Ifjúmunkás, 1961 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1961-10-19 / 41. szám
Valahogy ezzel a címmel elbeszélő költeményt kellene írni. Majakovszkiji hangot, majakovszkiji mélységet követelne egy ilyen sodró vers. És az árumintakiállításról szólana. Az elsőről, a másodikról és befejezésül, csattanóként a naponta tízezrek által meglátogatott harmadikról. S az ott bemutatott aragáz tűzhelyekről. Az első áruminta kiállításon masszív, fehérre zománcozott, négyéges tűzhely képviselte az újat. . És örvendtünk, hogy rövidesen konyhánkba is kerül. A másodikon a masszivítás már karcsúbbá simult (akkor talán már kissé ormótlannak is neveztük az előbbit), a kapcsolók billentyűkké szépültek, és valami ígéretes elegancia lengte be. Most... nos, most van szükség balladai tömörségre és a hősköltemény pátoszára, hogy a használhatóságában hajdani , nagy háztartások moltiplex- ■ tűzhelyét lepipáló (melegvi- ■ zes tartály, előmelegítő, takarékláng stb.), külsejében a zeneszekrények kellemét össze- ■ sítő aragáztűzhelyről írhas sunk. Aragáztűzhely. Persze ez csak kiragadott példa. A fogyasztási cikkek egész III. árumintakiállítása erről, a párt beteljesedő szaváról beszél a tények, a kézzelfogható tárgyak tárgyilagos nyelvén. Csak az emberi szó halványul el, amikor az ott látottak leírására vállalkozik. A kiállított termékek java részének egyik alapvető sajátossága — hasznossága mellett — művészi kivitele. Vonatkozik ez természetesen a művészi ízlést megkövetelő „klasszikus“ termékekre — a női szabászat fantáziadús részlegének valamennyi darabjára, a cipőipar színekben és vonalakban tobzódó termékeire, a gyermekholmik, a bőrdíszművesek finom kezemunkájára — de olyasmire is, amiről még nem is olyan rég a művészi ízlést, a kecses vonalakat fölösleges luxusnaktartottuk. Soha annyi karcsú és virágalakú, gömbölyded és aszimmetriájával meghökkentően szép fali- és asztalilámpát nem láttunk együtt, mint most és Щ. A háztartási gépek — a villanymosógéptől a paradicsom- passzírozóig, a villamosmeghajtású padlókefétől az üvegmosóig — mintha nem fürdőszobák és mosókonyhák zugaiba, hanem cukrászdák kirakataiba készülnének. És olyan sokaságuk vonul fel, hogy aligha akad férj, aki mindezek mellett nem vállal részt a második műszakból. A dolgozó nő számára pedig nehéz munkából kellemes időtöltéssé válik valamennyi házi teendő. Mennyi ideje és energiája szabadul fel tanulni, művelődni, szebb éle ■ tét élni. A kiállítás valamenyi részlegén a vonalak és a színek csodálatos gazdagsága tűnik fel. (A szervezők annak érdekében, hogy még jobban kidomborodjanak a kiállított termékek tulajdonságai, kellemes — javarészt egyszínű, fehér vagy fekete — háttérrel megfelelő hangulatot teremtettek.) Az utóbbi években oly gyorsan hódító pasztellszínek újabb árnyalatai gazdagítják könnyűiparunk jövő évi választékbőségét. Ott pedig, ahol elvétve a tervezők már túlontúl szabadjára engedték fantáziájukat , a szakemberek véleménye nyomán, a kiállítás közvéleménykutatása nyomán a sorozatgyártás megkezdése minden bizonnyal okos és hasznos lehiggadást eredményez majd. Hiszen új formák, új színek, új ötletek tandíja éppen ez — a selyemmintákba, a virágvázákba, a cipők vonalába beleálmodott fantázia. Szép hagyomány harmadik lépésénél tartunk. És hogy szép, azt talán az bizonyítja legjobban, hogy már a harmadik lépést is hagyományként tisztelhetjük. Mindennapi életünk jövendő — 1962-as — szépségébe nyújt betekintést a 111. árumintakiállítás. Hiszen az, aki ma csodálkozó szemmel barangolja be a hatalmas kiállítás iparágakra osztott részlegeit, rövidesen a kirakatban látja viszont a kiszemelt varrógépet, kést villát-kanalat, cipőt, vázát vagy szoknyát. Helyesen jegyezte meg valaki: az árumintakiállítás könnyűiparunk előlegezett jelentése — ez vár a szocializmust építő fogyasztóra. Szép jelentés ez — ígéretnél jóval több. Váradi Károly A 3.« «IS /Т)'£н й Ш ш 1ЩД APATHY GÉZA REGGEL Még hármat leng a fűszálon — és csöppek a csöndben. Álom rezdül hűs pilláinkon át. Pár gondterhelt, rőt pillanat s a szemközti tető alatt elbújik gyáván az őz. Föltekintünk , nincs csöpp felhő, dolgozhatunk, míg csak eljő ismét a lágy fényű est... Csákány villan, tréfa rebben - szilajabban, hevesebben ! - s szétfoszlik végképp az árny. Vidáman ropják a táncot a fővárosi November 7 textilüzem műkedvelő csoportjának topjai Kulturmunka és időszerű -tennivalók falun Nem állítom, hogy a săcelei (Dobrudzsa tartomány) IMSZ-bizottság minden tekintetben eredményesen támogatja a községben zajló kultúrtevékenységet. Tény, hogy amihez hozzákezd, abban szép sikereket ér el, mert rendszerint a legjobb módszereket alkalmazza. A több ezer hektár kiterjedésű állami és kollektív gazdaság földjein gazdag termést érlelt be a nyári napsütés. Mindent el kellett követni, hogy az esztendei fáradságos munka gyümölcse minél előbb fedél alá kerüljön. Éppen ezért a sacelei pártszervezet arra ösztönözte az IMSZ-bizottságot, nyújtson több segítséget a művelődési otthon vezetőségének a kultúrmunka olyan formájú megszervezésében, hogy az ösztönözze a termésbetakarítás meggyorsítását, és általában a mezőgazdasági tennivalók sikeres elvégzését. Az IMSZ-vezetőség tagjai nem tanakodtak sokáig, hanem a feladat megvalósításához láttak. Mindenekelőtt segítséget nyújtottak a művelődési otthon vezetőségének egy nyolctagú rigmus-brigád megszervezésében, amely részére aztán az ifjúmunkás tanítók, Colac Viorica, Vlada Elena és a többiek bevonásával, műsort állítottak össze. A rigmuscsoport meglátogatott minden mezei és traktoros brigádot. A déli ebédszünet és a pihenő idején elmondott szellemes, rövid rigmusaikban, szavalataikban, énekeikben népszerűsítették a munkában élenjáró kollektivistákat, traktorosokat és az állami gazdaság dolgozóit. Rövid szatirikus jelenetekben pedig „kiénekelték“ azokat, akik hátráltatják a munkát. A művelődési otthon vezetőségének mindig gondot okozott a könyv, az újság, és a folyóiratok olvasásának megszervezése a nagyobb mezőgazdasági munkák idején. Ilyenkor az állami gazdaság dolgozói és a kollektivista földművesek ritkábban tértek be olvasnivalóért a könyvtárba, mert sokszor késő estig a mezőn voltak. Az IMSZ-bizottság ennek a kérdésnek a megoldásában is segített. Javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol többen dolgoznak, a szőlőben, a kukoricaföldeken létesítsenek ideiglenes könyvtárakat. Az ötletet elfogadták, így aztán Manólé Silvia könyvtáros, két ifjúmunkás segítségével minden hét végén olvasnivalót vitt ki a mezőre, a szőlőbe, a traktoros brigádokhoz. A déli ebédszünetekben mindenki kicserélhette az előző héten elolvasott könyveket, folyóiratokat. A könyvtáros, a másik két ifjúmunkással együtt estefelé újból végiglátogatta az ideiglenes könyvtárakat és összeszedte a kikészített csomagokat. Az IMSZ-bizottság figylembe vette, hogy a művelődési tevékenység egyik fő feladata mozgósítani a fiatalokat a kollektív gazdaság megerősítésére. Ennek érdekében az ifjúsági csütörtök műsorával a gazdaság időszerű feladatainak teljesítését segítette elő, így például a közelmúltban az egyik délután „Aki tud, nyer“ verseny keretében a gazdaság állattenyésztésének fejlesztéséről volt szó. A versenyt az ifjúmunkás Balotă Victor nyerte meg. Az IMSZ-bizottság vezetésével a gazdaság fiatal agronómusa, Ciupuligă Gheorghe „Kérdezz-felelek“ estét szervezett, amelyen a gazdaság ez évi tervével kapcsolatos feladatokat vitatták meg. Más alkalommal a munkaegység helyes felhasználásának, valamint a hektárhozam növelésének útjairól beszélgettek. Ezek a témák lehetőséget adtak a fiataloknak arra, hogy megismerkedjenek a gazdaság sikereivel, időszerű feladataival. Ilyenformán végeredményben az ifjúság csütörtökök jelentős mértékben hozzájárultak a kollektív gazdaság iránti szeretet elmélyítéséhez. A kollektivizált szcele szántóföldjein lassanként befejeződnek a mezőgazdasági munkák. A következő hetekben az idős és fiatal kollektivistáknak, akárcsak az állami gazdaság dolgozóinak több idejük lesz arra, hogy részt vegyenek a kultúrmunkában. Az IMSZ-bizottság ezért még nagyobb segítséget nyújt a művelődési otthon vezetőségének, hogy alaposan felkészüljön a téli kultúrtevékenységre. Gondoskodnak róla, hogy ennek a tevékenységnek fő célkitűzése a kollektív gazdaság szervezeti gazdasági megerősítése legyen. Ezt szolgálja a különböző műkedvelő csoportok tartalmas műsora, a Szeresd a könyvet mozgalom sikeres levezetése, az ismeretterjesztő előadások rendszeres megtartása és még sok egyéb. A fiatalok nagyobb arányú bevonásával a kultúrtevékenységébe, az IMSZ-bizottság jelentősen hozzájárul azoknak a feladatoknak a sikeres megvalósításához, amelyeket a Román Munkáspárt Központi Bizottsága ez év június 30— július 1-i plenáris ülése alapján IMSZ-szervezetünk vezetősége tűzött a falusi szervezetek elé. Szekeres Lajos — A sacelei IMSZ-bizottság tapasztalataiból — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piata Scinteii nr. 1. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scînteii „I. V. STALIN" Bucureşti. Telefon 17.06.33 Stas — 3452.62