Honművész, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)

1840-10-18 / 84. szám

b 677 trani városnak nevét tartalmazót; másodszor, tömérdek kevésbbé fontos feliratok is vannak kezeim köztt, én azonban csak a’ két leg­épebbet küldöm önnek. Mert nem láthatja ön e’ bámulatos corinthi főtéket, gránit-oszlopokat és ős-sirokat is, mellyek a’ kubbar ru­­miah-ihoz hasonlók, ’s mint ez, valószinűleg numidiai eredetűek. Shaw már emlékezik a’ három hietnyi tért körülfogó óriási falakról, de épittetésök koráról szót sem tesz. E’ város építése véleményem sze­rint azon korra esik, midőn a’ Rómaiak másodszor foglalák­ el Afri­kát. A’ történetírás iránt egészen közönyös fér­fiak kezdik a’ ré­gi írókat becsülni, miután látják, hogy a’ mérnöktest nem tud egye­bet, mint azon sánczok mögé vonulni, mellyeket 1.400 év előtt éltt mérnökök készítettek. Nevezetes óra. Amerikai lapokból következőt olvasunk: „Egy órát vala szerencsénk látni, melylyel régiségére nézve Ame­rikában egy sem vetélkedhetik. Ez órát 1403 ik évben Druid ké­­szité Svarczban , ’s igy jelenleg 437-ik évét tölté­ be a’ tiszteletes időmutató. Idoma ez órának tojásdad, ’s három oldala van, mellyek­­nek egyike a’ számlapot képezi, más kettő pedig lapos üveg alatt az óra szerszámát mutatja. E’ nevezetes órát Amerikába egyik az első telepedők közül hozta ; jelenleg Philadelphiában, Droz­ur bir­tokában van, és mint mondják, maga nemében egyetlen, ha kivált azt nem említjük , melly Parisban egy ékszernöknél látható. Hégi sírkő. Jeruselemből egy sírkő szállíttatott minapában Plymouthba, melly mint mondják, még csak kétezer huszon* nyolcz éves. KERTÉSZET. Gent, a’ virág város. — A’ virágművelés — különösen az exoticai — jelenleg Gentben nagy terjedést és fényt nyert, melly a’ városnak Flora nevezetre — miként azt egy legjelesb európai fű­vész nevezé — teljes jogot ad. Gent világkiállításai a’ casinóban közönséges csudálatot támasztnak, és szépségre, gyűjteményi kü­­lönneműségre és az egyes példányok számára nézve mindent megha­ladnak, mit Europa e’ nemben előmutathat. Mindazáltal ezen mű­velés nemcsak sokasitja a’gentiek örömét, hanem egyszersmind, egy nevezetes ipar­­­águl is szolgál. — Gent 400 növényházat szám­lál; a’ virágkedvelők és virágkertész — kereskedők, évenként általányosan 1,500,000­ frankot vesznek­ be az általuk csupán né­met, franczia, angol, olasz, és orosz országokba küldött virá­gokért.

Next