Honművész, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)

1839-11-21 / 93. szám

ban a’ tökélyesség magas fokára emeltetett, ismét Francziaországba tért vissza, ’s tehát igy az asphaltra nézve is változást szült. A’ hydrogen-gas készítésénél t.i. nagy mennyiségét nyerhetni a’ bitu­menes anyagnak, mellynek számára csak hamar alkalmazást talál­tak Poyen és Gourlier mint elsők, szabadalmat vevén reá, kik a’ gas-kátrányt földcsipa helyébe építési czélokra használák , ’s mind­járt reá Buillantais, Parisban, ragacsokat, czementeket, járdatáblá­kat ’s csatornákat készíttetett vizvezetésekre e’ gyurmából. — Megismervén ennek hasznosságát, a’szorgalom is növekedett az ága­zatban. A’ gas-gyárok már alig bírtak elég kátrányt teremteni, ’s igy azt használók, melly a’faeczet kinyerésénél mint mellék-ké­szítmény marad , mig végre megemlékeztek a’ seusseli és lobsani ak­nákra, mellyek a’ természetes asphaltot adák , ’s azt azután Bastone­­ből Dax-nál, ’s Puits de la Peye Auvergne-ben , ezentúl még külföldről is megszerzők. — Az asphalt használása még mindig nö­­vekszik, napról napra általányosabb lesz, ’s most már csak azon kérdés forog fenn, miféle javításokat lehet nálunk használni, ’s mi illetlenségeket kikerülni. Hogy tehát e’ kérdésre illőleg felelni le­hessen , szükséges lesz valamivel közelebb a’ bitumenes anyagokat azoknak kölönnemeiségét ’s készítését megvizsgálni. Azon földcsipák , mellyeket építési czélokra használnak , felosz­tatnak természetes ’s mesterségesre. A’ természeteseket találhatni a’ földben, vagy nehány folyamon úszva, mellyek éghető anyagok, szén ’s vizanyag tartalmú alappal, vagy hígak, puhák, vagy kemények; a’ két utóbbit azonban lehet hasonlag hévség által hig állapotban előmutatni. Ezek összesen égnek, mi alatt erősen gő­­zölgnek, ’s kemény, sajátos szagot terjesztnek körűlöttük. — A’ kemény földcsipa, asphalt, vagy földszurok nevezet alatt ismere­tes, fekete és törékeny, ’s fényes a’ törésnél. Találhatni azt Pa­lesztina, Albania, magyar ország, Schwarczban ’sa’t. A’ máso­dik faj, puha, ragadós; folyik már gyenge hévségfoknál is, és Malthe, Pisasphalt, vagy hegykátrány nevezet alatt ismeretes. E’ fajt jóval nagyobb mennyiségben találhatni, mint az elsőbbet, ’s alapja a’ seusseli asphaltnak, hol az mész tartalmú földben fekszik, mellyből olvasztás által nyerhetni. A’ lobsani asphaltgödrökben egyesítve van ez anyag kavicstartalmú homokkal, mellyből nye­rik, a’ homokot, nagy vas üstben főzvén vízzel, ’s a’ fenn úszó csipát lementvén. A’ folyó földcsipa, Naphta nevezet alatt ismeretes , egy kevéssé szines , ’s fölötte futó , elrepülő ; mihelyest kevéssé megkeményedik, barna vagy fekete szint vesz­ fel, ’s azután petro­leum (kőolaj , vagy hegyolaj) nevet nyer. A’ naphta igen ritka, ’s fellelhetni Persia, Toskánában; használtatik kivilágításra ’s k­ir-

Next