Ifjú Sólyom, 1953 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1953-01-10 / 1. szám

Modellmotorok teljesítményének növelése írta: Somogyi Ferenc A rohamosan fejlődő modellezés, főleg az U­­Controll modellek térhódításával, a motoroktól mind nagyobb teljesítőképességet kíván. Azo­nosan megépített gépek esetén mindig a na­gyobb teljesítményű, üzembiztosabb motorra­ felszerelt modellé lesz az elsőség. Ezért kívá­natos, hogy motorunkból mindig a maximális teljesítményt nyerjük. A cikkünkben rávilágítunk a teljesítmény nö­velésének néhány módjára Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adott modellmotor telje­sítményének növelése mindig kellő körültekin­tést és szaktudást kíván. Különösen óvatosan kell eljárni modern nagyteljesítményű modell motorok esetén. Az ilyen motoroknál szerke­zeti változtatást eszközölni nem tanácsos, mert ezeken a motorokon rendszerint alkalmazzák a modern modellmotortechnika minden vívmányát és az esetleges szerkezeti változtatás nem a teljesítmény növekedését, hanem csökkenését vonja maga után. Mindig gondoljuk át, hogy milyen módon lehetne motorunk teljesítményét növelni és lehetőleg a kisebb kockázattal járó megoldásokat válasszuk. A motor teljesítményének fokozásához adott hengerűrtartalom esetén tulajdonképpen két út vezet az effektív középnyomás és a fordulat­­­szám növelése. Mindkét tényező növelése külön­böző módon lehetséges és ezeket fogjuk sorban megtárgyalni. A motorteljesítmény növelésének egyik kány nyert megvalósítható módja a kompresszió növe­lése Tudjuk azt, hogy a kompresszióviszony a motor teljes térfogatának viszonya a kom­pressziótér térfogatához. Képletben VA + V* ρ ~ ,\k ahol E » a kompresszióviszony, Vh ■* a hen­ger lökettérfogata cms-ben. Vk - a kompresszió tér térfogata cms-ben. A kompresszióviszonyt tehát úgy tudjuk növelni, ha a kompressziótér (káros tér) térfogatát csökkentjük Minél nagyobb a motor kompresszióviszonya az égési hőnek annál nagyobb része alakul át hasznos munkává, tehát annál jobb lesz a mo­tor Indikált hatásfoka. A kompresszióviszony növelésével megnő a robbanási végnyomás, így tehát nagyobb lesz az Indikátordiagramm terü­lete és ennek folytán megnő az Indikált közép­nyomás. Természetesen a kompresszióviszony növelésének is megvannak a határai. Ennek túlzott megnövelése esetében a robbanási vég­nyomás hirtelen megnövekszik, míg az Indikátor­diagramm területe csak jelentéktelen mértékben változik. A nagy robbanási végnyomás a motor alkatrészek túlzott igénybevételét jelenti. To­vábbá a nagy sűrítési viszonnyal együttjáró nagy sűrítési hőfok a keverék kora gyulladásá­nak lehet az okozója. Modellmotoroknál a sűrí­tési viszony felső határának értéke gyújtógyer­tyás motor esetében E — 7, izzógyertyás motor­nál E - 10 és öngyulladásos motornál E — 16 körül van. Ezeknél az értékeknél feljebb már nem tanácsos menni. A sűrítési viszony megnövelését a gyakorlat­ban a henger beköszörülésével, vagy a henger­fejnek a hengerben való besüllyesztésével lehet elérni. A motorteljesítmény növelésének egy másik nagyon fontos eszköze a nagyobb töltés bizto­sítása. Elméletileg a beszívott keverék térfogaté­nak egyenlőnek kellene lenni a motor lökettér­fogatával, a gyakorlatban a ténylegesen be­szívott keverék térfogata ennél mindig kisebb. A hengerbe szívott keverék tényleges térfoga­tának arányát az adott atmoszférikus viszonyok mellett az elméletileg lehetséges térfogathoz volumetrikus hatásfoknak, vagy töltési hatásfok­nak nevezik az i, u = —------, ahol ’ló — a volumetrikus hatásfok. G’/ = a tény­legesen beszívott keverék súlya kg-ban, a henger lökettérogata. ■/ ■= a keverék fajsúlya kg/ma. Minél jobb a volu*..etrikus hatásfok, tehát minél nagyobb a beszívott keverék súlya, annál nagyobb teljesítményt ad a motor A töltési hatásfokot a következő tényezők nagymértékben befolyásolják: 1. a szívás­ rend­szer és csatornák áramlási ellenállása, 2. a ve­zérlés fázisai, 3 a használt üzemanyag fajtája, 4. az üzemanyag a levegő keverék összetétele, 6. a levegő hőfoka és nyomása. Az áramlási ellenállás nagy részét adja a ke­verék súrlódása a az ivási rendszerben és a csa­tornák falán. Ezenkívül a keverék áramlásának útjában lévő éles irányváltozások és kiszögelé­sek, valamint a hirtelen átmenetek helyein kelet­kező dinamikus ütések. Ezeket az áramlási ellen­állásokat csökkenthetjük azáltal, ha a motort szétszedve a csatornákat utánamunkáljuk, csi­szoljuk, az éles szögleteket lekerekítjük stb. A vezérlőberendezések közül is az felel meg leg­jobban, amely a legkisebb irányelterelés mel­lett a legtovább biztosítja a keverék szabad be­áramlását (forgószelepes rendszer). A vezérlési fázisok helyes kiválasztása is dön­tően befolyásolja a motor teljesítményét. Mivel modellmotoroknál az egyes vezérlési fázisok idő­pontját és tartamát a részek helyzete és mére­tei határozzák meg, a vezérlési fázisok meg­változtatása a részek felreszeléséből áll. Ezt azonban meg kell előznie a motor jelenlegi ve­zérlési fázisainak gondos tanulmányozásának amikor megállapítjuk, hogy a jelenlegi fázisok megváltoztatása mennyire engedhető meg. A számítás nélküli utánamunkálás itt­ is a motor teljesítmény csökkenését eredményezheti. Az üzemanyag befolyását a töltési hatásfokon, az üzemanyag rejtett párolgási melege eredmé­nyezi. Ugyanis a levegő a porlasztón áthaladva magával ragadja a finom cseppecskékre por­lasztott üzemanyagot, amely a henger felé irá­nyuló áramlása közben elpárolog, ezáltal tér­fogata növekszik, a keverék hőfokát pedig a rejtett párolgási meleg elvonásával csökkenti Minél magasabb a használt üzemanyag rejtett párolgási melege, annál nagyobb lesz a töltési hatásfok. Tekintettel arra, hogy az üzemanya­gok közül az alkoholnak van a legnagyobb rej­­tett párolgási melege, az alkoholtartalmú üzem­anyag a töltési hatásfokot nagymértékben növeli A keverék összetételét a levegő és üzemanyag százalékos aránya határozza meg. A tényleges levegőmennyiség arányát az elégéshez elméleti­leg szükséges levegőmennyiséghez, légfelesleg tényezőnek nevezik. Minél kisebb a légfelesleg tényező értéke, annál dúsabb a keverék és mi­nél nagyobb, annál szegényebb a keverék. A leg­nagyobb teljesítményt egy kissé dús keverékkel érjük el. Ennek a beszabályozását kísérletek alapján a porlasztóval végezhetjük el A töltés annál nagyobb, minél alacsonyabb a levegő hőfoka és minél nagyobb a nyomása Megfigyelhettük, hogy a legnagyobb sebességi eredmények mindig hűvös időben születtek, úgy a hőfok, mint a nyomás töltésre való hatása abban rejlik, hogy mindkét tényező befolyással van a levegő fajsúlyára (Folytatjuk) VI­ G—22 1,23 cm3-es modellmotor Lökettérfogat V - 1,23 aim Furat d = 12,5 mm löket s 10 mm löketfurat viszony s/d­b, 0,8 Fordulatszám n — 13.000/perc teljesítmény N - 0,12 LE a motor súlya (Izzógyertyás) n -1­50 gr ön­gyulladásos 0-55 gr A 0—22, vagy ismer­tebb nevén „Bébi tig­ris” típusú motorból a múlt év végén érke­zet pár darab hazánk­ba. A motornak két változata van, az ön­gyulladásos és az izzógyertyás. Mindkét motor kb. azonos tel­jesítménnyel dolgozik A motor tengelyszívá­­sos rendszerű. Az alu­míniumból készült vé­konyfalú forgattyúház­­­ban az acélhenger me­nettel csatlakozik. A tükörfényesre csiszolt dugattyúba a hajtórúd gömbcsuklós megoldás­sal kapcsolódik. A hen­gert alumínium hen­gerfej zárja be. A for­gattyúhoz fedélhez pré­selt üzemanyagtartály van erősítve, melyből az üzemanyag hajlé­kony műanyagcsövön keresztül jut a porlasz­tóhoz. A motor adatai VI

Next