Ifjú Kommunista, 1962. (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

is ifjú kommunista kordena-felatok klubja" MIT? MIÉRT? HOGYAN? A kommunizmus felépítésének programja VÁLASZOL: Győri Imre, az MSZMP KB. munkatársa KÉRDÉS: Miben van az SZKP harmadik programjának világtörté­nelmi jelentősége? VÁLASZ: A pártprogram konk­rét, átfogó, tudományosan megala­pozott tervet dolgozott ki a kom­munista társadalom felépítésére. Az emberiség legjobbjai hosszú időn át olyan társadalomról álmodoztak, amelyben igazságosság és egyenlő­ség uralkodik, mindenki szabadon, boldogan, jólétben élhet, ahol nem lesz kizsákmányolás. A nagy gon­dolkodók — mint Morus Tamás és Robert Owen — írásba foglalták ilyen irányú elképzeléseiket. Ezek a tervek azonban irreálisak, utópisz­tikusak voltak, mert nem számol­tak a történelmi, társadalmi körül­ményekkel, nem vették figyelembe, hogy az emberiség milyen úton-mó­­don juthat el a kommunista társa­dalomhoz. Marx és Engels tudományosan fel­vázolták a kizsákmányolástól men­tes, szabad emberek társadalmát és a hozzá vezető út módozatait. Fi­gyelmüket azonban természetesen az akkor közvetlenül előtérben álló feladatokra összpontosították, s kü­lönösen nagy gondot fordítottak an­nak megvilágítására, hogyan vív­hatja ki a proletariátus a maga hatalmát. Lenin a XX. században — Marx és Engels tanításaira támaszkodva — továbbfejlesztette a proletárfor­radalom elméletét. Nemcsak azt mutatta ki, hogy ilyen úton ra­gadhatják meg a munkások a ha­talmat, hanem azt is részletesen ki­munkálta, hogy e hatalom birtoká­ban hogyan kell létrehozni a ki­zsákmányolástól mentes, szocialis­ta társadalmat. Lenin konkrétan ki­dolgozta a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet, a szocializ­mus­­ felépítésének tervét, az iparo­sítási tervet, a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának és a kultu­rális forradalomnak a programját. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak 1919-ben, a VIII. kongresszuson elfogadott programja mindezeket tartalmazta, és a párt e szerint szervezte meg egész tevékenységét. Ennek nyomán a Szovjetunióban teljesen és végérvényesen győzött a szocializmus, ahol mindenki ké­pességei szerint dolgozik és min­denki munkája szerint részesedik, a társadalom által előállított javak­ból. A szocialista társadalom alapján a Szovjetunióban különösen gyors fejlődés bontakozott ki a XX. kong­resszus után, amely leleplezte a személyi kultuszt, feltárta és ki­javította az ebből fakadó hibákat, torzulásokat. A szovjet nép a kom­munizmus építésének útjára lépett. A fejlődés felvetette a kommuniz­mus építésének teljesebb, részlete­sebben kimunkált programjának szükségességét. A kommunizmus legfőbb elvét már Marx és Engels meghatározta: mindenki képessége szerint részt vállal a társadalmi ter­melésből és mindenki szükségletei szerint részesül a termelt javakból. Most gyakorlatilag merült fel ez a kérdés: mit kell tenni a kommu­nizmus elvének gyakorlati megva­lósításáért? Az SZKP XXII. kongresszusán el­fogadott új program jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy az emberiség történetében első ízben tudományosan megalapozott konkrét tervet ad a kommunista társadalom felépítéséhez. A program nemzet­közi jelentőségű, mert nemcsak ar­ra ad választ, hogy milyen lesz a fejlődés a kommunizmust építő Szovjetunióban, de megmutatja a társadalmi mozgás perspektíváit a szocialista tábor országaiban, a ka­pitalizmus világában, a gyarmati sorból a függetlenség útjára lépett vagy a függetlenségükért harcoló országok népeinek jövőjét, s választ ad korunk legégetőbb kérdéseire. Az SZKP programja világtörté­nelmi jelentőségű feladatot tűz ki: tartóssá tenni a világbékét, megte­remteni a fegyverek nélküli világot és kizárni a háborúkat a társada­lom életéből. A program, amelyet méltán neveznek korunk Kommu­nista Kiáltványának, nem csupán a Szovjetunió „nemzeti” programja, hanem az egész emberiségé, benne a magyar népé is. Pártunk és né­pünk a proletárdiktatúra útjára el­sőnek lépő SZKP és szovjet nép harci tapasztalataira támaszkodik, mert elsősorban ezek a tapasztala­tok testesítik meg a marxizmus- len­inizmus általános érvényű taní­tásait. Ezekre a tapasztalatokra tá­maszkodva vívta ki a szovjet nép Legutóbb Szegeden ke­rült sor az Ifjú Kommu­nista kérdezz — felelek klubjának vitaestjére, szám szerint a hetedikre. Az Ifjúsági Ház előadótermét zsúfolásig megtöltötték a középiskolai, egyetemi KISZ-vezetők és KISZ-t segítő tanárok, hogy meg­hallgassák a válaszokat a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjával és a magyarországi oktatási reformmal kapcsolatban feltett kérdéseikre. A fe­lületes szemlélőnek úgy tűnik, mintha a két téma­kör ötletszerűen, véletle­nül került volna össze. Pe­dig a kettő között nyilván­való az összefüggés, ha Hruscsov elvtársnak arra a kijelentésére gondo­lunk, hogy a népi demok­ratikus országok a Szov­jetunióval történelmileg azonos időszakban lépik át a kommunizmus kü­szöbét. A mai fiatalok már a kommunista társadalom­ban fognak élni, ehhez azonban olyan oktatási rendszerre van szüksége hazánknak, amely politi­kailag és szakmailag egy­aránt kiválóan felkészült embereket nevel az új tár­sadalom számára. Így függ össze a látszólag önkénye­sen összepárosított két té­makör: a kommunizmus felépítésének programja és az oktatási reform.

Next