Honvédségi Szemle 1995/2

1995 / 7. szám - SZERKESZTŐI LEVÉL - Kozma Tóth István: Búcsú a Baráti Körtől

2 SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt Olvasó! Búcsú a Baráti Körtől H­ ét vége. Eddig tartott, ennyi volt. Sajnálom. Hosszú töprengés, kínzó plusz és mínuszt összevető gondolkoz­ás után döntöttem így. Folyóiratunk hosszú éveken át - váltakozó közkedveltséggel - működtetett Baráti Köre látvá­nyos, előre deklarált „búcsúfellépés” nélkül megszűnt. Kissé patetikusan fogalmaz­va, némi malíciával, jobblétre szenderült. Megtette kötelességét? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Elkerülhetetlen volt a vég? Nem lehetett volna megmenteni? A kérdések nem költőiek, sokkal inkább elevenbe markolóak, s bízom benne, hogy e röpke szösszenet végére az olvasó megérti elhatározásom valódi okát. A tisztesség mindenképpen azt kívánja, hogy mindjárt az elején közöljem: a Baráti Kör nem az én találmányom, nem az én ötletem. Egyik főszerkesztő elődöm úgy jó öt éve próbálkozott azzal, hogy csokornyi olvasót összehozva egy adott té­máról - előadó jelenlétében - beszélgessenek. Ezt utódja is folytatta. Váltakozó si­kerű rendezvények voltak ezek, mert nem mindig lehetett rangos személyiséget megnyerni, s a témaválasztás sem bizonyult minden esetben telitalálatnak. Amikor - most már több mint három esztendeje - átvettem ezt az örökséget, meg kívántam tartani. Láttam benne fantáziát, csak egy kicsit másképpen, mint azt elődeim elkép­zelték és csinálták. A Baráti Kör marad - határoztam -, de teljesen új formában. Ennek három sar­kalatos pontját képzeltem el. Nem szűk körben, hanem nagyobb - akár száz, vagy még több résztvevővel - társaságban beszélgetünk, vitatkozunk. A téma mindig a lehető legaktuálisabb. Az egy óra körüli beszélgetést megelőző bevezetőt tartó jelen­tős, ismert, a hadsereg szempontjából meghatározó személyiség, így volt vendégünk Für Lajos és Keleti György miniszter is. (Keleti György esetében külön érdekesség, hogy háromszor is megtisztelte rendezvényünket: először, mint a HM sajtószóvivő­je, majd az MSZP országgyűlési képviselőjeként, s legutóbb már miniszterként.) Be­szélgethettünk valamennyi államtitkárral, több államtitkár-helyettesekkel, csoport­­főnökökkel, főosztályvezetőkkel. Szerkesztőbizottságunk elnökének az ötlete volt, hogy érdemes lenne a kört a Budapesten akkreditált katonai attasékkal bővíteni, így találkozhattunk többek kö­zött a brit, a francia, az olasz, a cseh attaséval. M­ég az előző kormányzati ciklusban ellátogatott hozzánk a hat parlamenti párt katonai szakértője. A legnagyobb sikert a FIDESZ-esek aratták, an­nak is köszönhetően, hogy Wachsler Tamás bevezetőjét követően az idő­közben megérkezett pártelnök, Orbán Viktor is válaszolt a kíváncsi kérdésekre.

Next