Hungarológiai Értesítő. I. évfolyam. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1979)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Hungarológiai Értesítő a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata, s az a feladata, hogy közreműködjék a Társaság céljainak valóra váltásában - ilyen sze­rényen és gyakorlatiasan fogalmazhatjuk meg céljainkat. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság azért alakult, hogy a hungarológiát művelő szakembereket, tudósokat nemzetközi méretekben összefogja, munkájukat széles körben megismertesse, tudományos eredményeiket az érdeklődők számára hoz­záférhetővé tegye. A hungarológiát, hungarisztikát vagy magyarságtudományt - eltérően a két háború közötti sorstudományi értelmezéstől - az ún. „filológiai" tudományok, a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, néprajz gyűjtőfogalmának tekintjük, amely érint­kezik a történettudománnyal, művelődéstörténettel és más művészeti tudományokkal is. A Társaság azért jött létre, hogy a magyar nemzeti tudományok Magyarországon kívüli művelését elősegítse, és ilyenformán hozzájáruljon a hungarológiának mint multidisz­ciplináris stúdiumnak nem magyar, idegen nyelvterületeken való tudományos meg­ismertetéséhez. Mindeddig nélkülöznünk kellett azt az intézményt, amely a nemzetközi porondon képviselte volna a magyar filológiai tudományokat. A Társaság elsőrendű célja nem le­het más, minthogy mindenekelőtt szervezetileg tömörítse a világ különböző országai­ban dolgozó hungarológusokat - köztük természetesen a magyarországi filológus szak­embereket is. De nemcsak pusztán a szervezeti képviseletet kell vállalnia, bár a nem­zetközi tudományos életben ez a fajta szervezeti jelenlét sem kezelhető mellékesen. A Társaságnak, ha céljait helyesen fogja fel, ösztönző, információkat továbbító és a kutatómunkát elősegítő, fellendítő szerepet is be kell majd töltenie. S mivel a hunga­rológia művelése, ha néhol szerény keretek között is, már régóta folyik számos ország­ban és egyetemen, nem oktalan a remény, hogy a Társaság megalakítása ennek a mun­kának újabb lendületet adhat, fiatal kutatók bekapcsolódását segítheti elő és hozzá­járulhat a hungarológia nemzetközi megbecsüléséhez. Ha szükségessé az tette a Társaság megalakítását, hogy a magyarságtudomány szervezett nemzetközi képviselete tovább el nem odázható feladatként jelentkezett - ehhez szorosan hozzátartozik, hogy lehetővé viszont azért vált 1977-ben az alapító közgyűlés összehívása, mert nem utolsó sorban épp a külföldön dolgozó hungaroló­gus szakemberek részéről merült föl a Társaság létrehozásának az igénye. Szaporodik a hungarológiával foglalkozó külföldi - sok esetben nem magyar származású - kutatók száma, nekik elemi szakmai érdekük, hogy keressék az összeköttetést kollégáikkal, aminthogy a magyarországi nyelvész, irodalomtörténész, néprajzos szakemberek sem hagyhatják figyelmen kívül a hungarológia külföldi eredményeit. A nem magyarországi hungarológusok tudományos tevékenysége új felismerésekkel gazdagíthatja a magyar­ságtudományt, termékenyítő szempontokat vihet a nemzeti szaktudományok művelésé­be, a nemzetközi kontextus befolyással lehet az alkalmazott módszerekre, a tudomá­nyos megközelítési módok kiválasztására. Ehhez a tudományos ismeretcseréhez kíván hozzájárulni a Hungarológiai Értesítő azzal, hogy évről évre áttekintést nyújt a három tudományág: a magyar nyelv­, iro-

Next