Honművész, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)

1839-08-01 / 61. szám

61.. FESTÉSZET. Spanyol­országi művészet. Spanyol­ország egész közép korban két befolyás alatt ingott, mellyek szünetlen egymás ellenében álltak , az arab és katholika hit befolyása alatt. Az ázsiai elem nagy szerepet játszott ez országban egészen a’ Mórok kiűze­téséig ; ez a’ goth iránynak más alakot adott, mellynek a’ szoká­sokon mély nyomai maradtak; ez a’ művészetre, de különösen az építészetre olly hatással volt, hogy , ha a’ spanyol építészetről ne­­hány kimeritő szót akarnánk mondani, nemcsak a’ keresztény mű­vészet folyását kellene megvizsgálnunk , hanem a’ keleti m­ivelődés különféle irányát is követnünk. — A’ festészetre és szobrászatra nézve azonban káros befolyása volt; mert miután a’ Korán az em­beri alakok ábrázolását tilalmazza, a’ művészek majdnem csupa czifrázványok készítésére szorittattak. E’ beltusák ’s örökös csaták között a’ goth-spanyol elhanyagolá a’ művészetet; mert minden gondolatja, egész igyekezete csak a’ templom fertőztető Szerecs­enek hódításaiknak meggátlásában közpon­tosult ; ezek felett a’ goth faj — mond egy II-dik századbeli iró, — miveletlen ’s durva volt; sokat pusztított, keveset dolgozott, az Ízlés mintáit ’s magvait megsem­­isité, ’s a’ szellemet elcsigázó. Ezen ítélet azonban csak részekben alkalmazható a’ Gothokra, mert spanyol ország ezeknek köszöni egész katholicai művészetét. Ha a’ Gothok spanyol országban némileg dulongtak, mi Europa egyéb nyugoti részeiben is érezhető volt, csupán az okból történt, mert egy uj ’s eredeti szónak rémitő elvét szándékoztak terjesz­teni. És ha igazságosak akarunk lenni, valljuk­ meg, hogy a’goth érzés és a’ régiség tanulmányának egyesítése szülte ama későbben el nem nyomhatott iporgalmiakat, mellyek ujra­ szű­­etésnek neveztettek. A’ tizenhatodik század előtt tehát kevés nyomára fogunk ta­lálni a’ spanyol művészek műteremtményeinek. A’ szobrászatnak azonban még is maradtak­ fel népű emlékei. Mi legyen e’ körül­ménynek oka , az-e, hogy a’ szobrászat a’ vallásos építészet szük­ségeit inkább pótlá, az-e, hogy a’ szobrász művek inkább megó­vni hattak a’ roiplástól? — bajos lenne elhatározni. Némelly irók csuda-műveiről emlékeznek A r p i­c­c io- nak , ki 1033 körül élt Castiliában. Don Sancho, cast­ilia­na­varra­ és arragoniai király.

Next