Ifjusági Testnevelés, 1937-1938 (22. évfolyam, 3-41. szám)

1937-05-23 / 37. szám

iyi8. május 13. XXIL C/Vnusesi 'estoevetés. A magyar ifjúság testnevelésével és sportjával foglalkozó hetilap. I­lagjB. Tallis- is Rizaktatisi­gyi Mínisztar­it az isszis illagi, kizsigi, falikizatí, titsalati, nagio* kizipiskilik. palgiri fii- is lan­yítkilik kipjríita> is HHtkint risziri r­ilil­tilig aji­latta. Budapest Székesfőváros Tanácsa valamennyi közép-­ polgári fiú- és leányiskola számára elfogadta A KISOK hivatalos rendeleteinek közlönye« a Magyar Cserkészleány Szövetségnek, a Székesfővárosi Községi Cserkészcsapatok hivatalos lapja SurichilAzég és kisdölüvíZII BUDAPEST, XIV. HUNGÁRIA-KÖRÚT 15. (Kerepesi út sarok.) Csekkszénia l 43047. Telefon: 2046-00. Alapította Kamos NÁNDOR MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN. Elölk­etési éra: Egt­i tantvre 8 pcsgé Dlékoknak csak 4 penge. 37. 9 vám A szék­esfővárosi polgári finisiielák sportünnepélye a Népligeti Stadionban Május 16.-a hétfőjének arany-napsu­­garas délutánján kedves és lélekemelő fejKH­tünnep­élyt rendezett a székesfőváros testnevelési szakfelügyelete a Népligeti Diáksporttelepen. A pompás zöld gyepet, a Népliget üde környezetét kedvesen egé­­szítette ki a lelkes hangulatú diáksereg, amely büszkeséggel, megelégedéssel te­kintett az iscola dicsőségének külső elis­merése elé, a legklasszikusabb verseny, a Rákóczi-vándordíj verseny díjkiosztásá­val kapcsolatban. A közösség jelentőségének átérzése örvendetesen nyilatkozik meg az ilyen ünnepélyeken, a sport jellem­nevelő ereje nem­ vonatkoztatható el a puszta ered­ményre való törekvéstől, hiszen az ered­ménnyel elsősorban az iskolának igyek­szik dic­sőséget szerezni minden diák, a saját boldogságához járul az a büszke ■ lség és boldogság, amelyet munkájával vezetőiben, társaiban felkeltett. Mindezt visszatükrözte nem csupán a diáksereg arca, hanem az érdekelt is­kolák igazgatóinak, tanárainak leplezet­len öröme, látva fiaik igyekvő munkáját. Az okos célkitűzéssel megrendezett verse­nyek és általában az iskolai sportélet, te­hát nem csupán testfejlesztési eredménye­ket mutathat fel, hanem egyik eszköze az Állampolgári nevelésnek is, amelynek egyik fő célja a közösségért, való mun­kálkodás. Amikor a Rákóczi-zászlóért folyó küzdelem legsikeresebben szereplő isko­lái a díjkiosztásra, a kézilabda-körmérkő­zések befejezéseképpen válogatott mérkő­zés lejátszására, s a helyezettek díjainak átadására gyűltek össze pedagógusok, ta­nítványok, szülők és hivatalos közegek; háttérbe vonultak azok, akik a nemes küzdelmek megrendezésénél, mint szürke, de dolgozó vezető fér­fiak, elsősorban jogo­sultak arra, hogy elismerésekkel halmoz­zák el őket.­­Ez az elvonulás, a szürkeség a dolgozó, szerény, csak az eszméért élő és ezért harcoló emberek ve­lejárója. Nem szeretik a görögtüzet, sem a r­eflektorokat és ha mi mégis rái­­ányít­­juk a hetük reflektorát, tesszük ezt abból a meggondolásból, hogy mindenkinek joga van tudni: kik azok, akik tehetségüket kötelezettségeiken felül is érvényesítik az ifjúság testi megerősödése és a közönség tudatának kiépítése érdekében. Mint leg­közvetlenebbül érdekeltek itt elsősorban a testnevelő tanári gárdát kell felemlí­tenünk. Gárda ez valóban, amely hozzá­szokott a harchoz, ahhoz a neme­s harc­hoz, amely távolabbi eredményeket szül a nemzet érdekében, tehát a napi elisme­résben ritkán részesülhet. Ennek a gárdá­­n­ak élén áll: Mezey Ferencz szakfelügye­lő. Elsősorban ő sugalja az Iramot és kiváló segítőtársaival eg­yütt ő fejleszti ki ezeket a sportversenyeket olyan ma­gas színvonalra, amely Budapest Székes­­főváros európai hírü iskolaügyéhez leg­méltóbb. A Rákóczi-zászló küzdelmei 30 évre tekinthetnek vissza. 1908-ban harcoltak érte előszák­ az iskolák. Tornaszámok és 1—2 atlétikai szám szerepelt csupán a régi versenyek műsorán. Mezey Ferenc szakfelügyelő átalakította a vándordíj­verseny anyagát és lefolytatását. 7 alap­­számból álló programmot írt elő: Sza­badgyakorlatokat, ügyességi gyakorlato­kat, kötélmászást, futást, ugrást, dobást, úszást és ezekhez járult a torna. Meg­szűntek az egyéni versenyek, az iskolák eredményeit, a résztvevő tanulók létszáma arányában számítják, így sokkal igazsá­gosabb eredményt lehet kihozni és a ki­sebb létszámú iskolák előtt is megnyil­­hatik a végső győzelem lehetősége. Ebben az évben művészi kivitelű, gyönyörű új zászlóért folyt már a küzdelem. Az ipar­művészeti remek valóban büszkesége le­­­het minden iskolának, ha csak egy évig is őrizheti. Ebben az évben a Medve utcai pol­gári volt a szerencsés, de megérdemelt győztes. A múlt évi védő, az Álmos ve­zér­ téri polgári ismét derekasan küzdött és a 1. helyre jutott. III. a Hernád­ u. pol­gári, IV. az Egressy úti, V. a Knézits u. é­s VI. a Honvéd u. polgári iskola lett. Az ünnepélyes díjkiosztáson a taíi­­üsryi osztályt vitéz dr. Vécsey Kálmán főjegyző, az ügyosztály helyettes vezető­je, dr. Bárány István fogalmazó és Hodá­­szy Miklós testnevelési igazgató képvisel­ték. Díjkiosztás előtt szabadgyakorlatokat mutattak be a helyezett iskolák és néhány atlétikai szám volt. Különösen nagy si­kere volt a szabadgyakorlatoknak, am­e­­lyeket remek tartással, ruganyosan, moz­­gásosan, könnyedén, ritmusosan végeztek a fiúk. Az atlétikai számok közül leg- Egyes szám ára: 20 fillér

Next