Ifjú Kommunista, 1986. (30. évfolyam, 1-4. szám)
1986-01-01 / 1. szám
FELHÍVÁS MI A TEENDŐNK? A KISZ Központi Bizottságának felhívása nyilvános vitára az ifjúsági mozgalom helyzetéről, a KISZ feladatairól Kongresszusra készülünk. Közösen kell számot adnunk az elmúlt öt esztendőben végzett munkánkról, ifjúsági szövetségünk helyzetéről. Mindannyiunk érdeke, hogy szóba kerüljenek és nyilvánosságot kapjanak egyének, közösségek tapasztalatai, vágyai és tervei arról, miként formáljuk olyanná mozgalmunkat, amellyel érdemes közösséget vállalni. Pártunk politikája, a szocializmus és a béke programja nekünk is feladatot ad, minket is cselekvésre sarkall. Arra hív, hogy részesei legyünk szocialista hazánk gyarapításának egy emberibb, békés világ megteremtésének A nemzetközi feszültség, a fegyverkezési hajsza fokozódása aggodalommal tölt el bennünket. Támogatjuk a Szovjetunió mind szélesebb körben visszhangra találó békekezdeményezéseit, s mint kortársaink szerte a világon mi is felemeljük szavunkat egy békésebb jövőért. Párbeszédre, vitára hívunk! Folytassunk nyílt, őszinte eszmecserét: újítsuk meg mozgalmunkat! Formáljuk olyanná, amely tudatosan vállalja arcunkat, ifjúságunkat. Szövetségünk politikai vonásainak erősítésével mai módon jussunk el a marxizmus-leninizmus eszméihez. A jövőben is mozgósítjuk az ifjúságot a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának megvalósítására. A fiatalok érdekeit képviselve részt vállalunk a politika alakításában is. Felelősséget viselünk, hogy legkiválóbb társaink a párt tagjaivá váljanak. Ifjúság és társadalom Nemzeti fejlődésünk szocialista útja melletti elkötelezettségünk a mindennapok tetteiben, kisebb-nagyobb harcaiban méretik meg Magyarságunkat, történelmi utunk eredményeit emelt fővel vállalhatjuk. Hazafiságunk, hazaszeretetünk próbája, hogy milyen választ adunk napjaink kihívására, hogyan állunk helyt mai, nehezebb helyzetünkben. Az elmúlt években a fiatalok életkörülményei, megélhetésük feltételei is nehezedtek. A KISZ azon van és maga is azért cselekszik, hogy növekedjen népgazdaságunk teljesítőképessége, s ezzel együtt érzékelhetően javuljon a fiatalok helyzete. Korosztályunk különösen érdekelt a távlatos gondolkodásban, abban, hogy megalapozott, előretekintő döntések szülessenek Ez a politika építhet az ifjúság tenni akarására, dinamizmusára, elkötelezett magatartására. Mind többünket bánt, felelősségérzetében sért a kényelmesség, a felkészületlenség, a visszahúzás, a szervezetlenség. S nem kevés az olyan fiatal, aki bátor kiállásával, saját munkájával — gyakran áldozatokat is vállalva — hozzájárul felszámolásukhoz. A pályakezdést, a munkába állás konfliktusait a megszerzett tudást valóban igénylő és a teljesítmény szerint értékelt feladatok enyhítik igazán. Kapjon a minőségi munka a mainál nagyobb megbecsülést! Mi azok munkáját értékeljük a legtöbbre, akik szakmai felkészültségükkel, korszerű gondolkodásukkal, az új iránti fogékonyságukkal tűnnek ki, és fegyelmezetten, szorgalmasan dolgoznak. A kötelességüket mulasztókat, az ügyeskedőket ne csak általában bíráljuk, de lépjünk fel azokkal szemben, akik a kiskapukat keresve tisztességtelen eszközökkel akarnak előnyökhöz jutni! Ehhez határozott állami intézkedéseket is sürgetünk. Nekünk igazán érdekünk, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közterhek, az adózás a vagyoni helyzettel álljanak arányban, támogatásban pedig azok részesüljenek, akik ténylegesen rászorulnak. Napjainkban sokunkat az otthonteremtés gondja foglalkoztat. Az első önálló lakás megszerzése és berendezése többségünk anyagi erejét jócskán meghaladja. A lakáshoz jutás minden erőfeszítés ellenére sem vált könnyebbé. Növekedtek az építkezéssel, lakásvásárlással járó terhek. E folyamatnak gátat kell vetni! F határozott lépésekre van szükség az olcsóbb és gyorsabb építési eljárások széles körű elterjesztésére. A támogatások, kedvezmények ne a lakáshoz, hanem a lakáshoz jutó, azt használó családhoz kapcsolódjanak. Szűnjön meg