Ifjú Sólyom, 1953 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1953-01-10 / 1. szám
Modellmotorok teljesítményének növelése írta: Somogyi Ferenc A rohamosan fejlődő modellezés, főleg az UControll modellek térhódításával, a motoroktól mind nagyobb teljesítőképességet kíván. Azonosan megépített gépek esetén mindig a nagyobb teljesítményű, üzembiztosabb motorra felszerelt modellé lesz az elsőség. Ezért kívánatos, hogy motorunkból mindig a maximális teljesítményt nyerjük. A cikkünkben rávilágítunk a teljesítmény növelésének néhány módjára Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adott modellmotor teljesítményének növelése mindig kellő körültekintést és szaktudást kíván. Különösen óvatosan kell eljárni modern nagyteljesítményű modell motorok esetén. Az ilyen motoroknál szerkezeti változtatást eszközölni nem tanácsos, mert ezeken a motorokon rendszerint alkalmazzák a modern modellmotortechnika minden vívmányát és az esetleges szerkezeti változtatás nem a teljesítmény növekedését, hanem csökkenését vonja maga után. Mindig gondoljuk át, hogy milyen módon lehetne motorunk teljesítményét növelni és lehetőleg a kisebb kockázattal járó megoldásokat válasszuk. A motor teljesítményének fokozásához adott hengerűrtartalom esetén tulajdonképpen két út vezet az effektív középnyomás és a fordulatszám növelése. Mindkét tényező növelése különböző módon lehetséges és ezeket fogjuk sorban megtárgyalni. A motorteljesítmény növelésének egyik kány nyert megvalósítható módja a kompresszió növelése Tudjuk azt, hogy a kompresszióviszony a motor teljes térfogatának viszonya a kompressziótér térfogatához. Képletben VA + V* ρ ~ ,\k ahol E » a kompresszióviszony, Vh ■* a henger lökettérfogata cms-ben. Vk - a kompresszió tér térfogata cms-ben. A kompresszióviszonyt tehát úgy tudjuk növelni, ha a kompressziótér (káros tér) térfogatát csökkentjük Minél nagyobb a motor kompresszióviszonya az égési hőnek annál nagyobb része alakul át hasznos munkává, tehát annál jobb lesz a motor Indikált hatásfoka. A kompresszióviszony növelésével megnő a robbanási végnyomás, így tehát nagyobb lesz az Indikátordiagramm területe és ennek folytán megnő az Indikált középnyomás. Természetesen a kompresszióviszony növelésének is megvannak a határai. Ennek túlzott megnövelése esetében a robbanási végnyomás hirtelen megnövekszik, míg az Indikátordiagramm területe csak jelentéktelen mértékben változik. A nagy robbanási végnyomás a motor alkatrészek túlzott igénybevételét jelenti. Továbbá a nagy sűrítési viszonnyal együttjáró nagy sűrítési hőfok a keverék kora gyulladásának lehet az okozója. Modellmotoroknál a sűrítési viszony felső határának értéke gyújtógyertyás motor esetében E — 7, izzógyertyás motornál E - 10 és öngyulladásos motornál E — 16 körül van. Ezeknél az értékeknél feljebb már nem tanácsos menni. A sűrítési viszony megnövelését a gyakorlatban a henger beköszörülésével, vagy a hengerfejnek a hengerben való besüllyesztésével lehet elérni. A motorteljesítmény növelésének egy másik nagyon fontos eszköze a nagyobb töltés biztosítása. Elméletileg a beszívott keverék térfogaténak egyenlőnek kellene lenni a motor lökettérfogatával, a gyakorlatban a ténylegesen beszívott keverék térfogata ennél mindig kisebb. A hengerbe szívott keverék tényleges térfogatának arányát az adott atmoszférikus viszonyok mellett az elméletileg lehetséges térfogathoz volumetrikus hatásfoknak, vagy töltési hatásfoknak nevezik az i, u = —------, ahol ’ló — a volumetrikus hatásfok. G’/ = a ténylegesen beszívott keverék súlya kg-ban, a henger lökettérogata. ■/ ■= a keverék fajsúlya kg/ma. Minél jobb a volu*..etrikus hatásfok, tehát minél nagyobb a beszívott keverék súlya, annál nagyobb teljesítményt ad a motor A töltési hatásfokot a következő tényezők nagymértékben befolyásolják: 1. a szívás rendszer és csatornák áramlási ellenállása, 2. a vezérlés fázisai, 3 a használt üzemanyag fajtája, 4. az üzemanyag a levegő keverék összetétele, 6. a levegő hőfoka és nyomása. Az áramlási ellenállás nagy részét adja a keverék súrlódása a az ivási rendszerben és a csatornák falán. Ezenkívül a keverék áramlásának útjában lévő éles irányváltozások és kiszögelések, valamint a hirtelen átmenetek helyein keletkező dinamikus ütések. Ezeket az áramlási ellenállásokat csökkenthetjük azáltal, ha a motort szétszedve a csatornákat utánamunkáljuk, csiszoljuk, az éles szögleteket lekerekítjük stb. A vezérlőberendezések közül is az felel meg legjobban, amely a legkisebb irányelterelés mellett a legtovább biztosítja a keverék szabad beáramlását (forgószelepes rendszer). A vezérlési fázisok helyes kiválasztása is döntően befolyásolja a motor teljesítményét. Mivel modellmotoroknál az egyes vezérlési fázisok időpontját és tartamát a részek helyzete és méretei határozzák meg, a vezérlési fázisok megváltoztatása a részek felreszeléséből áll. Ezt azonban meg kell előznie a motor jelenlegi vezérlési fázisainak gondos tanulmányozásának amikor megállapítjuk, hogy a jelenlegi fázisok megváltoztatása mennyire engedhető meg. A számítás nélküli utánamunkálás itt is a motor teljesítmény csökkenését eredményezheti. Az üzemanyag befolyását a töltési hatásfokon, az üzemanyag rejtett párolgási melege eredményezi. Ugyanis a levegő a porlasztón áthaladva magával ragadja a finom cseppecskékre porlasztott üzemanyagot, amely a henger felé irányuló áramlása közben elpárolog, ezáltal térfogata növekszik, a keverék hőfokát pedig a rejtett párolgási meleg elvonásával csökkenti Minél magasabb a használt üzemanyag rejtett párolgási melege, annál nagyobb lesz a töltési hatásfok. Tekintettel arra, hogy az üzemanyagok közül az alkoholnak van a legnagyobb rejtett párolgási melege, az alkoholtartalmú üzemanyag a töltési hatásfokot nagymértékben növeli A keverék összetételét a levegő és üzemanyag százalékos aránya határozza meg. A tényleges levegőmennyiség arányát az elégéshez elméletileg szükséges levegőmennyiséghez, légfelesleg tényezőnek nevezik. Minél kisebb a légfelesleg tényező értéke, annál dúsabb a keverék és minél nagyobb, annál szegényebb a keverék. A legnagyobb teljesítményt egy kissé dús keverékkel érjük el. Ennek a beszabályozását kísérletek alapján a porlasztóval végezhetjük el A töltés annál nagyobb, minél alacsonyabb a levegő hőfoka és minél nagyobb a nyomása Megfigyelhettük, hogy a legnagyobb sebességi eredmények mindig hűvös időben születtek, úgy a hőfok, mint a nyomás töltésre való hatása abban rejlik, hogy mindkét tényező befolyással van a levegő fajsúlyára (Folytatjuk) VI G—22 1,23 cm3-es modellmotor Lökettérfogat V - 1,23 aim Furat d = 12,5 mm löket s 10 mm löketfurat viszony s/db, 0,8 Fordulatszám n — 13.000/perc teljesítmény N - 0,12 LE a motor súlya (Izzógyertyás) n -150 gr öngyulladásos 0-55 gr A 0—22, vagy ismertebb nevén „Bébi tigris” típusú motorból a múlt év végén érkezet pár darab hazánkba. A motornak két változata van, az öngyulladásos és az izzógyertyás. Mindkét motor kb. azonos teljesítménnyel dolgozik A motor tengelyszívásos rendszerű. Az alumíniumból készült vékonyfalú forgattyúházban az acélhenger menettel csatlakozik. A tükörfényesre csiszolt dugattyúba a hajtórúd gömbcsuklós megoldással kapcsolódik. A hengert alumínium hengerfej zárja be. A forgattyúhoz fedélhez préselt üzemanyagtartály van erősítve, melyből az üzemanyag hajlékony műanyagcsövön keresztül jut a porlasztóhoz. A motor adatai VI