Igaz Szó, 1946. június-december (2. évfolyam, 11-35. szám)

1946-06-05 / 11. szám

4 Darvas Szilárd: BÖLCS BALÁZS, A JAVÍTHATATLAN 1. A bonyodalom ott kezdő­dött, mikor Bölcs Balázs, a nyam-nyam törzs banándíjas tudósa feltalálta a kőbaltát. Ez aféle elmés szerkezet volt, hosszú farúdra erősített szikladarab, amellyel az em­ber tetszése szerint csapkod­hatott. A kísérletek a Ham- Ham szigetek egyikén zaj­lottak le, az egész őserdő lé­legzetvisszafojtva várta az eredményeket, amelyek aztán felül is múltak minden vá­rakozást. Bölcs Balázs, a tu­dós, aki nem volt aféle zabi­­gyerek, sajátkezűleg verte szét három gorilla és két miniszter fejét, akik elő­vigyázatlanságból túl közel merészkedtek a tetthelyhez. Mindenki egyetértett ab­ban, hogy új fejezet kezdő­dik az emberiség történeté­ben. Az új találmány segít­ségével merőben, új alapokra fektethetik a cölöpverést, to­vábbá játszva megfékezhetik a vadállatokat, akik ezidő­­tájt még négy lábon jártak.­­A nyam-nyam kormány ki­­­­jelentette, hogy későbbi, még meg nem határozott időpont­ban az egész dzsungel köz­kincsévé teszi a kőbaltát, mikor is a félelem nélküli élet kezdetét veszi. Ezután a nyam-nyam törzs meglepte álmában a rece­­fice törzset és a cölöpverés teljes elhanyagolásával, va­lamint az új találmány se­gítségével hülyére verte Szomszédait, akik országuk jelentős részének átengedésé­vel tudtak csak békéhez jut­­ni. A kőbalta borzalmas pusztításokat okozott, egy­kori feljegyzések szerint 12 volt a, halottak és 30 a sebe­sültek száma. A nyam-nyam törzs világ­­hatalmi helyzete erősen meg­szilárdult. Bölcs Balázs meg­kapta a Cerkóf-rendjelet (két keresztbefektett kókuszdió és bennük félliter tej), továbbá berendeztek neki az egyik gumifa tetején a kor követel­ményeinek minden szem­pontból megfelelő kísérleti laboratóriumot, ahol korlát­lan mennyiségű radír állt rendelkezésére. 2. Közben a kőbalta — a nyam-nyam kormány min­den elővigyázatossága elle­nére — tényleg az őserdő közkincse lett, lassan minden jobb házból való nemzetiség azzal verekedett, aminek kö­vetkeztében a nyam-nyam törzs világhatalmi helyzete erősen inogni kezdett. A kor­mánynak újból kapóra jött Bölcs Balázs, a tudós, aki szomorúan látva találmá­nyának és a félelem nélküli életnek teljes csődjét, vala­mint a kőbalta következté­ben dúló háborúkat és azok pusztításait, újabb fegyvert talált fel a béke érdekében, az úgynevezett nyilat, mely­nek részletes leírása bárme­­­­lyik lekszikonban megtalál­ható. Bölcs Balázs úgy gon­dolta, hogy törzse az új fegyver birtokában az egész világra rákényszerítheti a békét és boldogságot, amely ötletét a nyam-nyam had­ügyminiszter nyomban ma­gáévá is tette. Az új fegyver segítségével az emberiség boldogítása soha nem látott méreteket öltött. Csak az őserdőben negyvenkét törzsnek irtották ki még az írmagját is, minek következtében a nyam­­nyamok világhatalmi hely­zete hihetetlenül megerősö­dött, olyannyira, hogy el­hagyták az őserdőt és meg­alapították az úgynevezett Civilizált Nemzetek Korlá­tolt Felelősségű Társaságát, amelyhez az alaptőkét az új fegyver segítségével ková­csolták. Bölcs Balázs megkapta az özvegyek és árvák emlékeze­tére alapított Béke-rendjelet és a »Haza Balázsa« címet, ami később örökölhető lett­­. Bölcs Balázs azonban, aki különben is nyughatatlan el­me volt, kezdett rájönni arra, hogy kormánya, a nyam-nyam törzs sajátos ki­fejezésével élve, »átejti« őt. És ezért elhatározta, hogy nem adja fel az emberi­ség boldogulásáért folytatott harcot és újabb fegyvert ké­szít, amellyel az akkor már összevissza nyilazó világot ráncba szedi. Előzőleg azon­ban garanciákat kért kor­mányától arra nézve, hogy találmányát kizárólag a bé­ke érdekében használják fel. A kért garanciát minden bü­rokratikus út mellőzésével huszonnégy óra alatt meg­kapta, mire feltalálta a puskaport. Ettől aztán igen sokan a levegőbe repültek, ugyanis a nyam-nyam kor­mány békét üzent az egész világnak, aminek beláthatat­lan következményei lettek, úgyhogy Bölcs Balázsnak folyton újabb és újabb talál­mányokon kellett törnie fe­jét az­­ijedtség nélküli élet előmozdítása végett.­­ Bölcs Balázs alig néhány évszázad leforgása alatt a legcsodálatosabb felfedezé­sekkel ajándékozta meg az­ emberiséget. Feltalált egy mérget, amely az összes be­tegségeket gyógyította, de, mert a világi hatalmakban megrendült már a hite, a veszélyessé válható gyógy­szert XI. Kleofás pápának ajánlotta fel. Őszentsége a továbbiakban a mérget gyű­rűjében hordta s ez lehetővé tette, hogy kedvenc bíboro­sait barátságos kézszorításo­­sal küldje a másvilágra. Bölcs Balázs találta fel a dinamitot is a természet vad erőinek megfékezésére. Erre a népboldogító akciójára rá­ment a fél világ, ő viszont megkapta az általa alapított Nobel-díjat, ami később az irodalom terén végzett ször­nyű pusztításokat. 5. Jelenleg az atombombával kísérletezik s minden jel ar­ra mutat, hogy az emberiség most vagy soha, de boldog lesz. Kormánya máris bizto­sította az érdekelteket, hogy mihelyt az idő arra alkal­mas lesz, mindenki megkap­ja a legújabb közkincsből a ráeső részt. Bölcs Balázs mindenesetre elhatározta, hogy akkor se csügged, ha a béke továbbra is függőben marad, hanem »Arccal a menyország felé« című népboldogító program­jának végső etapjaként kor­mányával teljes egyetértés­ben beás a föld közepébe, lő­port visz le és a világot a levegőbe röpíti, hah­arc! Igaz Szó A semleges Svájc Igaz, Svájc Napóleon hódí­tásai óta, csak hírből ismeri a háború pusztításait A mos­tani világégést is lábhoztett fegyverrel őrködte végig. Még­sem múltak el nyomtalanul e kis ország fedett az utóbbi évek eseményei. Bár a svájci nép túlnyomó többségben min­­végig az Egyesült Nemzetek oldalán állt rokonszenvével és az első világháborúval ellen­tétben erős németgyűlölet ala­kult ki, az ország vezető körei hajlamosak voltak — ilyen vagy olyan formában — Eit­ler nyomásának engedni. 1940 tavaszán, Hollandia és Belgium lerohanásának ide­jén, Svájc akkori külügymi­nisztere, akit azóta a nép ha­­ragja állásából elmozdított, hírhedtté vált beszédet tartott a svájci rádióban, melyben az 3.Új Európolt­hoz való alkal­mazkodást hirdette és hang­súlyozta, a hitleri elveknek való behódolás szüségességét. Beszédét tettek követték. A svájci alkotmány durva meg­sértésével betiltották a Kom­munista Pártot és más mun­káspártokat, valamint a mun­kássajtó nagy részét. Azokat igyekeztek elnémítani, akik a legkövetkezetesebben hirdették a német behódolás veszélyét, a fasiszta barbárság ellen való fegyveres és szellemi ellen­állás szükségességét. Hitler csillaga akkor még magasan állt az égen, a hazafiaknak börtön és üldöztetés jutott osztályrészül. . A sv­­ájci sajtó nagyrésze bekapcsolódott a göbbelsi­ze- A svájci prosperitás Gazdasági téren természete­sen nagy a prosperitás. Svájc egyike azoknak az országok­nak, amelyek érintetlen, sőt meggyarapodott termelőké­pességgel kerül­tek ki a hábo­rúból és így ipara az elpusz­tított Európában szinte ver­senytárs nélkül áll. A svájci ipar átmeneti fellendülésére jellemző hogy két évre előre már az egész termelést elad­ták. Ha az ember egy any­­nyira kedvelt svájci órát akar egy gyárban rendelni, udva­riasan közllik vele, hogy ren­delést »már« az 1950.­ évben ki fogják tudni elégíteni. A fellendülés másik oldala azonban azt mutatja, hogy míg a nagytőkések a német hadiszállításokon hatalmas há­borús nyereségeket vágtak zsebre, addig az átlagos svájci munkás és tisztviselő életszín­vonala az 1939. évihez képest 20—30 százalékkal esett, mert az 50 százalékos drágulást a bérek és fizetések emelkedése csak nagy távolság­okban kö­vette. Érthető tehát, hogy há­ború előtti életszínvonalának visszaállítására a svájci mun­kásság lendületes bérharcok­ba kezdett, melyek minden esetben komoly sikerrel vég­ződnek. A közélelmezés terén még mindig bizonyos feszültség érezhető. A legfontosabb élel­miszereket még mindig ada­golják. A napi kenyérfejada­got nemrégiben szállították le 22 dekára. A tejtermékek közmondásos hazájában 20 de­ka vaj, 30 deka sajt és 12 li­ter tej a lakosság havi fej­adagja. A híres svájci csoko­ládé is sok svájcinak csak az emlékezetében él, mert bár néhány hónapja megszüntették­­ az adagolását, ezzel egyidőben­­ teljesen el is tűnt a piacról A fasiszta menekültek paradicsoma Svájc — politikai és gazda­sági orientációja egyaránt — majdnem kizárólag nyugat felé irányul. Senki sem csodál­kozhat ezen, ha figyelembe veszi, hogy a svájci kormány egy előkelő tagja, az állam­­szövetség múlt elnöke — a svájci lapok híradása szerint — egyúttal a Genfben székelő Nemzetközi Bolsevistaellenes Liga egyik vezető tagja volt. Csak természetes, hogy ilyen körülmények között a széles nép­rétegek által energikusan követelt tisztogatás akadozik, hogy Svájc a legsötétebb poli­tikai emigránsok paradicsoma lett. Fehéroroszok, hazájuk közvéleményének bosszúja elől menekült balti, lengyel, ju­goszláv és magyar »politiku­sok« és háborús bűnösök itt folytatják sötét aknamunká­jukat az általuk várva várt harmadik világháború előké­szítése érdekében. »A sors kü­lönös véletlen««, hogy Európa egyik legki­vűn­őbb rendőrsége, mely olyan eredményesen jut­tatta börtönbe a svájci anti­fasisztákat, »tehetetlen« a nemzetközi reakció ügynökei­vel szemben.­­ Amerikai és szovjet kritikák Svájc háború alatti maga­tartása erős kritikát és táma­dásokat váltott ki mind ame­rikai, mind szovjet részről. Az amerikai kormány a há­ború befejezése után igen erő­sen érezhető gazdasági blokád alá helyezte Svájcot, mert nem tudta megbocsátani azt a se­gítséget, melyet a svájci ipar a háború alatt az Egyesült Nemzetek ellenségeinek — Né­metországnak és Olaszország­nak — nyújtott. Éppen ezért mind a mai napig sok svájci vállalat szerepel az amerikai kormány feketelistáján és Svájc többmilliárd dolláros amerikai követelését is csak a legutóbbi időkben sikerült felszabadíttatni. A Szovjet­­unió részéről elsősorban a szovjet katonákkal szembeni ellenséges magatartást és a svájci sajtó szovjetellenes hangját kritizálják. Magyarország háború utáni kibontakozását és demokrá­ciánk eddigi eredményeit a svájci közvélemény alig is­meri. Annál több cikk lát nap­világot reakciós magyar körök­ kezdeményezésére a svájci saj­tóban, melyekben a legocs­­mányabb rágalmakkal és ha­zugságokkal igyekeznek Ma­gyarországot befeketíteni. Ide­­je, hogy az illetékes­­ svájci hatóságok megfékezzék ezeket a fasiszta ügynököket - töb­bek között például Tr­olló Wi­ld­olländer urat, Hitler szemé­lyes jóbarátját és a Völki­scher Beobachter volt szer­kesztőjét, aki futó­szalagon gyártja gyűlöletes cikkeit Magyarország ellen — és ez­zel megteremtsék a két­­ország közti baráti viszony előfelté­­telét. Nagy Károly ISB ISStw 9 SVÁJCI KÉPESLAP Svájc örök hóval borított hegycsúcsait a M11 ezer kilomé­ter választja el Alföldünk vé­geláthatatlan síkságától. A közlekedési eszközök bámula­tos fejlődése szinte nevetsé­gesre zsugorította össze a tá­volságokat. A repülőgép ma már 2—3 óra alatt teszi meg­­a­z utat Svájc és Magyaror­szág között És mégis, a távol­ság megakadályozza, hogy a két nép megismerhesse egy­mást. Amint az átlagos svájci Magyarországban a csikósok, gulyások, a »Passta” és a gyöngyösbokro­s, romantikus hazáját látja, éppen úgy torz kép alakult ki a magyar köz­véleményben is Svájcról. De különösen a mai idők, az in­fláció féktelen tombolása, a közellátási mizériák és az ál­landó politikai feszültségek alkalmasak arra, hogy Svájc­ra, mint a béke, a nyugalom, a demokrácia és a gazdasági jólét elérhetetlen álomorszá­gára tekintsünk. Ha azonban az ember hosszabb időt tölt Svájcban hamarosan sok min­dent más szemmel lát a­dekarba, mely a »bolsevista- ellenes kereszte­shad­járat,« in­ I­dulóját fújta. A helyzetet se­­gített tovább kiélezni, a csak­­nem százezer főre tehető német, birodalmi kolónia, az ötödik hadoszlop Svájcban. Az álta­­lános helyzetre fényt vet az a bánásmód, melyben a német táborokból Svájc «semleges« földjére menekült orosz hadi«­foglyoknak volt részük. Amennyiben a svájci h­atár­­őrök» »felsőbb utasításra« a szovjet katonákat nem tették vissza azonnal a német határ­ra és ezzel nem szolgáltatták ki a biztos halálnak, internáló­­táborokba zárták őket, ahol alig volt jobb dolguk, mint a németországi nácitábor­okban. Sokáig tartott, míg a svájci kormány, engedve a nép nyo­másának, a háborús *kény­szerrendszabályokat« meg­szüntette és lassan-"lassan visz­­sza­állította az alkotmányban lefektetett szabadságjogokat. A betiltott pártokat csak né­hány nappal a német fegyver­­­szünet előtt engedélyezték új­ra, de engedélyezték a fasisz­ta pártokat is. Ha valaki ma ellátogat Svájcba, csodálkozva veszi ész­re hogy ott megállt az idő folyása. Míg legtöbb szomszé­dos országban új típusú népi demokráciák vannak kialaku­lóban, addig Svájcban — po­litikai és gazdasági tekintet­ben egyaránt — ott igyekez­nek folytatni, ahol a háború előtt abbahagyták.

Next