Igaz Szó, 1947. július-december (3. évfolyam, 26-52. szám)

1947-07-02 / 26. szám

4 IGAZ SZÓ Dániában, Norvégiában és Svédországban folyik a társadalmi harc Érdekes helyzetkép az Észak országairól, ahol hiába keressük a belső béke, a nyugalom és jólét oázisát Miért a háború fergetege elvonult Dánia és Norvégia felől, keveset írnak az újságok Északnyugat- Európa e szép, valamint “ gazdag országairól. Pedig n nagyon is érdekelne bennünket, hogyan élnek most e kis államok fiáter népei, amelyek — mint Steinbeck mondotta róluk megrázó könyvében, amit a német előnyomulás idején könnyezve, titokban olvastunk —a / vereségben is tudtak harcolni“. A kicsi Dániában író,OOO tagja vot az ellenállási mozgalomnak.‘143-ban a szakszervezetek irányítása alatt hol az egyik, hol a másik fontos iparágban szüntették be a munkát, ami megkínotta az meri és a mezőgazdasági termelést. Ebben az országban a nácik sohasem érezhették mamikat biztonságban, mert a földalatti mozgalomban nemcsak a munkásság, hanem a rendőrség is részt vett. A Gestapo 2000 rendőrt hurcolt el haláltáborokba. Még A’. Cristian király maga sem adta be nekik a derekát. Szókratész jóslata, melyet Ordern polgármester a ..Lement a hold utolsó lapjain idéz, beteljesedett. A letiport szabad nemzetekre mért megaláztatásnál is keservesebb büntetés várt Németországra. A tartozást valóban meg kellett fizetni. Egy francia újságíró röviddel ezelőtt ellátogatott Dániába, Norvégiába és Svédországba. A nyugalom, a társadalmi béke és jólét kicsiny oázisát kereste a felszabadult É Észak-Európában, — de nem találta meg. DÁNIA A német megszállás midt, «fitze» sPiS-ig s sz«ci»ista párt jobbszárnya volt kormányon Dániában. Ezzel természetesen lejáratta magát és a legutóbbi választások alkalmával csak a0 képviselője került be a képviselőházba, holott azelőtt abszolút töbsége volt. A kommunista pártnak régebben egyáltalában nem volt parlamenti képviselete. Most azonban 18 tagját választották be a nemzetgyűlésbe. Azzal szerezte meg a párt a nép rokonszenvét, hogy minden erejével részt vett az ellenállási mozgalomban. Veresége miatt a szocialista párt nem vállalt tárcát a kormányban, noha a kommunistákkal és a konzervatív párt balszárnyával együtt könnyen alakíthatna koalíciót. Így keletkezett az a fonák helyzet, hogy noha az ország többsége a baloldalra szavazott, mégis Krbtensen jobboldali kormánya van uralmon.A háttérből persze az „amerikai párton“ keresztül itt is trumani politika a mozgató, mely már a skandináv állalamok és Dánia felé is kinyújtotta csápjait. Dánia a háború alatt óriási károkat szenvedett, veszteségét gazdasági körükben mintegy 26,3 miliárd forintra becsülik. A nagykapitansták persze örömmel üdvözölnék az amerikai segítséget és vele együtt a nemzetközi tőke politikai befolyásának növekedését, de köztük is akadnak világos fejű emberek, akik a közeli Szovjetunióval kívánnak kereskedelmi kapcsolatot teremteni. A munkásfronton áll a harc Dániában. A lapszedők az élenjáró nyomdász-szakszervezet vezetőjével már három hónappal ezelőtt sztrájkba léptek. Így a napilapok — a szocialista és kommunista lapok kivételével — nem jelennek meg. A sztrájk még hónapokig eltarthat, mert a fenökegyesület nem enged, a munkások viszont elhatározták, hogy mindaddig nem állnak munkába, míg az ott is a finánctőke kezében lévő újságok kiadói nem teljesítik követelésüket. Az elmúlt két hónapban sztrájkoltak a vágóhídi munkások, a szállítómunkások, néhány termelővállalat dolgozói. A sztrájkhullámnak a jelek szerint még nincs vége. Társadalmi tőkéről tehát szó sincs Dániában. NORVÉGIA Politikailag hasonló a helyzet Norvégiában, ahol a szocialista jobbszárny van uralmon, amely lemondatta a korábbi koalíciós kormány két kommunista miniszterét. A kommunisták ott is az élen jártak az ellenállási mozgalomban. 25 közpártfi vezetőségi tagjukat gyilkolták le a németek. A szakszervezetekben a két munkáspárt dolgozói között teljes az egyetértés, a városi tanácsban pedig szocialisták és a kommunisták együttműködnek. Norvégia igen jó viszonyban van a Szovjetunióval, hiszen neki köszönheti felszabadulását, másrészt szoros kereskedelmi kapcsolatban áll az USA-val. Ezen az országon keresztül vezet az út az északi tengeri Spitzbergák felé, amely egyik legfontosabb északi stratégiai támaszpont. Rövidesen egy amerikai hajóraj baráti látogatását várják a norvég partokon. Sokan aggodalommal tekintenek e látogatás felé ... SVÉDORSZÁG A szerencsés Svédország, mely 138 év óta szakadatlanul élvezi a béke áldásait, ma talán kissé szégyenkezve tekint vissza múltjára: arra, hogy a második világháborúban megtagadta Norvégia és Dánia megsegítését, Németországnak szállított fontos nyerse anyagokat és mindvégig a nácik ügyét szolgálta. E szégyenkezésben azonban nem megy el odáig, hogy betiltaná a nemzeti szocialista párt működését, amelynek legális szervezetei és hivatalos lapja a horogkereszt jegyében ma is agitálnak Svédországban. A haladó gondolat mégis lassan A napisajtó, elsősorban jobbraeső része messzemenő jólértesültségében több ízben közölte már országgal és világgal, hogy «a Balaton a dolgozóké». Ez önmagában elgondolkoztató, hiszen két éven keresztül ezeknek a lapoknak minden gondja és fizetett közleménye nagyobb volt annál minthogy mi ebben az országban, ami már a dolgozóké és mi nem. Szívből jövő gyanakvásunkat a balatoni fürdőhelyek hovatartozására vonatkozóan az is megerősítette, hogy ezek a cikkek élénken tiltakoztak a Sió-csatornát építő munkások tüntetése ellen, amit az egyik lelki mutató előtt rendeztek ezek az elvadult harcosai az újjáépítésnek. Mi ebben a gyanús? Egyszerűen az, hogy a munkások nem szoktak saját maguk ellen tüntetni, mondván, ki velünk a szórakozóhelyekről. Nehezen tudom elképzelni, hogy az építőmunkások szabadidejüket két csoportban élvezik végig, az egyik csoport abban a bizonyos lelkei mulatóban szórakozik, a másik csoport kint tüntet ellenük. Nem! Ha a Balaton partján azt kiabálták.. .Le a léhűtőkkel, akkor bizonyára akadt ott néhány léhűtő. Közeledik az úgynevezett főszezon. A kérdést érdemes tisztázni, mi van, illetve mi készül a Balaton partján? Nos, pénteken indultam Siófok felé, egy kis balatonkörnyéki falukutatásra. AKI ÚJJÁÉPÍTI SIÓFOKOT... Siófokon még kevés a nyaraló. Ez a kevés szolidan és csendben várja a hétvégét, a szombat-vasárnapot. A fürdőtelep szemmel látható gyorsasággal épült A strand már használható állapotban van, padokat állítottak a hajdani rózsakert megviselt sétányaira és elkészült — minden bizonnyal annak igazolására, hogy a Balaton a dolgozóké — a grill is. Az építkezés tőkése Tyirilov Teofil a budapesti bolgár csokoládégyáros, akinek személye nem éppen megnyugtató az üzleti morál szempontaiból. Jópár évvel ezelőtt, mint gazdasági botrányhős tűnt fel, ugyanis leleplezték csokoládégyárának egy s más furcsa tevékenységét: a csokoládégyártáshoz — akkoriban ezzel a szóval kerülték meg az igazságot — csatornazsírt használt. Ezt még a Horthyféle szakminisztérium is rossznéven vette tőle, bár akkoriban az urak inkább svájci csokoládét ettek mindaddig, míg Teofil barátunk be nem bizonyította, hogy csokoládégyártáshoz tulajdonképpen legegészségesebb és legcélszerűbb német találmány a csatornazsír. „Német találmány”, ez miért hódít itt is. Az 1944-es választások alkalmával az ország összesen 3 milió szavazópolgára közül 318.000 szavazott kommunistára. Ma 60 képviselőjük foglal helyet a parlamentben. A munkások részt kívánnak venni a vállalatok vezetésében és üzemi bizottságok felállítását, valamint különösen a kulcsipari vállalatok és a nagybankok államosítási tervének keresztülvitelét követelik. Ez utóbbit a kormány azzal a kibúvóval húzza és halasztja, hogy minél,ekelőtt a munkások állandó foglalkoztatását kell biztosítani és a termelést lényegesen növelni. Erre hivatkozik egy nyilatkozatában Karin Rock, a kormány női minisztere is, aki egyébként a szociológia tanára és egy nagybank igazgatója. (Megértjük, hogy számára nem sürgős az államosítás). A gazdasági helyzet nem jó. A ..Manchester Guardian szerint a Svédországot infláció fenyegeti. * Az Észak romantikus országaiban is folyik tehát a társadalmi harc. A küzdelem most más térre terelődött: a csatát most nem a megszálló idegen hatalom, hanem a hazai és idegen nagytőke ellen kell megvívni. Bizonyos, hogy Dánia és Norvégia bátor népei, amelyek a megszállás idején példát mutattak Nyugat-Európa nagy államainak, ebben a harcban is megállják majd a helyüket. GYULAI IDR - zel sikerült fémjeleznie csatornacsokoládéját. Ezt csak azért említjük: Siófokot a gondviselés olyan tőkés karmaira bízta, aki már Horthyék idején is tudta, mi kell a dolgozóknak. (No persze, a maga módján.) Az idők változnak és velük sok minden változik, kivétel persze a tőkésmorál, ami nem változik, de azért mégis reméljük, maradandóbb anyagra épül a siófoki szórakozóüzem, mint az a bizonyos — magyarul persze másképpen hívják — csatornazsír. * Mire e kedves üzleti titkok szélére jutottam, befutottak az első négy- és hathengeres, imit-amott nyolchengeres „fecskék“. Péntek este már zajlott az élet. BOTRÁNYHŐSÖK A CHILIBEN Siófoktól 10—12 kiométerre, távol minden nyugalmas településtől kivirágzott egy mulató a tóparton. Ide látogattam. Megközelíteni kizárólag autóval vagy motorcsónakkal lehet s így reméltem — minek is tagadjam — hogy gombostűhegyre való társaságra akadok. Tévedtem. Az asztaloknál csupa egyszerű dolgozó ember, az asztalokon fél, vagy legjobb esetben egy-egy liter bor, a vendégek túlnyomó része a Sócsatorna ésilkezési munkásai s mérnökei közül valók. Motorcsónakon jöttek. Meglepődtem. Szombat este is meglepődtem. A grill megnyitásán mindenki ott volt, akinek máshol terme a helye. A nevek közül csak két jellemző: Goldberger Miklós a textilnábob szórakoztatta botrányos jelenete.,, kel a közönséget, vele volt felesége, akire valóban nehéz munka vár a következő héten, ki is mosnia magát a rendőrség elött egy sötét zsarolási és sikkasztási ügyből. A másik név: ifj. gróf Czirákij László, aki közvetlenül a gyújtőfogházból jött hétvégi kisebb dínára-dánomra. Az arisztokrata ifjú ugyanis csempészésért ült egy keveset. Szombat este a GKmben ötszámjegyű havi jövedelmek és a két sípszifonok pezsgős rohamot intéztek a balatoni fürdőhely nyugalma ellen. Közben a szombati nap folyamán teherautókon megérkeztek azok a bizonyos dolgozók is és meg kell mondanunk, ahhoz képest, hogy állítólag ők a tulajdonosok itt, igen szerényen viselkedtek. Réten táboroztak, papírból fogyasztották a Grillben tálalt vacsorákra egyáltalán nem emlékeztető ebédjüket, bár a mulatóhely megnyitásán résztvettek, ugyanis kintről néztek. A strandjegy sem olcsó s így az sem jutott nekik osztályrészül,hanem a part rgji félreesőbb helyén rakták le ruháikat és a helyi viszonyoknak megfelelően bemerészkedtek a Balatonba. „DÉLUTÁN A NAPSUGÁRBAN...“ A strand ... Nos, azonkívül, hogy sokan voltak és fürödni lehet, különös élménnyel gazdagította tapasztalataikat. Mellettem annak rendje és módja szerint valaki főtt és sült a napon. Az illető persze nem dolgozó volt ... Egyszer csak mint derült égből egy kellemes villám, egy „éppenhogy fürdőruhában“ strandoló nő hajolt füleihez: „Délután a Napsugárban — mondotta és körülnézett óvatosan — lesz egy kis póker.“ Azután még halkabban. ..Jöjjön el, kellemes parti lesz.“ Azután feltűnően hangosan —— ha valaki mégis meghallotta volna —: „Kicsiben játszunk, egész kicsiben." Másolóidról megtudtam — nem halandzsa és néni fantázia —, a Napsugárban aznap délután többezer forint is elért gazdát, de csak egész kicsinyben. Itt eleve a következő kérdésekre kellene válaszolnunk: miért suttogott oly riadtan a pókerre invitáló női strandon, mikor baráti társaságban ezt a játékot semmi sem tiltja? Ha mégis suttogott, van valami titkolnivalója is, ez majdnem olyan világos, múlt az, hogy ha lehűtök ellen tűnnésnek, akkor akad lehűtő is. Talán az a titcok nyitja, hogy az elvesztésre szánt pénz eredetéről kínos lenne beszámolni a játékosoknak. Hiszen az egész csak ebből a szempontból érdekes: talán a pezsgős doridókon, sokezres pókerpartikon tetten lehetne érni a különben tetten érhetetlen panamák és korrupciók egy-egy keresztesvitézét. Még csak annyit: az árak méregdrágák. Az élet a dolgozó ember számára majdnem megfizethetetlen Siófokon. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a fürdőhely még nem a dolgozóké, bár — tegyük hozzá — a másik tábor sem meri úgy igazán „békebeli módon» birtokába venni a terepet. A harcot el lehetne dönteni, méghozzá a dolgozók javára, csak az árakat kell lejjebb szorítani. Az igazság kedvéért még annyit: * szemlélődés közben kitűnően vikendeztem, bolond az, aki külföldre megy nyaralni. ERDŐS PÉTER A 1L Cet €1 'Ma 01% as ingyen-strandból nézhetik « Ivisíló alózsöléket, a A GAZDAGOK a gsillbon manilnak és szorgalmasan kártyáznak A BALATONOM, amely ›Hín›Irn ríl««ír«s» hírrel ssemben* ess fey eszem nsstetkásztkó 1® 85 T B LE WeWAt TIP-TOP espresso ÜL I OATI NA PERFEKT FII/ilLAPFAL v c pj‘”' -V., Szent István-kórút 21. FORTUKA Andrássy út 53. T. 425-709 július 6, 12, 2(, 25 án versenyt tart. Kezdete 3 órakor. MMtfon. DARVAS SZILÁRD: TÍg XDIVAT Báró Pipiskey Ubul nevét mintegy tíz évvel ezelőtt hallottam először emlegetni, ■— Az az ember !—, mondták róla —, aki rongyokban elegáns ... , Figyelni kezdtem Pipiskeiy bárót, mert egyrészt Közép- Európa legslamposabb embereként, komoly nosztalgiát éreztem az elegancia után, másrészt rengeteg ronggyal rendelkeztem, úgyis mint ruhatárral. Be kellett látnom, hogy az embereknek igazuk van, a báró csakugyan elegáns ember volt. Mikor először láttam, remekbeszabott szürke zakó volt rajta, kékpettyes selyemnyakkendő, fehérbetétes cipő, meg egyebek. Tip-top volt, akár az a bizonyos espresso a Szent Istvánkörúton. Persze mindezek nem voltak azok a kimondott rongyok, én egyhavi fizetésemből se tudtam volna megvásárolni az öltözetét, de a legenda nem is úgy szólt, hogy a báró rongyokban elegáns, hanem rongyokban is elegáns. Tovább vadásztam az „is“ után, de nem tudtam rátalálni. A báró mindig olyan volt, mint akit skatulyából vettek elő. Láttam tenniszöltönyben, fehér porcellán nadrággal és rövidujjú selyemingben, láttam nyúlszőrkalapban és teveszőrkabátban. Minden egyes szőr a helyén volt, a nyúl éppúgy, mint a teve. Láttam hadnagyi uniformisban, olyan fess volt, ahogy az a Szolgálati Szabályzatban meg vagyon írva. Puszta megjelenése felért egy vesztett csatával. Legelegánsabb a háború utolsó éveiben volt, amikor kiigényelte a Védsz lakását és a Krausz ruháit hordta. Úgy állt rajta, mintha ráöntötték volna, mások viszont azt mondták, hogy ellopta. A napokban aztán láttam a körúton és egy világ omlott össze bennem. Komoly békebeli rongyok voltak rajta, és egy sem volt elegáns. Sőt. Olyan volt, mint valami tróger. Ismerősöm, akivel az utcán mentem, épp a helyes öltözködésről tartott előadást. Rámutatott a báróra. — Látja — mondta —, ez az az ember, akire a legragyogóbb ruhákat adhatná, mégis úgy nézne ki, mint valami ágrólszakadt... Satíamillia errpr szulóit halt ki ... A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának paleontológiai osztálya hónapokkal ezelőtt tudományos expedíciót küldött a Góbi-sivatagba. A meghívás a Mongol Népköztársaság tudományügyi Bizottsága részéről történt. Az I. Jefimov professzor által vezetett tudományos expedíciót a mongol kormány támogatta. Hosszas kutatások után az expedíció fáradozását szenzációs siker koronázta, amennyiben valóságos paleontológus múzeumra bukkantak a Góbisivatagban, Namagatu közelében. A nagyszámú csontléért közeli van a leteti félgömb eddig felfedezett legnagyobb dinosaurus csontváza. Eddig mintegy 12 húsevő és növényevő őskori dinosaurus csontvázát ásták ki, amelyek között akad többtonnás súlyú is. Ez a gigantikus méretű csúszó mászó mintegy 100 millió évvel ezelőtt hal ki földünkön. A Mongol Népköztársaság területe fölötte gazdag dinosaurus, óriás teknősbéka és egyéb fosszíliákban, mivel Ázsiának ez a réze mindig szárazföld maradt, míg más részeit az elmúlt 100 millió évfolyamán ismételten víz borította. A szovjet tudósok azt remélik, hogy a mongóliai Attáj-hegységben olyan kövületekre bukkantak, amelyek egészen új megviágításba helyezik a fejlődés különböző problémáit, a fajok kialakulását, a különféle állatfajok elterjedését és a történelemelőtti idők földrajzat.