Honművész, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)

1840-11-19 / 93. szám

748 sagával ’s engedelmességével öszvehasonlitni mit sem lehet; mert ez legnehezebb terheket a’ parancs­szóra em­el­ fel’s ereszt­ le egész egy vonal különbségig. — A’ gőzépités első költségei kissé tetemesek ugyan, de a’ haszon minden napszámnál 50 procent. Aczél edzése. — Presteigni Wim­bridge János Gardener *Gazett - jében“ azt hirdeti, miképp’ ő egy vegynöki bá­násmódot talált­ fel, melly által az aczél olly keménynyé ed­­hető, hogy az üveget sokkal könnyebben metszi a’ gyémántnál. Szalmaköté­l.— Moser T., boekschafti (porosz országban) kötélgyártó, szalmából nemcsak igen csinos köteleket készít, hanem olly erőseket is, mellyek majdnem a’ kenderkötél szívósságával ve­tekednek. Kísérlet után bebizonyodott, miképp’egy illy kötéllel, melly csak ujjnyi áltaszatú volt, 700 gy terhet emeltek­ fel, mielőtt az el­szakadt volna. Fejőgép. Korunkban, hol gép által történik minden, valóban megkívánhatni, hogy a’ tehenek is gép által fejessenek­ meg, ha kü­lönben azon apró csövecskék, mellyek e szolgálatot teszik, gépek­nek nevezhetők. Ezek horgany vagy csontból készülnek, ’s a’négy embimbó lyukaiba dugva, a’ zárizmot nyitva tartják , ’s ez által a’ tejnek szabad folyást engednek. SZOBRÁSZAT. Thorwaldse­n. (Vege.) Thorwald­sen Albert Koppenhágában 1770-ki novem­ber 19-kén született. Atyja iszlandi. Innen Thorwaldsen egész alak­ja és termete az észak-sarki nép bélyegét viseli, ’s mint egy újabb iró mondá, a’ scandinaviai Jupiter mintájául szolgálhatna. Atyja ko­rán szakadván­­ el Iszlandtól, ’s Koppenhágában egy prédikátor leá­nyát vevén feleségül, szintén faragással de ollykor nehezen is kére­sé kenyerét. Egész ügyessége azonban nehány arabeszkek, virág­­füzérek ’s néha kerti diszitményekre terjed­ ki; de ez elegendő volt, hogy a’ kisdednek első figyelme is vésőre és szobrokra irá­­nyoztassék. Iskolába nem járt, ’s majdnem tizenegyedik esztende­jéig semmi nevelést nem nyert. Ekkor a’ nyilvános rajzoló iskolá­ba került, mellyben tanulmányait szorgalmatosan folytató, ’s tanuló társai köztt annyira kitü­nteté magát , hogy 1787-ben az ezüst juta­lom-pénzt elnyeré. Mind ezen dicséret és ösztön mellett dicsvágya csak későn ébrede, ’s elejénte atyja műhelyében az úgynevezett ciselier munkákban ven részt, de már ezekben is nagy tökélyt fejtett­ ki.­

Next