A Hungarológia Oktatása 2. I. évfolyam (Budapest, 1987)

A hungarológia kutatása - Fülei—Szántó Endre: A hungarológia helye és szerepe a tudományok és művelődéspolitika rendszerében

A hungarológia kutatása FÜLES—SZÁNTÓ ENDRE A HUNGAROLÓGIA HELYE ÉS SZEREPE A TUDOMÁNYOK ÉS A MŰVELŐDÉSPOLITIKA RENDSZERÉBEN 1. Az elnevezéssel kapcsolatos kérdések A hungarológia szinonimája a magyarságtudomány. A magyarosabb meg­nevezésnek hazánkban volt és van intézményi háttere. Hogy mit is takar a magyarságtudomány, milyen diszciplínák milyen hierarchiában fonódnak benne össze, annak eldöntéséhez más, mélyebb alapfogalmak tisztázása is szükséges. Ilyenek például a nép, a nemzet, a magyar állam, stb. Talán egy csapással vágjuk szét a gordiuszi csomót, ha a hungarológiát a magyar kultúra tudományának tekintjük. A kultúra fogalmának ugyancsak vannak változa­tai, ám nagyjából megfelel annak a rendezett ismerethalmaznak, amely a művelődés folyamatára és annak egy-egy korszakbeli állapotára vonatkozik. Ha viszont ezt az utóbbi meghatározást fogadjuk el, nehézségek merülnek fel: hol húzzuk meg a nyelvi-nemzeti határvonalakat a művelődés folyama­tán belül. Tudjuk, a nemzeti identitás problémája nem könnyű, és korántsem tisztá­zott fogalom. A történelem — többek között — egyének és csoportok asszi­milációs folyamatait is magában foglalja. Vagy azt tarthatjuk magyarnak, aki ezt a nyelvet és műveltséget „fogyasztja", bármi is legyen a véleménye ön­magának a hovatartozásáról vagy pedig a szubjektív­ tudati szférára hivatkoz­va azt tekintjük magyarnak, aki magát annak vallja. A magyarságkutatás, a nemzetkarakterológia, esetleg a nemzeti szociál­pszichológia évtizedeken keresztül tiltott területek voltak. Maga a nem­zetfogalom is túlnő­tt a 19. századi kereteken. A világ humanistáinak érzé­kenysége a kisebbségi-nemzetiségi sors iránt felvetette a hatékony és kultú­rateremtő nemzetiségi irodalmak, tudományosságok stb. hovatartozandó­ságát is. A valamikor szilárd terminusoknak gondolt fogalmak elhalványul­tak. (Patriotizmus, nacionalizmus, internacionalizmus, konnacionalizmus, szupranacionalizmus, kozmopolitizmus stb.). Ezek között egyik-másik ki­fejezetten káros és veszélyes irányzat fogalmi szülöttje volt, de a tudomány csak „sine ira et studio" vizsgálódhatik. Munkahipotézisként tehát a hunga­rológiát, a magyarságtudományt a magyar művelődés és műveltség elméleti és alkalmazott stúdiumának tekintjük. 2. A magyarságtudomány ismeretelméleti státusa Az ismeretelmélet és a tudományelmélet (noetika, apisztemológia) ha­gyományosan a filozófián belül helyezkedik el. Az egyes filozófiai rendszer 3

Next