Igaz Szó, 1969. július-december (14. évfolyam, 13-24. szám)
1969-07-01 / 13. szám
Két, egymással összefüggő problémakör jut az emberek eszébe, valahányszor szóba került az európai biztonság ügye. Az egyik a tömbök kérdése, a másik pedig a német kérdés. Ma már egyetlen komoly nyugati politikai tényező sem vitatja, hogy az európai kontinens biztonsága — napjaink egyik legkomolyabb megoldandó feladata. Hiszen az ő biztonságuik sincs megoldva azáltal, hogy létrehozták a NATO-t, vagyis az Egyesült Államok részvételével kialakították Nyugat-Európa legjelentősebb kapitalista országainak katonai integrációját. A NATO léte maga után vonta a szocialista közösség katonai integrálását, a Varsói Szerződés Szervezetének létrejöttét, amely megfelelő ellenerőt állít a nyugati katonai blokkal szemben. A tömbök léte senkit sem nyugtathat meg, hiszen ettől még nem oldódtak meg, inkább csak súlyosbodtak azok a problémák, amelyek kontinensünket megosztják és egy háború lehetőségét hordozzák magukban. Nyilvánvaló tehát, hogy a tömbök helyett valami mást kell találni; olyan kereteket, amelyek között megnyugtatóan rendezni lehet Európa problémáit, meg lehet teremteni a kontinens tartós békéjének biztosítékait. Gyúlékony elemek Már 1967 nyarán a kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban megtartott értekezlete felvetette „a tömbök nélküli Európa” gondolatát, és vázolta egy ilyen helyzet létrejöttének politikai feltételeit. Államközi síkon a nevezetessé vált budapesti felhívás körvonalazta ez év tavaszán a Varsói Szerződés országainak Európa többi államához címzett javaslatait egy kollektív biztonsági rendszer megteremtésének feltételeiről. Miért használjuk itt ily makacsul a „feltételek" kifejezést? Azért, mert hiába ülnek össze az európai államok képviselői, hiába döntenének esetleg arról, hogy kölcsönösen megszüntetik az egymással szembenálló tömböket, ha előzetesen nem sikerül kiküszöbölni a gyúlékony elemeket; ha nem sikerül eltávolítani a második világháború maradványait. Más szavakkal: addig nincs mit tárgyalniok egymással a megosztott Európa államainak a biztonságról, amíg nem nyer megoldást a problémáknak az a súlyos halmaza, melyet túlzott leegyszerűsítéssel „német kérdésnek” nevezünk. Nevezzük nevén a gyereket: ez nemcsak német kérdés. A második világháborúban súlyos vereséget szenvedett a hitleri Németország. A győztes szövetséges hatalmak megegyeztek egymásközt Németország lefegyverzéséről, defasizálásáról és annak módjáról, hogyan akadályozzák meg a német hadipotenciál újjászületését. Németország keleti felében a szovjet megszállási hatóságok — az országrész demokratikus erői segítségével — megvalósították ezeket a megegyezéseket. Németország nyugati felében azonban a nyugati megszálló hatóságok, köztük is első