Honvédorvos, 1978 (30. évfolyam, 1-4. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1. A katonai szolgálat nem önként vállalt, hanem állampolgári kötelezett­ség. A fiatalok túlnyomó többsége tudomásul veszi és beállítja életprog­ramjába a katonai szolgálatot. Egy kisebb rész azonban beilleszkedési prob­lémákkal küzködik és kerül kapcsolatba a psychiatriával. 2. A katonai szolgálat szigorúan szabályozott életforma. A szolgálati szabályzat betartása, a parancsrendszer, a fegyelem, a precizitás döntő jelentőségű, melyek nélkül a kiképzés elképzelhetetlen. Az egyéni érdek helyét a­ hadsereg célja veszi át, és a kollektív teljesítmény elsődleges fon­tosságú. 3. A katona távol kerül családjától, és ez anyagi, érzelmi problémák egész sorát vonhatja maga után. Megszakad választott vagy tervezett élet­útja, átmenetileg kiesik tanult szakmájából. 4. A katonaélet velejárója a gyakori életritmus változás, a beosztás megváltoztatása, esetenként áthelyezés, mely mindig újabb adaptációs nehézséget jelent és próbára teszi az idegrendszert. 5. A katonai beilleszkedést nehezíti, vagy akadályozza, máskor maga­tartászavart eredményezhet az elsődleges szocializáció hibás folyamata. Ci­vil életformában ennek jelentősége többnyire kisebb, de katonai körülmé­nyek között súlyos konzekvenciákat vonhat maga után. 6. A katonai szolgálat szellemi és fizikai megterhelést jelent. Magas szintű technikai ismeretek, ideológiai tájékozottság megszerzése mellett fi­zikai igénybevételt követel, melyet a civil életben választott vagy folytatott hivatás nem követel meg, eltér az egyéni érdeklődés irányától. 7. A katonai kiképzők időnként jelentkező helytelen, kiegyensúlyozat­lan — egyszer merev, máskor feleslegesen engedékeny — magatartása a parancsrendszerre tekintettel káros hatású lehet a fiatalok fejlődésére és katonai beilleszkedésére. 8. A katonai szolgálat szoros csoportmunkát jelent. E nagy csoport — és ezen belül a kisebb közösségek — egy egységes cél elérésére töreked­nek. A csoport tagjainak egymásra hatása és egymásra utaltsága eltér a civil élet kisebb-nagyobb közösségeinek kapcsolatától, akár pozitív, akár negatív irányban igen jelentős. A fegyveres erőknek sajátos a rendelte­tése, különleges a szervezete, és sajátosak életviszonyaik. Tagjainak szer­vezetten kell együttműködniük, ezt követeli meg a fegyveres erők fegyelme. 9. A katonai szolgálat speciális jogi helyzetet teremt. Egyrészt a kato­nák nagykorúaknak számítanak, függetlenül attól, betöltötték-e a 18. évet vagy éppen csak benne vannak. Másrészt a katonai büntetőjog számos olyan vétséget, bűncselekményt ismer, amely a civil életben nem létezik (például szökés, őrszolgálati bűntett stb.), másokat szigorúbban, vagy más nézőpontból ítél meg (például a külföldre szökés kísérlete a civil életben kisebb súlyú bűncselekmény, katonai körülmények között hazaárulásként minősülhet stb.). Egyes magatartások, melyek a polgári életben még fe­gyelmi ügyet sem jelentenek, katonai szolgálatban bűncselekmény gyanú­ját kelthetik (például suicid kísérlet­i kibúvás kísérlete). lp. Katonai szolgálat feltétele a kielégítő és a szolgálat szabta fel­adatok ellátásához adaptált egészségi állapot. 5

Next