Honvédségi Szemle 1996/1-12. füzet

1996 / 1. füzet - Szimpózium Európa biztonságpolitikájáról - Bíró Béla altábornagy: Politikai célok - katonai feladatok

Szimpózium Európa biztonságpolitikájáról A közelmúltban háromnapos szimpóziumot rendeztek az ausztriai Innsbruck­ban. A nemzetközileg ismert politikusok, kutatók és magas rangú katonák Európa politikai, gazdasági és katonai biztonságának kérdéseit vizsgálták, ezzel mintegy előkészítve az Európai Unió 1996-ban esedékes — hasonló témákat vizsgáló — konferenciáját. Összeállításunkban az elhangzott előadások közül a magyar, a fran­cia, a dán és a portugál küldött véleményének szerkesztett változatát közöljük. BÍRÓ BÉLA altábornagy Politikai célok — katonai feladatok­ urópában évtizedünk eleje óta ellentmondásos kettős folyamat megy végbe. Egy­részt a kontinens nyugati felén kiteljesedik és elmélyül az integráció, másrészt a „Jalta utáni” Kelet-Európában — a katonai szövetségi rendszer és a többnemze­tiségű állami formációk széthullását követően — a nemzetállamok eszméjének reneszán­sza tapasztalható. A nyugati integrációban is vannak kitérők és visszalépések, a gyakor­lati előrehaladás néha lassúbb a vártnál, de az integráció intenzív szakaszra váltott. A Magyar Köztársaság — éppúgy, mint a közép-európai térség más országai — a bipoláris szembenállás megszűnése után biztonsági környezetének gyökeres megválto­zását, a biztonsági szint csökkenését érzékelte. Ezért alapvető érdekévé vált, hogy mie­lőbb beilleszkedjen egy olyan európai közösségbe, amelyben az államok egymás közötti kapcsolatának, a jogállamiságnak, a demokráciának és az állam szervezetének tőlünk eltérő rendszere már kialakult, és huzamosabb ideje jól funkcionál. Köztársaságunk kormánya ennek tudatában fogalmazta meg programjában a hon­védelem feladatait, az ország védelméhez szükséges haderővel szemben támasztott köve­telményeit. Az országgyűlés által elfogadott kormányprogram honvédelmi stratégiájá­nak sarkalatos pontja — az általános politikai célkitűzésekkel összhangban— az EU- hoz, NYEU-hoz, NATO-hoz való csatlakozásunk előkészítése. Ez a szorosan vett katonai kérdéseken túl azt is jelenti, hogy a hadsereg irányítási rendszerének, szervezetének és állományának — különösen a jogok és kötelezettségek tekintetében — meg kell felelnie jövőbeni partnereink elvárásának. A hadseregben intenzívek a változások, folyik a létszám csökkentése. Az offenzív hadsereget defenzívvé alakítjuk az ezzel járó átszervezésekkel, és dolgozunk a „NATO- kompatibilis dandár” kialakításában. A honvédség működési rendjének átalakítása során a parlament és a kormány kiemelt figyelmet fordít a hadsereg feletti civil ellenőrzés erősítésére. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Egy Európa egészére kiterjedő, tömeghadseregeket felvonultató háború esélye ki­zárható a belátható jövőben, ezért katonai biztonságunk alakulása középtávon prognosz­tizálható a jelenlegi európai folyamatok tükrében. Szűkebb földrajzi térségünk biztonsá­­ g

Next