Igaz Szó, 1948. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1948-07-01 / 26. szám
1948 július 1 MILLIÓKBA KERÜL a pár filléres köztartozások és illetékek behajtása, mert rendületlenül emészti a papírt, pénzt, időt és ideget A BÜROKRÁCIA Hogyan lesz az 1 forintos „leletezésből" 150 forintos költség? — Miért 182 fillér a 60 filléres bélyeg? Egy Hogy Egy forint az éppen száz fillér. Hogy mennyit ér egy forint? Akit megkérdeztem, bolondnak nézett, hogy kérdezhetek ilyen ostobaságot. Pedig most komoly bajban vagyok, mert akárhogy számolok, kiderül, hogy egy forint majdnem százötven forintba kerül. Hogy ez nem igaz? Éppen így van! Mingyárt bebizonyítom. Most gondoljon mindenki valami hivatalra. Lehetőleg porosra, sötétre, tinta- és papírszagúra, olyanra, ahol a bélyegzőcsattogás a zene. Mert itt, a hivatalban adnak egy forintért százötvenet. Persze meg ne próbálja senki a forintját százötvenért eladni, úgysem veszik meg. Ellenben a Hivatal a szent és sérthetetlen Bürokrácia megtalálja az utat, módot, hogy ilyen drágán vásárolja a csillogó forintocskát. Hát erről van szó. Most pedig lássuk a szívidomító történetet. A forint elindul Kiss János vagy Nagy Péter rendes, megbízható állampolgár, ezért húszonnegyedik ténykedésként postatakarék, pénztári befizetési lapon (persze a költségekkel együtt) befizeti az elmaradt forintot. A befizetőlapot a postán elkönyvelik. Beküldik a posatakarékhoz. Újra elkönyvelik. Értesítik az adóhivatalt. Kiszignálják az «értesítvényt». Naplózzák a befizetést. Bevezetik a számlakönyvbe. A forint bekerül a letétjutaléki kimutatásba, a letétező értesítő kimutatásba és sor kerül a nyugtakiállításra. Most már unalmas lenne, pedig még csak a harmincadik hivatali ténykedésnél tartunk és még ezért a forintért, amiről valaki először elfelejtkezett, aztán befizetett, még tizennyolc küönböző iktatás, írás, naplózás, átvétel, számfejtés, leadás, kézbesítés, beküldés, kezelés, számozás, felülvizsgálás, aláírás, pecsételés következik. vonta száz forintot kap a főjegyző. Ha a pénz elég a hatvanfilléres bélyegekre, ám jól van. Ha kevés, fizetheti a zsebéből. Ámde nem hatvan fillérbe kerül ám egy levélbélyeg. A trafikban annyi, a posta is annyit kér érte, de amíg a levelet elviszik Pentelefalváról Csentelefalvára, addig a gondos statisztikusok számítása szerint már egy forint nyolcvankettő fillérbe kerül. Hát ez meg hogy lehet? Pedig így van, minden községi elöljáróságon a hatvan fillért el kell számolni. Mégpedig külön kis iktatókönyvvel, kézbesítőkönyvvel, apró kis főkönyvecskével, nyugtával, ellennyugtával, sőt ha jól tudom még kiutalócédula is kell minden egyes bélyegecskéhez, így aztán a hatvanfilléres bélyeg drága dologgá válik, mire hivatását teljesíti. Az ember szinte csodálkozik, hogy vájjon miért nem vezették be újra a hivatalos bélyeget, amit nem kellene könyvelgetni, iktatni és nyugtatni, hiszen nem lehetne másra használható, mint hivatalok egymásközti levelezésére. Pusztítsuk ki a Bürokráciát! Ez csak két kis apróság, két kis szerény virág a Bürokrácia hatalmas, illattal terhes erdejéből. Ebben az erdőben nemcsak dús flóra tenyészik, hanem faunára is kiterjed. Itt van például a párfilléres adótartozás ügye, amit a boldogtalan adóalany elfelejtett befizetni, vagy levonták csekkezelési díjként. A filérke hízik, növekedik: forint, száz, ezer lesz belőle, ha összeadjuk azelfelejtett adófilléreket és behajtási költségeiket. Minden vállalatnál vannak hasonló filléres követelések. Ha drága a behajtás, nem éri meg a költségeket, egyszerűen törlik.,, A gépkocsitulajdonos egy nappal későbben akarja befizeti a járműadóbélyeg árát.Nem oda Buda — mondja a hivatal — Gyerünk csak a kamattal!* És kiszámfejtik, előírják, beírják, kiírják, kiértesítik, megidézik a filléreket és a hátralékost, esetleg végre is hajtják a kamatösszeget. 7 vagy IS fillért. A költség? Százszoros, vagy ezerszeres. A kis pénzbüntetések, bírságok és más jelentéktelen összegű köztartozások ugyancsak óriáskígyóvá növekednek a bürokrácia dzsungelében. Évenként sokmilliós hiábavaló költséget okoznak a köznek. A bürokrácia miatt fogy a papír, fogy az idő, fogy a pénz ... Már ideje lenne mindenütt racionalizálni. A dolgozók országa lettünk, szolgálja tehát a hivatal a népet jól, gyorsan, egyszerűen! Takarékoskodjunk pénzzel, papírral, idővel, idegekkel. El kell tüntetni ezeket a hiábavaló milliós kiadásokat. Elmúlt már a Bach-korszak, amikor csak azért is növelték, nevelték, hizlaltunk a Bürokráciát, hogy ezzel is bántsák és gyötörjék a magyar népet. Éppen ideje volna már, hogy kiirtsuk ezt a dzsungelt, a Bürokrácia dzsungelét dús növényzetével, szelíd és vadállataival együtt. GÁRDOS MIKLÓS Ez eddig ténykedés, húsz különböző hivatali Három vágón papír története Kiss János vagy Nagy Péter kérvényt nyújt be valamelyik hivatalba. Mindegy, hogy hová, mindegy, hogy milyen ügyben. A lényeg az, hogy a kérvényre hat forint bélyeg kell. Kiss János vagy Nagy Péter feledékeny és csak öt forint bélyeget ragaszt, így kezdődik és aztán egy rettentő csattanással folyatódik, ráverik a kérvényre az iktatóbélyegzőt. Eddig még senki sem vette észre az egy forint hiányt, most még csak iktatják, szignálják, jelölk, szerelik és továbbítják a kérvényt. Másnap reggel egy pénzügyi tisztviselő észreveszi a forintos hiányt. — Hóhól — csap le a derék férfiú a kérvényre. — Megleletezni! Itt kezdődik aztán a történet, ami az egyforintos hiányból százötven forintos költséget csinál. Mert nemcsak Nagy Péter és Kiss János feledékeny: Budapesten évente közel 45 ezer, az országban pedig majdnem negyedmillió ilyen forintos vagy nagyobb hiány van s a hiányt megleletezik. Megleletezik? Ez még semmi. Adminisztrálják, könyvelik, iktatják, kiadják s évente körülbelül három vágón papírt fogyasztunk arra a célra, hogy behajtsuk a forintocskákat. 11a Kiss János csökönyös... Persze megtörténhetik az is, hogy ez a negyvennyolc apróság nem ér véget, mert Kis János csökönyös és nem fizeti meg a forintot mondván: én a bélyeget ráragasztottam a kérvényre, biztos leesett róla. Ebben a kínos esetben még negyven hasonló közigazgatási ténykedés szükséges a behajtáshoz. Ha Kiss tovább makacskodna és a Közigazgatási Bírósághoz fordul panasszal, akkor még harminc eljárás következik bélyegzővel, iktatással, aláírással és szereléssel együtt. Mondjuk, hogy a Közigazgatási Bíróság keményen ráparancsolt elő a forinttal. Most Kiss Jánosnak azonban nincs forintja, a követelés behajthatatlan. A követelést tehát törölni kell , hogy a forintból ne legyenek kamatos kamattal több forintok, tíz-tizenkét közigazgatási ténykedés és már rendben is van a história. Szóval az egy forintos bélyeghiány ISON 140 közigazgatási ténykedést szült, két-háromszor ennyi ember munkájával, rengeteg papírral, tollal, tintával, bélyegzőfestékkel, irógépkopással, idővel, pénzzel. Ha valaki türelmes és kiszámolja, hogy az elpazarolt munkaidő mennyibe kerül, kikerekíti a 150 forintot... Kibújhat a vadnyugat... * 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 12 13 14 15 * * 18 Egy vadnyugati film bőséges piffpaffal, cowboyokkal és eszes csodaparipákkal éppencsak megközelíti izgalomban az eljárást, ami egy ilyen forintos bélyeghiány után következik. Mert: 1. Leletfelvitel. Ezzel kezdődik, néhány írás, aláírás és már kész is van. Aztán következik a 2. Záradékolás. Itt is ketten-hárman tevékenykednek, hogy sor kerülhessen a 3. Az Adóhivtalhoz való megküldésre. Ha megérkezett, akkor 4. Iktatják. Mégpedig ketten. Közvetlenül utána sor kerül a 5. Kiszignálásra. Ezzel azután meg is kezdődik a «komolyabb» munka. Néhány nap vagy hét az egész. Alig 15—20 ív papír, ötven-hatvan aláírás, hatalmas tömegbélyegző, színes ceruza, tinta és mindenekfölött munka, költség. Következik a 6. szám fejtőkönyvi nyilvántartás. 7. Iletékkiszabás. 8. Kiadmányozási aláírás. 9. Főkönyvi előírás. 10. Fizetési meghagyás kiállítása. 11. Fizetési meghagyás kiadása. 12. Vétiv kiálltása. 13. Vétiv elküldése. 14. Iktatás. 15. Kézbesítési nyilvántartás. És ezután a megbízott tisztviselő hóna alá csapja a kézbesítőkönyvet, beírja a nyilvántartásból a számot, aláhúzza, megpipálja, kijelöli, fölírja a címet és elindul, mert ezután már következhet a 18. kézbesítés. Hogy ezután mi jön? Csak a következő dolgok. Vétiv viszszaküldése, vétiv az adóhivatalhoz, számlakönyvben esedékességi feljegyzés, vétiv csatolása az ügyirathoz. 180 fillérbe kerül a 60 fillére.*A bélyeg Hasonló kedves ügy egy hivatalos levél feladása is. Már tudniillik Bürokráciában. Képzelje csak magát az olvasó Pentelefalva község főjegyzői íróasztala mögé. Levelezési célokra ad FŐVÁROSI ÜDÜLŐHELY BALATONKENESE Teljes kényelem! Olcsó árak! Hideg-meleg folyóvíz! SZOBAFOGLALÁS A NYÁRI FŐIDÉNYRE: FŐVÁROSI SEGÍTŐ ALAP: Budapest VII. Madách Imretér 2 sz. földszint Távbeszélő: 227—030 IGAZ SZU MAGYAR tudós NYILATKOZATA DEMIHOV PROFESSZOR NAGY FELFEDEZÉSÉRŐL: A műszív alkalmazásának beláthatatlan jelentősége van ... A kórház műtéttermében lélegzete elállító csöndben operál az orvos. Minden szem a műtőasztalon fekvő beteg felé fordul. Egyszerre csak a műtétnél asszisztáló orvos az operáló tanárhoz hajol, annak kezében megáll a kés, mind a ketten hátralépnek a elhangzik a tragikus szó: „exitus!“ A csöndben az orvostanár szinte magának mondja: szívgyengeség állt be, tehetetlenek voltunk!... ... A szülőszobában orvos viaskodik az asszony és az újszülött életéért. A kisbaba már megszületett, az anya szenvedéseinek éppen végeszakad, mikor a szülész megdöbbenten hátralép: a megviselt szív nem bírta tovább. Szívgörcsölte meg a fiatal anyát! Számtalan esetben a gyógyító orvostudomány már-már úrrá lenne a betegségen, amikor a szív az erősítő gyógyszerek ellenére felmondja a szolgálatot s megállítja az életmentő tudomány segítő munkáját. Sokezernyi, vagy sokmilliónyi halál nyomában világossá vált az orvosok előtt, hogy az élet meghosszabbításának, a betegek megmentésének döntő problémája a szívnek — az emberi szervezet életműködését irányító főszervnek — sebészi úton való kicserélése, esetleg pótlása. AZ ELSŐ MISZÍV Tizenöt évvel ezelőtt Voronoj professzor világszenzációt keltett úgynevezett fiatalító műtéteivel. Fiatalításai azonban csakhamar csődöt mondtak, mert kiderült, hogy csak egész rövid időre sikerült megfiatalítania pácienseit, mert nem kapcsolta be az átültetett és megfiatalított szerveket a szív rendes vérkeringési munkájába. Voronoj után most már világossá vált, hogy az emberi élet meghosszabbításának döntő eszköze a szív pótlása és esetleg kicserélése. Ezen az úton indult el Vladimir Demihov szovjet tudós. Célkitűzése az volt, hogy mesterséges úton előállítsa az emberi szív működését utánozni képes műszívet, amely vért pumpál az erekbe és felfrissíti a hozzáérkező fáradt vért. A műszív annál is inkább fontosabb lenne, mert természetesen nem ismerné a modern kor gyakori kínzó szívidegességeit, a betegségek következtében jelentkező szívbillentyűbántalmat és szívizomgyulladást. Esztendőkön keresztül folytatta Demihov kísérleteit. 1937 tavaszán azután Moszkva melletti kutatóintézetének műtőszobájában tudóstársai előtt bemutatta az első műszívet. A rugalmas hártyákból összeállított apró szerkezet aluminiumtokjában villanyáram révén idézte elő az emberi szív mozgását utánzó összehúzódást és tágulást, lüktetni kezd, a kétszívű kutya él... A kísérleti eb azonban két óra múlva kimúlt. Kiderült, hogy a műszív aluminiumtokja az állat forró vérével érintkezve elektromos kisugárzásaival halálos véralvadást idézett elő. Az aluminium-műszív már dobogott, de még nem volt tökéletes! Demihov kísérletei új lendületet kaptak, mert most már látta, hogy van élet, mesterséges szívvel is. A Szovjetunió minden részéből eljöttek az orvosok, hogy tapasztalataikkal meggyorsítsák Demihov kísérleteit. A lázas kutatómunka sikerrel járt. Demihov kísérletei a teljes megvalósulás stádiumába érkeztek. Az év végére Demihov és munkatársai új műszivet konstruáltak s ezt egy egészséges kutya tüdejének egyik sarkába operálták be. Az állat az eddiginél élénkebben, nagyobb étvággyal, de egészségesen, két szívvel élt tovább. Demihov most már több állaton megismételte kísérletét s ezek valamennyien fényesen sikerültek. A szovjet tudós felfedezése bejárta az egész világot. A legismertebb tudósok valamennyien elismerték, hogy Demihov kutatásai a műszív évtizedek óta kutatott problémáját közvetlenül a megvalósulás szakaszába juttatták. a szovjet tudós világraszóló munkájába. Azt már tudjuk, hogy Demihov műtéteinek sebészi technikája a nemzetközi orvosvilág fenntartás nélküli csodálatát váltotta ki. Sebészeti téren műtéteinek részeredményeit már komoly sikerrel hasznosítjuk a szívgyógyítás terén. —- fejezte be nyilatkozatát a kitűnő magyar orvostanár. Orvosok és betegek reménykedve tekintenek a Szovjetunió felé, ahol a tudomány hatalmas eszközeivel jó úton vannak, hogy a mesterséges sávot az orvostudomány szolgálatába állítsák és ezzel az élet s a halál kérdésében is forradalmi változást idézzenek elő. KÉT szívvel is LEHET ÉLNI A tudós és munkatársai feszült izgalommal fogtak hozzá, hogy az első ilyen műszívet élő testbe helyezzék. A műtőasztalon egy kutya feküdt. Demihov sebészi bravúrral kiemelte a kutya szívét és helyére pillanatok alatt beültette a műszívet. A mesterséges szívet vékony huzal kötötte össze egy villanymotorral. Demihov bekapcsolta az áramot és a figyelő szovjet tudósok örömmel látták, hogy a mesterséges szív . MAGYAR SZÍVSPECIALISTA A SZOVJET FELFEDEZÉSRŐL Megkérdeztük a belgyógyászat egyik magyar szaktekintélyét, miként vélekedik Demihov felfedezéséről? A világhírű magyar szívspecialista ezeket mondotta: " Kétségtelen, hogy a szovjet tudós felfedezése és azok a hatalmas eszközök, amelyek a szovjet orvostudománynak rendelkezésére állanak, hatalmas léptekkel vitték előre ezt a mindnyájunkat érdeklő problémát. Minden orvos tudja, hogy a legtöbb betegség gyógyítása közben a beteg élete legtöbbször közvetlenül a sávműködés csődje következtében kerül menthetetlen veszélybe. Ezért ha Demihov professzor felfedezését átvisszük a gyakorlatba, úgy sebészetileg is, anatómiailag is könnyen elképzelhető, egy kopott, beteg szív működésének behelyettesítése. — Persze a mai helyzetben még korai tudományos szempontból arról beszélni, hogy végleges lehet-e egy ilyen „szívállás“? Mindenesetre annyi bizonyos, hogy valamennyi emberi szerv között a szív a legalkalmasabb a mesterséges úton való utánzásra. Működése, jellege leginkább emlékeztet gépi úton előállítható, finommechanikai készülékekre. Ha a műszív révén akárcsak átmenetileg is megakadályozhatnánk a szívgyengeség , a szívbénulás hirtelen bekövetkezését, a gyógyítótudomány és különösen a sebészet beláthatatlan lehetőségeket kapna. Folynak-e már Demihov professszor kutatásai nyomán ilyen irányú kísérletek Magyarországon is? — kérdezzük. — Sajnos, egyelőre még nem, mert még nem ismerjük közelebbről a szovjet felfedezés pontos eredményeit. Ezért ezidőszerint nincs lehetőségünk arra, hogy mi is bekapcsolódjunk a EZT CÁFOLJA az angol gyarmatügyi miniszter Britt-Kamerunban. Bikám királyát azzal vádolják, hogy újabb asszonyokat kényszerít háremébe, holott már több mint kétszáz asszony boldog ura. A hírt az ang°l gyarmatügyi miniszter hivatalosan megcáfolta és kijelenti, hogy Bikám királyának összesen „csak" 110 felesége és ágyasa volt, melyek közül 45-öt elődeitől örökölt. A miniszter egyben a közvélemény megnyugtatására közölte, hogy nem lehet szó kényszerről, mert a foikomi vallás szerint minden elsőszülött leány,úgyszintén a leányikrek egyike a királyt illeti meg. 5 A szabadságharcos film nagy sikere Ünnepélyes keretek között, óriási közönség jelenlétében zárultak be a centenáris Nemzetközi Vásár kapui. Több, mint egymillió belföldi és ötezer külföldi vendég látogatta és nézte végig a magyar ipar e hatalmas seregszemléjét. A holsilmais érdeklődés középpontjában állott mindvégig a Magyar Szabadságharcos Szövetség parallonja. A szövetség megjelenése a Nemzetközi Vásáron egyedülállóan újszerű és a vásárok történetében is példa nélkül álló kezdeményezés volt. A kiállításon kivetítésre került ,szabadságharcos film — amely ellentétben a Szabadság című lapban megjelent téves hírrel, nem a Miniszterelnökség Centenáris Osztályának kiadványa, hanem a szövetség önálló munkájának eredménye — óriási sikert aratott és állandóan «táblás házat» vonzott. A Magyar Szabadságharcos Szövetség ezzel a kezdeményezésével is bebizonyította, hogy a nagy eszmények szolgálatában nincs megállás és nem lehet alkalom, ahol ne lehetne új és új híveket szerezni olyan eszméknek, amelyek az egész dolgozó nép szívében őröktől fogna élnek: a szabadság eszméinél.