Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1921 (48. évfolyam, 1-63. szám)

1921-01-22 / 3. szám

22 Személyes ügyek 2. szart). 1920. évi­ december hó 1-ével: gróf Teleki István, 14., volt közös huszárezred­beli főhadnagy, a megejtett felülvizsgálat eredménye alapján, mint «csapatszolgálatra nem alkalmas, helyi szolgálatra alkalmas». Választott lakhelye: Budapest. (575056/8—1920. sz. 1921. január 15.). Érvénytelenítés: Czeyda-Pommersheim Ottó nyugállományú ezre­des 16675/eln. 31b. 1919. számú igazolványát elvesztette, érvénytelenítem. Másodpéldány­nyal elláttatott. (477816/8­. sz. 1920. október 30.). Elbocsáttatnak: a magyar kir. nemzeti hadsereg kötelékéből: Dutschák András, a verseczi 7. honvéd kiegé­szítő parancsnokságnál a honvéd póttartalék­nak nyilvántartásában vezetett tartalékos tábori lelkész, főgimnáziumi tanár. (84108/eln. 8c—1920. sz. 1921. január 15.); a magyar nemzeti hadsereg kötelékéből, rend­fokozatának, nyugdíj-, valamint mindennemű illetményjogosultságának elvesztése mellett, ide­gen hadsereg szolgálatába történt átlépése folytán . Erimescu Sándor, 101. volt közös gyalogezred­beli főhadnagy. (101. volt közös felszámolt gyalogpótkeret-parancsnokság.) (3317/8. sz. 1921. január 14.). Hatályon kívül helyeztetik: az 1920. évi 71. számú Rendeleti Közlöny­ben (Személyes ügyek) közzétett és 498626/8. sz. rendelettel Gosztony Sándor főhadnagynak engedélyezett 6 havi illeték nélküli szabadsága, 1920. december hó 20-ával. (560634/8. sz. 1920. december 22.). Magyar honosság elismerése: a m. kir. belügyminister úr 77837/1920. II. a. B. M. számú honosítási okiratával. Weisz Béla, volt cs. és kir. haditengerészeti iro­datisztet budapesti illetőséggel honosította. (5425/11. sz. 1921. január 13.). A világháború folyamán az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az eddig még Rendeleti Közlönyben közzé nem tett kitüntetések adományoztattak: az 1. osztályú ezüst vitézségi érem utólag: Horváth János (1887., 1914. — 3335.) tizedes­nek, a volt 6. honvéd gyalogezredben, az ellenség előtt elesett: Witz Leopold (1896., 1916. — Törökbecse) tar­talékos zászlósnak, a volt 7. honvéd gya­logezredben, továbbá: Jaross László (1898., 1916. — 95.) népfölkelő zászlósnak, a volt 7. honvéd tábori tüzér­ezredben, az 1 .osztályú ezüst vitézségi érem az ellenség előtt elesett: Janosev Szvetozár (1894., 1917. — 490.), Csirics Vazul (1898., 1917. — 575), Petrás János (1898., 1917. — 578.), népfölkelő tüzéreknek, továbbá: Bereczki Imre (1891., 1912. — Mezőberény) tartalékos főtüzérnek, az ellenség előtt elesett: Jassel József (1895., 1917. — Teremia), Nagy István (1899., 1917. — Pusztaszőllős) népfölkelő tüzéreknek, a volt 20. honvéd hegyi tüzérosztályban, Bányai Ferencz (1886., 1907. — 1264.) al őrmesternek, a VIL számú csendőrkerü­letben, továbbá: Sárkány Barna (1889., 103/1917.) tartalékos, főhadnagynak, a volt 32., Köő János (Nagykanizsa) szolgálaton kívül főhadnagynak, a volt 20., Tombácz Ferencz (1890., 1911. — Szeged tartalékos főhadnagynak, a volt 5..

Next