Igaz Szó, 1972. július-december (17. évfolyam, 13-24. szám)

1972-07-01 / 13. szám

dolgozó osztályokra a kapitalista országokban —­s következmé­nye újabb és újabb országok kiszakadása a monopolkapitaliz­mus rendszeréből. 2. A szocialista országok a Szovjetunióra és egymásra tá­maszkodva olyan katonai erőt építettek ki, amely a szárazföldön, a tengereken, a levegőben, sőt az űrben is kész bármikor meg­védeni a szocializmus vívmányait. 3. Bebizonyosodott, hogy a szocialista országok közös tár­sadalmi-gazdasági rendje, fokozódó integrációja, marxista-le­ninista pártjaik vezetése olyan cementet jelent, amely ellenáll az imperialista fellazítási, leválasztási politikának. A szocializ­mus világában — minden eltérés és eltévelyedés ellenére — a belső lényegből fakadó egység vonala a tartós, és napjainkban is ez erősödik. 4. A szocialista országok megnövekedett erejük tudatában is, mindenkor a nemzetközi békéért, a konfliktusok, a nézetelté­rések békés megoldásáért szállnak síkra. Céljuk a Marx által megjövendölt világ elérése, amelyben minden ország legfőbb belső rendezőelve: a munka, külső rendezőelve pedig: a béke. Ez a lenini békés egymás mellett élési politika magva. Egy szakaszt most magunk mögött hagytunk, de az út még igen hosszú. Ahhoz, hogy újabb sikereket arathassunk, ugyan­ezeket a kipróbált elveket kell még következetesebben megvaló­sítanunk. Moszkva után fokozódni fog a nemzetközi küzdelem a meg­érett nemzetközi kérdések békés, tárgyalásos rendezéséért: — az európai biztonsági és együttműködési konferencia tető alá hozásával ki kell alakítanunk olyan európai békerendszert, amely mindenképpen garantálja, hogy Európa hosszú távra is a béke és a biztonság földrésze legyen; — ki kell oltanunk a háború lángját Indokínában, és biz­tosítani kell, hogy a térség sokat szenvedett népei maguk dönt­hessenek jövendő felemelkedésük útjáról; az egész világnak — beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is — jelentős anyagi támogatást kell nyújtania Vietnam újjáépítéséhez; — fel kell számolni Izrael közel-keleti agresszióját és meg kell akadályozni, hogy bármikor újra veszélyeztethesse szomszé­dait; — még következetesebb harcot kell folytatni a fegyverkezési verseny meggátolásáért. Bármily jelentősek is az elért eredmé­nyek, mindez még csak a kezdet­ kezdete. A szocialista orszá­gok által meghirdetett fegyverek nélküli világnak még sok ellen­sége van a szélsőjobboldaltól az ultrabaloldalig. Ez a küzdelem még évtizedekig elhúzódhat, s hatékonyabb intézkedések kellenek a fejlődő országok megsegítésére, annak meggátolására, hogy ezeknek az országok­nak a szegénységét, elmaradottságát új gyarmatosító kísérletek­re használják fel egyes imperialista országok, íme, csak néhány feladat a sok közül. Megvalósításuk reali­tása mindenekelőtt tőlünk függ. Munkánktól, politikai, gazda­sági és katonai erőnktől. S hadd tegyük hozzá: elvi szilárdsá­gunktól, szocialista előrelátásunktól.

Next