Honvédségi Szemle 1982/2
1982 / 7. szám - A HÓNAP KÉRDÉSE - A regeneráló gyógyüdülésről - Válaszol dr. Varga István o. alezredes, osztályvezető
Milyen változásokra számíthatunk? Alapvető szabályozásként miniszteri utasítás készül. Az új miniszteri rendelkezés a szolgálat alóli felmentés terén tovább erősíti a gyógyító-megelőző ellátáshoz fűződő egyéni és társadalmi érdekek érvényesülését, növeli az orvosok és az egészségügyi intézmények hatáskörét és felelősségét is. Az új rendelkezések változatlanul fenntartják a szolgálat alóli felmentés két alapvető formáját: a betegség aktív szakaszában az egészségügyi szolgálatmentességet, a betegség után kezelésként, pihentetésként, illetve orvosi rehabilitációként az egészségügyi szabadságot. Az új rendelkezések körében korszerűbb szerkesztésben és fogalmilag egyértelműbben meghatározva jelenik meg a teljes szolgálat alóli felmentés mellett a részleges felmentés és rehabilitációs eszközként a csökkentett napi munkaidő. Az egészségügyi állapottal összefüggő szolgálatképesség megítélése az egyének esetében gyakorlatilag kizárólagos hatáskörrel az egészségügyi szolgálatra tartozik, ugyanakkor teljesen új, hogy a harckészültség fenntartásáért felelős katonai vezető adott esetben a szolgálatmentes katonák magasabb szintű szakmai felülvizsgálatát kérheti. Az új rendelkezések ilyen összefüggésben is biztosítják az egészséghez fűződő egyéni és társadalmi érdekek összhangját. A gyógyüdültetésre vonatkozóan kiemelhetjük, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően minden igényjogosult számára térítésmentes, és a beutalás idejére a tényleges katonák egészségügyi szabadságot kapnak. A gyógyüdülés időtartama két hét, amelyet — orvosi javaslatra — az üdülő parancsnoka hét nappal meghosszabbíthat. A tervszerű, megelőző egészségvédelemmel kapcsolatos törekvésünkkel összhangban a hivatásos és a továbbszolgáló katonáknak kötelezően elrendelt időszakos (éves) szűrővizsgálatok alapján — idült szervi betegség megállapításakor — elsősorban szanatóriumi beutalást kell tervezni. Amennyiben funkcionális, azaz működési természetű kórállapot miatt regeneráló gyógyüdülés kívánatos, az erre javasolt személyt be kell utalni az utalási rend szerint illetékes katonai kórház megfelelő szakrendelésére, és az illetékes szakorvos javaslatára a beutalás kérdésében a kórház parancsnoka (a parancsnok gyógyító helyettese) dönt. Ez a rendelkezés a korábbiaktól eltérően a megelőző gyógyüdülés javaslatának megállapítását és a beutalással kapcsolatos jogkört teljes egészében a katonaegészségügyi szolgálat hatáskörébe utalja. Ugyanakkor előírja, hogy a beutalás időpontját a katonai szervezet parancsnokával egyeztetni kell. Új rendelkezés az is, hogy az 55. életévüket betöltött hivatásos katonákat évente egészségállapotuktól függően gyógyüdültetni vagy szanatóriumban kezeltetni kell. Kik a jogosultak? Az új utasítás a betegség (műtét) utáni gyógyüdülésre a jogosultságot széles körben biztosítja. A vonatkozó rendelkezések szerint a jogosultság kiterjed a Magyar Néphadsereg hivatásos, továbbszolgáló katonáira, kinevezett polgári alkalmazottakra, a szerződéses polgári alkalmazottakra, a hivatásos, továbbszolgáló éskinevezett polgári állományból szolgálati (öregségi) és rokkantsági nyugállományba helyezettekre, valamint — a szerződéses polgári dolgozók kivételével — a felsoroltak házastársára (élettársára, özvegyére és 14. életévét betöltött, katona-egészségügyi ellátásra jogosult gyermekére és árvájára is). Megelőző — regeneráló — gyógyüdülésre viszont csak hivatásos, továbbszolgáló katonák és kinevezett polgári alkalmazottak jogosultak. A beutalást a kórház parancsnoka és a kórházi elsőfokú orvosi felülvizsgáló bizottság engedélyezheti. Végül régi hiányt pótolnak az új miniszteri utasítás azon rendelkezései, amelyek a hivatásos és továbbszolgáló katonaanyának és az egyedülálló apának gyermeke betegsége esetén — egészségügyi szabadság formájában — szolgálat alóli felmentésére adnak lehetőséget. 2