Igaz Szó, 1970. január-június (15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
szemlátomást nem sikerült meggyőznöm. — Pampula! — szólt közbe tréfásan egy negyedik vitatkozó. — Tudhatod, hogy nem babra megy a játék. Azt hiszed, ezt a NATO-ban nem sejtik? Van olyan érzésem, nem akarnak — vagy nem mernek? — békésen versenyezni a szocializmussal, inkább a katonai eszközöket részesítik előnyben ... Van ebben jó adag igazság. Mindjárt hozzáteszem, hogy az atlanti tömb úgynevezett nukleáris tervező bizottságának a brüsszeli tanácskozást megelőző novemberi ülésén kimondták: a jelenlegi katonai erő és készenlét fenntartása továbbra is szükséges, sőt ajánlást dolgoztak ki arra vonatkozóan, milyen körülmények között és hogyan alkalmazzák az atomfegyvereket Európában, ha a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erői között konfliktus robbanna ki. Brüsszelben a hadügyminiszterek külön is foglalkoztak ezzel a kérdéssel és politikai elveket fogadtak el „a háború kezdeti időszakában korlátozottan alkalmazandó harcászati atomfegyverekről”. Nos, hát ilyen tények cáfolják meg egyes nyugati vezetők békés nyilatkozatait. Nem arról van szó, hogy senkinek se higgyünk, de nem árt az óvatosság, nem a szavak, hanem a tettek alapján lehet megítélni, melyik kormány mit akar valójában. A spontán vita vagy két óra hoszszat tartott. Azt hiszem, az volt a lényeg, amit itt leírtam. A konzekvenciákat nem kellett külön megfogalmazni, a katonák saját maguk jutottak helyes következtetésre: mindaddig, amíg a nyugati hatalmak nem mutatnak őszinte szándékot, a puskaport szárazon kell tartani. Serfőző László ... A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966 júniusában megtartott bukaresti üléséről kiadott közös nyilatkozatban fogalmazódott meg először, hogy az államoknak egymás közötti kapcsolataikban le kell mondaniuk az erőszakkal való fenyegetőzésről, az erő alkalmazásáról? A nemzetközi kérdéseket — ha vita támad — a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség elveinek tiszteletben tartásával kell megoldani. ... a Nyilatkozat szerint az Egyesült Államok uralkodó körei Nyugat-Európát globális stratégiájuk eszközévé akarják tenni, ennélfogva nem kívánják kontinensünkön a normális kapcsolatok kifejlődését? ... a dokumentum egyértelműen leszögezte: a nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan vissza kell utasítani? Az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennálló határok sérthetetlensége, beleértve a szuverén NDK, Lengyelország és Csehszlovákia határait. ... a bukaresti tanácskozáson konkrét akcióprogramot dolgoztak ki az európai biztonság erősítésére? Egyebek között a szocialista országok javasolták a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését, a katonai tömbök egyidejű feloszlatását, számos olyan részleges intézkedés megtételét, amelyek a háborús feszültség enyhítéséhez vezetnének. ... az európai kommunista és munkáspártok 1967 áprilisában megtartott Karlovy Vary-i értekezletén ismételten felhívták a figyelmet az európai fejlődés veszélyeire? Nyilatkozatukban kijelentették: bár a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, de az európai földrészen növekszik a szándékos, vagy véletlen konfliktus kockázata. ... az említett pártok síkraszálltak a két szuverén és egyenjogú német állam elismerése, az NSZK és az NDK közti államhatárok sérthetetlensége, a hírhedt 1938-as müncheni szerződés érvénytelensége mellett? 3