Ifjusági Testnevelés, 1937-1938 (22. évfolyam, 3-41. szám)
1937-05-23 / 37. szám
iyi8. május 13. XXIL C/Vnusesi 'estoevetés. A magyar ifjúság testnevelésével és sportjával foglalkozó hetilap. IlagjB. Tallis- is Rizaktatisigyi Mínisztarit az isszis illagi, kizsigi, falikizatí, titsalati, nagio* kizipiskilik. palgiri fii- is lanyítkilik kipjríita> is HHtkint risziri rililtilig ajilatta. Budapest Székesfőváros Tanácsa valamennyi közép- polgári fiú- és leányiskola számára elfogadta A KISOK hivatalos rendeleteinek közlönye« a Magyar Cserkészleány Szövetségnek, a Székesfővárosi Községi Cserkészcsapatok hivatalos lapja SurichilAzég és kisdölüvíZII BUDAPEST, XIV. HUNGÁRIA-KÖRÚT 15. (Kerepesi út sarok.) Csekkszénia l 43047. Telefon: 2046-00. Alapította Kamos NÁNDOR MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN. Elölketési éra: Egti tantvre 8 pcsgé Dlékoknak csak 4 penge. 37. 9 vám A székesfővárosi polgári finisiielák sportünnepélye a Népligeti Stadionban Május 16.-a hétfőjének arany-napsugaras délutánján kedves és lélekemelő fejKHtünnepélyt rendezett a székesfőváros testnevelési szakfelügyelete a Népligeti Diáksporttelepen. A pompás zöld gyepet, a Népliget üde környezetét kedvesen egészítette ki a lelkes hangulatú diáksereg, amely büszkeséggel, megelégedéssel tekintett az iscola dicsőségének külső elismerése elé, a legklasszikusabb verseny, a Rákóczi-vándordíj verseny díjkiosztásával kapcsolatban. A közösség jelentőségének átérzése örvendetesen nyilatkozik meg az ilyen ünnepélyeken, a sport jellemnevelő ereje nem vonatkoztatható el a puszta eredményre való törekvéstől, hiszen az eredménnyel elsősorban az iskolának igyekszik dicsőséget szerezni minden diák, a saját boldogságához járul az a büszke ■ lség és boldogság, amelyet munkájával vezetőiben, társaiban felkeltett. Mindezt visszatükrözte nem csupán a diáksereg arca, hanem az érdekelt iskolák igazgatóinak, tanárainak leplezetlen öröme, látva fiaik igyekvő munkáját. Az okos célkitűzéssel megrendezett versenyek és általában az iskolai sportélet, tehát nem csupán testfejlesztési eredményeket mutathat fel, hanem egyik eszköze az Állampolgári nevelésnek is, amelynek egyik fő célja a közösségért, való munkálkodás. Amikor a Rákóczi-zászlóért folyó küzdelem legsikeresebben szereplő iskolái a díjkiosztásra, a kézilabda-körmérkőzések befejezéseképpen válogatott mérkőzés lejátszására, s a helyezettek díjainak átadására gyűltek össze pedagógusok, tanítványok, szülők és hivatalos közegek; háttérbe vonultak azok, akik a nemes küzdelmek megrendezésénél, mint szürke, de dolgozó vezető férfiak, elsősorban jogosultak arra, hogy elismerésekkel halmozzák el őket.Ez az elvonulás, a szürkeség a dolgozó, szerény, csak az eszméért élő és ezért harcoló emberek velejárója. Nem szeretik a görögtüzet, sem a reflektorokat és ha mi mégis ráiányítjuk a hetük reflektorát, tesszük ezt abból a meggondolásból, hogy mindenkinek joga van tudni: kik azok, akik tehetségüket kötelezettségeiken felül is érvényesítik az ifjúság testi megerősödése és a közönség tudatának kiépítése érdekében. Mint legközvetlenebbül érdekeltek itt elsősorban a testnevelő tanári gárdát kell felemlítenünk. Gárda ez valóban, amely hozzászokott a harchoz, ahhoz a nemes harchoz, amely távolabbi eredményeket szül a nemzet érdekében, tehát a napi elismerésben ritkán részesülhet. Ennek a gárdának élén áll: Mezey Ferencz szakfelügyelő. Elsősorban ő sugalja az Iramot és kiváló segítőtársaival együtt ő fejleszti ki ezeket a sportversenyeket olyan magas színvonalra, amely Budapest Székesfőváros európai hírü iskolaügyéhez legméltóbb. A Rákóczi-zászló küzdelmei 30 évre tekinthetnek vissza. 1908-ban harcoltak érte előszák az iskolák. Tornaszámok és 1—2 atlétikai szám szerepelt csupán a régi versenyek műsorán. Mezey Ferenc szakfelügyelő átalakította a vándordíjverseny anyagát és lefolytatását. 7 alapszámból álló programmot írt elő: Szabadgyakorlatokat, ügyességi gyakorlatokat, kötélmászást, futást, ugrást, dobást, úszást és ezekhez járult a torna. Megszűntek az egyéni versenyek, az iskolák eredményeit, a résztvevő tanulók létszáma arányában számítják, így sokkal igazságosabb eredményt lehet kihozni és a kisebb létszámú iskolák előtt is megnyilhatik a végső győzelem lehetősége. Ebben az évben művészi kivitelű, gyönyörű új zászlóért folyt már a küzdelem. Az iparművészeti remek valóban büszkesége lehet minden iskolának, ha csak egy évig is őrizheti. Ebben az évben a Medve utcai polgári volt a szerencsés, de megérdemelt győztes. A múlt évi védő, az Álmos vezér téri polgári ismét derekasan küzdött és a 1. helyre jutott. III. a Hernád u. polgári, IV. az Egressy úti, V. a Knézits u. és VI. a Honvéd u. polgári iskola lett. Az ünnepélyes díjkiosztáson a taíiüsryi osztályt vitéz dr. Vécsey Kálmán főjegyző, az ügyosztály helyettes vezetője, dr. Bárány István fogalmazó és Hodászy Miklós testnevelési igazgató képviselték. Díjkiosztás előtt szabadgyakorlatokat mutattak be a helyezett iskolák és néhány atlétikai szám volt. Különösen nagy sikere volt a szabadgyakorlatoknak, amelyeket remek tartással, ruganyosan, mozgásosan, könnyedén, ritmusosan végeztek a fiúk. Az atlétikai számok közül leg- Egyes szám ára: 20 fillér