléke sem költ a’ lélekben olly nagyszerű érzelmeket mint e’ hid. Fényre , művészetre nézve ugyan sok van , mi felülmúlja; de olly kiolthatlan behatást egy sem képes tenni.44 Reol-fürdő. — A’ livornoi fürdőknek nem kicsin száma nem rég még egygyel, az Aeol-fürdővel szaporodott. A’ fürdő-szobákban csövek vannak, mellyeken gőz-fuvók segedelmével meleg, langyos, hűs , vagy jéghideg szellő eresztetik a’ betegnek mezetlenitett egész, fél vagy darabka testére, miként t. i. a’ szenvedőnek állapotja kívánja. Főnöke e’ nagyszerű intézetnek, melly a’ program szerint csuda-orvoslásokra képes, Smitson, angol orvos. ÉPÍTÉSZET. Fontaine. E’hydrostatikai mesterségek azon tapasztalás tételen alapulnak, hogy a’ viz mindenütt vizirányos állást vesz fel, ’s a’ csőben a’ közösülési szárakkal egyenlő magasan áll. Ha tehát a’ csőnek egyik vége, vagy az egyik szár rövidebb a’ másiknál, ’s a’ hosszabb rész folyton folyva töltve van vízzel, neki a’ kisebb végből kell ki szöknie a’ vizirányos állás fentarthatása végett. Azonban a’ levegőnek ellentállása okozza, hogy a’ kiszökő vizsugár magassága nem tökélyesen egyenlő a’ csőnek hosszabb szárában levő vizoszlop magasságával. — Ha valamelly forrás magas helyzetű víztartójából csővek segedelmével mélyebb fekvésű helyre vezéreljük a’ vizet,