Igaz Szó, 1964. január-június (9. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Ez a néhány adat is érzékelteti, hogy ha melldöngetésre nincs is ok, de a magabiztosságunk megalapozott. Hanem nézzük az érem másik oldalát is. Mi foglalkoztatja a pesszimizmusra hajlókat? Elsősorban az, hogy az idén nyugati piacról nagyobb mennyiségű gabonát voltunk kénytelenek importálni. Ez valóban figyelemre méltó körülmény. De tény az, hogy ha importálunk, akkor van miből importálni, vagyis megvan a szükséges nemzeti jövedelem ahhoz, hogy ezt a komoly külkereskedelmi tételt, amely egyelőre passzívaként jelentkezik fizetési mérlegünkben, viszonylag rövid idő alatt, feltehetően a jövő év végéig „ledolgozzuk”. Ismeretes, hogy a harmadik éve tartó aszály mellett a magunk hibái is közrejátszottak a gabonahiányban. Hagytuk, hogy a mezőgazdaság termelő egységei helyenként „lefaragjanak" a gabona vetésterületéből, ami országos méretben már komoly terméskiesést eredményezett. Szerepe van a viszonylagos műtrágyahiánynak és számos mezőgazdasági üzem alacsony agrokultúrájának is. Vagyis az időjárás mellett olyan okok is szerepelnek, amelyek megszüntetésére már megtettük az intézkedéseket. Gondoljunk például arra, hogy 1965-re nálunk már holdan dókra is közel 2 milliárd terven felüli beruházási összeget fordíthatunk.