Ifjúmunkás, 1961 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1961-09-21 / 37. szám

6 z alapszervezet-az ISZ alapja, a demokratikus centralizmus - az IMSZ szervezeti felépítésénél alapját képező vezérelv. szervezeti fegyelem Az Ifjúmunkás Szövetség harci, forradalmi szervezet, amely a párt zászlaja alá tömöríti és mozgósítja az ifjúságot a szocializmus építéséért. Ahhoz, hogy az Ifjúmunkás Szövetség teljesíthesse a párt által rábízott feladatokat, egységes szervezeti fegyelemre van szüksége. A demokratikus centralizmus alapján történő megszervezés, az egységes fegyelem lehetővé teszi, hogy az Ifjúmunkás Szövetség állandó tevékenységével biztosítsa a párt által kitűzött feladatok teljesítését az ifjúság kommunista nevelése és az ifjúságnak a pártpolitika megvalósítására való mozgósítás terén, ez biztosítja szervezetünk saját határozatainak teljesítését. A szocialista építés kiteljesítése hazánkban, a kommunizmus építésére való áttérés a városi és falusi dolgozók tudatos műve. Az állami terv alapján minden munkahelydolgozói kiveszik részüket a szocializmus építéséből. Az építés üteme, a hatéves terv feladatainak teljesítése az egész ország dolgozóinak, köztük a fiatalok lelkes munkája révén valósul meg. Mindegyik fiatal, aki IMSZ- taggá válik, vállalja, hogy tevékenyen harcol a Román Munkáspárt politikájának valóra váltásáért, minden erejét, egész életét a szocialista építés ügyének szenteli. Az IMSZ-tagok ezt a vállalásukat a munkahelyükön kifejtett mindennapos tevékenységükkel teljesítik. Az IlISZ-alapszervezetek a területi (falu, városnegyed) és a munkahely (vállalat, intézmény, iskola stb.) elv alapján jönnek létre és felölelik az illető egység valamennyi IMSZ- tagját. Mint ahogy az IMSZ szervezeti szabályzata leszögezi, IMSZ alapszervezetek létesülnek a vállalatokban, gép- és traktorállomásokon, állami gazdaságokban, kollektív gazdaságokban, katonai egységekben, falvakon, intézményekben, iskolákban, felsőoktatási intézetekben, ahol legalább három IMSZ-tag van. Az IMSZ-alapszervezet az illető egységben dolgozó IMSZ-tagok egyesítésének első formája a párt által kitűzött feladatok teljesítéséért folyó harcban. Ennek a szervezési elvnek eredményeként az IMSZ-alapszervezet az IMSZ szervezeti felépítésének ama láncszeme, ahol gyakorlatilag megvalósulnak a nevelőmunka, az ifjúság szocialista építésre irányuló mozgósításának feladatai, ahol a párt határozatai és irányelvei, valamint az IMSZ-feladatok élő valósággá válnak. A szervezeti szabályzat az IMSZ-tagság kötelező feltételeként mondja ki az IMSZ valamelyik alapszervezetében folyó tevékenységben való részvételt. Az IMSZ III. kongresszusa hangsúlyozta, hogy jelenleg az IMSZ szervezeti munka terén fő feladat az összes IMSZ- alapszervezetek tevékenysége színvonalának emelése, az alapszervezetek szervező és mozgósító képességének fokozása, a párt által elfogadott gazdasági program megvalósításáért folyó harc előmozdítása érdekében. Az IMSZ kongresszus okmányai hangsúlyozzák, hogy ennek érdekében még alaposabban meg kell szervezni a párt politikájának ,a párt és a kormány határozatainak, az IMSZ vezetőszervei intézkedéseinek megismerését az IMSZ szervezetekben és az ifjúság soraiban. Minden alapszervezet és mindegyik IMSZ-tag számára meg kell állapítani, milyen konkrét feladatok hárulnak rá. Biztosítani kell az összes IMSZ-tagok konkrét és állandó irányítását, erősíteni kell a feladatok teljesítésének ellenőrzését. Minden IMSZ-alapszervezet lényegbevágó kötelessége, hogy az összes IMSZ-tagokat mozgósítsa azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket a párt tűzött szervezetünk elé. Az Ifjúmunkás Szövetség taglétszáma meghaladja a kétmilliót, de hazánkban több millió IMSZ-tag korú fiatal él és dolgozik. A párt azt a felelősségteljes feladatot bízta az IMSZ-re, hogy nevelje és mozgósítsa az összes ifjakat a szocialista építés kiteljesítésének művében való részvételre. Ez a feladat az IMSZ-alapszervezetek mindennapi tevékenysége révén valósul meg. A szervezeti szabályzat világosan megfogalmazza ezt a feladatot, amikor kimondja, hogy az IMSZ-alapszervezetek politikai munkát fejtenek ki az ifjúság tömegeiben, és szüntelenül foglalkoznak az IMSZ sorainak növelésével. Az IMSZ-alapszervezet hatáskörébe eső egyik legfontosabb feladat az új tagok felvétele. Csak az alapszervezetnek van joga elhatározni az ifjak felvételét az IMSZ-be. Az alapszervezetnek egyszersmind fontos feladata nevelni és előkészíteni a fiatalokat arra, hogy IMSZ-tagokká válhassanak. A szervezeten kívüli fiatalok bevonása, az IMSZ-tagok mellett a termelési feladatok teljesítésébe, a tanulmányi színvonal szüntelen emelésébe, az ifjúsági termelési brigádok és a kollektív gazdasági ifjúsági csoportok, az IMSZ-őrhelyek, a hazafias IMSZ-brigádok stb. tevékenységébe, csupán néhány formája annak, hogy az IMSZ- alapszervezet miképpen foglalkozhat az ifjúság nevelésével. Egyes IMSZ-alapszervezetekben meghonosodott az a gyakorlat, hogy IMSZ-közgyűlésekre meghívják az illető egység összes fiataljait, s hozzásegítik őket, hogy jobban megismerjék pártunk politikáját, az IMSZ feladatait, az IMSZ-tagok kötelességeit. Az IMSZ III. kongresszusa rámutatott, hogy az IMSZ- alapszervezetek feladata szüntelenül foglalkozni az IMSZ taglétszámának, a legjobb és az arra legérdemesebb fiatal munkások, dolgozó parasztok, tanulók és diákok sorából történő növelésével. A kongreszszus felhívta az IMSZ-szervezetek figyelmét arra, hogy különös gonddal foglalkozzanak a fiatal munkások és technikusok felvételével, erőteljes IMSZ-alapszervezetek létesítésével az építőtelepeken és a hatéves terv során üzembe lépő új vállalatokban. Fordítsanak különös gondot az állami és kollektív gazdaságokban, társulásokban és a fakitermelő vállalatokban működő IMSZ-alapszervezetek megerősítésére. Minden IMSZ-alapszervezet feladata fokozni az ideológiai és a politikai nevelőmunkát, hogy erőteljesen hozzájáruljon az ifjúság szocialista öntudatának szüntelen fejlesztéséhez. A szervezeti szabályzat rámutat, hogy az alapszervezet a marxista-leninista tanítás, a proletár erkölcs és a munka iránti szeretet, a proletár internacionalizmus, a haza és a nép iránti szeretet, hazánk ifjúságának szeretett vezetője, a Román Munkáspárt iránti határtalan odaadás szellemében neveli az ifjúságot. A szervezetünk képességeibe és lehetőségeibe vetett bizalom kifejezéseként a párt saját szervezeti szabályzatában megadta az IMSZ-szervezeteknek azt a jogot, hogy széleskörűen megvitassák és az illető pártszervezetek elé terjesszék a vállalat, gép- és traktorállomás, állami gazdaság, kollektív gazdaság stb. munkájának összes kérdéseit a fenti egységek tevékenységében előforduló hibák kiküszöbölése és munkájuk megjavítása, a szocialista verseny és a tömegkampányok megszervezése érdekében. Minden alapszervezet kiváló munkával kell rászolgáljon erre a nagy bizalomra. Az IMSZ-alapszervezeteknek ez a joga és kötelessége még inkább kidomborítja, hogy az Ifjúmunkás Szövetség alapja az alapszervezet et Az IMSZ szervezeti szabályzata leszögezi, hogy az Ifjúmunkás Szövetség szervezeti felépítésének alapelve a demokratikus centralizmus. Ennek az elvnek két oldala van : a centralizmus és a belső szervezeti demokrácia. A demokratikus centralizmusnak ez a két oldala elválaszthatatlan, e két oldal szerves egységet képez. Éppen a demokratikus centralizmus elve alapján történő megszervezés teszi lehetővé, hogy az IMSZ akarat- és cselekvő egységgel rendelkező harci, forradalmi szervezetként létezzen és tevékenykedjen, olyan összeforrott és egységes fegyelemmel rendelkező szervezetként, amely képes összes tagjainak, szerveinek és alapszervezeteinek energiáját és alkotó kezdeményezését a párt által kitűzött magasztos feladatok valóra váltására összpontosítani. A párt vezetése alatt az Ifjúmunkás Szövetség egész tevékenységében megkülönböztetett figyelmet fordított és fordít a demokratikus centralizmus elvének tiszteletben tartására, a belső szervezeti fegyelem szüntelen fejlesztésére. Szervezetünk minden tagjától megköveteli, hogy állandóan őrködjön e vezérelv szigorú tiszteletben tartása fölött. Az IMSZ szervezeti szabályzata, amikor leszögezi, hogy az IMSZ szervezeti felépítésének vezérelve a demokratikus centralizmus, egyszersmind leszögezi azt is, hogy ez a következőket jelenti : a) a legalsótól a legfelsőbbig az IMSZ összes vezető szerveit választják ; b) az IMSZ vezető szervei kötelesek tevékenységükről időnként beszámolni az IMSZ- szervezeteknek ; c) az IMSZ-fegyelem kötelező minden szervezetre és a szervezetek minden tagjára, bármilyen tisztséget visel is. A kisebbség feltétel nélkül aláveti magát a többség akaratának és köteles a határozatokat fenntartás nélkül alkalmazni ; d) az IMSZ felsőbb szerveinek határozatai feltétlenül kötelezők az IMSZ alsóbb szerveire és az összes IMSZ-tagokra. Mint látható, a demokratikus centralizmus egyik fontos oldala a belső szervezeti demokrácia. Az IMSZ egész tevékenysége során messzemenően foglalkozik a belső szervezeti demokrácia fejlesztésével. Szervezetünk demokratikus jellege elsősorban abban jut kifejezésre, hogy az IMSZ-tagok tömegei választják meg vezetőjüket. A beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlések rendszeres megtartása biztosítja az IMSZ-tagok aktivizálását, a szervezet ügyei iránti felelősségérzetük szüntelen növelését, azt eredményezi, hogy az IMSZ-tagok még tevékenyebben vesznek részt a párt és a kormány határozatainak valóra váltásában. A szervezeti szabályzat előírásainak értelmében az alapszervezetek bizottságai időközönként beszámolót tartanak az IMSZ-alapszervezet közgyűlése előtt. A beszámoló közgyűlések alkalmából az IMSZ-tagok megvizsgálják, hogyan sikerült az IMSZ-szervezetnek mozgósítani a fiatalokat azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket a párt tűzött az IMSZ elé, hogyan járult hozzá a szervezet a munkahely konkrét, sajátos feladatainak valóra váltásához, megvizsgálja hogyan dolgozott az IMSZ- alapszervezet bizottsága. Az IMSZ szervezeti szabályzata leszögezi, hogy az IMSZ-alapszervezet legfelsőbb szerve az IMSZ-közgyűlés, amelyet havonta legalább egyszer kell egybehívni. A közgyűlésen mindegyik TMSZ-tagnak, nemcsak joga, de kötelessége is elmondani véleményét, javaslatokat tenni, megbírálni a szervezeti munkában előforduló hibákat és fogyatékosságokat. Ahhoz, hogy az IMSZ-közgyűlésnek erőteljes nevelőhatása legyen az ifjakra, a közgyűlésen az alapszervezet életének és munkájának legfontosabb kérdéseit kell megvitatni s azt idejében és körültekintően kell előkészíteni. Az IMSZ III. kongresszusa, kidomborítva az IMSZ közgyűlés jelentőségét, felhívta a figyelmet arra, hogy szüntelenül javítani kell az IMSZ- közgyűlések tartalmát. Megszokott gyakorlattá kell váljon az, hogy a napirenden lévő szervezeti és politikai kérdések mellett rendszeresen napirendre tűzzék az ifjúság múltbeli és mai életének egyes kérdéseit, a szocialista erkölcs különböző problémáit, a párt politikája nyomán az ifjúság előtt megnyíló távlatokat. A közgyűléseken ajánlatos időközönként tájékoztatókat tartani a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, más országok ifjúságának életéről és harcáról stb. Ajánlatos, hogy a közgyűlés napirendjének megállapítása előtt az IMSZ-alapszervezet bizottsága biztosítsa az IMSZ-tagok véleményének meghallgatását is- ily módon az ifjúság gazdag kollektív tapasztalatát eredményesen lehet felhasználni az IMSZ- alapszervezet vezetésében. Az IMSZ-közgyűléseken elhangzott vitákat és megbeszéléseket mindig a vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos határozatok kell kövessék. A határozatok tüntessék fel az alapszervezet konkrét feladatait, a feladatok valóra válását szolgáló gyakorlati intézkedéseket- A közgyűlés határozatainak valóra váltásában részt kell vegyenek az összes IMSZ- tagok s az ez irányú tevékenységbe be kell vonni az illető munkahely valamennyi fiatalját. A demokratikus centralizmus egyik alapvető követelménye a kollektív vezetés elvének következetes tiszteletben tartása az összes IMSZ- szervekben és szervezetekben. Két közgyűlés között az IMSZ-alapszervezet tevékenységét a szervezet bizottsága vezeti, amely az alapszervezet végrehajtó szerve. Az IMSZ- tagok bizalommal és szeretettel választanak be a bizottságokba párttagokat és párttagjelölteket, az arra legérdemesebb és legnagyobb tekintéllyel rendelkező IMSZ- tagokat, akik munkájukkal kiérdemelték az ifjak tiszteletét és megbecsülését. A bizottság vezeti az IMSZ-alapszervezet mindennapi munkáját. A kollektv vezetés azt jelenti, hogy közösen dolgozzák ki a határozatokat és egyszersmind közösen váltják valóra a határozatokat, amelyeket át kell hasson pártunk politikájának, az IMSZ KB határozatainak szelleme. Az IMSZ munka sikere szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az IMSZ-alapszervezet bizottsága és titkára rendszeresen tájékoztassa a pártalapszervezet büróját az IMSZ-minnka időszerű, illetve távlati problémáiról. Ez biztosítja a helyes orientációt- a kitűzött célok sikeres elérését. Természetesen a kollektív vezetés nem jelenti azt, hogy az IMSZ-szervek tagjai mentesülnek a személyes felelősségtől. Sőt, ellenkezőleg , a kollektív vezetés feltételezi a közösség összes tagjainak fokozott személyi felelősségét, az operativitás növekedését. Ahhoz, hogy az IMSZ teljesíthesse a párt által rábízott feladatokat, egységes egészként, szilárd, egységes fegyelemmel rendelkező közösségként kell dolgozzon. A szervezeti fegyelem szigorú tiszteletben tartása lényegbevágó felétele a demokratikus centralizmus megvalósulásának, az IMSZ harci egysége fenntartásának és megerősítésének, a párt politikájának megvalósításáért folyó munkában. A szervezeti fegyelem egyformán kötelező az összes IMSZ- tagokra és IMSZ-szervezekre. Az IMSZ-tagok többsége által hozott határozatok teljesítése minden IMSZ-tag számára kötelező. Az IMSZ szervezeti szabályzata rámutat, hogy az IMSZ felső szervei által hozott határozatok feltétel nélkül kötelezőek az IMSZ alsóbb szerveire nézve. Az IMSZ kongresszusának, a kongresszus által megválasztott IMSZ KB-nak határozatai kötelezőek az ország összes IMSZ-szerveire és szervezeteire. A tartományi, rajoni és városi IMSZ-bizottságok határozatai kötelezőek mindazokra az IMSZ-szervekre és szervezetekre, amelyek az illető tartomány, rajon vagy város területén fejtik ki tevékenységüket- A szervezeti szabályzatnak e törvényjellegű előírásait szigorúan és pontosan tiszteletben kell tartani. A szervezeti fegyelem tiszteletben tartása azt jelenti, hogy tevékenyen harcolunk a szervezeti szabályzat alkalmazásáért, fáradhatatlanul dolgozunk a párt és a kormány, az IMSZ-szervezet összes határozatainak teljesítéséért. Ez az igazi kommunista fegyelem, amely szervezetünket jellemzi. Az IMSZ-tag a párt által kitűzött feladatok teljesítése érdekében, forradalmi szervezetünk szilárdítása érdekében tudatosan azonosítja magát a szervezettel s a többség határozatait saját határozatainak tekinti Minden alapszervezetben szüntelenül harcolni kell az olyan jelenségek ellen (a feladatok nem teljes, vagy késedelmes végrehajtása, formális vállalás, pontatlanság, a tagdíjak késedelmes kifizetése stb.), amelyek lazítanák a szervezeti fegyelmet. A szervezeti fegyelmet nem szavak, hanem tettek szerint kell megítélni. Mint a fentiekből látható, az IMSZ-alapszervezetekre sokrétű feladatok hárulnak: kötelességük kitartó munkát végezni az ifjúság kommunista neveléséért, azért, hogy az egész ifjúságot tevékeny részvételre mozgósítsák azoknak a magasztos feladatoknak teljesítésében, amelyeket a párt forradalmi ifjúsági szervezetünk elé tűzött.