Igaz Szó, 1983. január-június (28. évfolyam, 1-6. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának — jól ismert és általánosan használt rövidítésével: a KGST-nek — a megalakulása a háború utáni európai történelem egyik legfontosabb gazdasági és politikai eseménye volt. Az 1949. január 25-én megjelent, viszonylag rövid közlemény adta hírül a Moszkvában megrendezett gazdasági értekezletről, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői elhatározták a népi demokratikus országok és a Szovjetunió szélesebb körű gazdasági együttműködését a KGST megalakítása révén. Ekkor még nem minden újságolvasó és rádióhallgató volt képes felmérni az esemény teljes A KGST létrehozása bizonyos fokig szükségszerű következménye volt egyrészt a világháborúnak és kimenetelének, másrészt az 1949-re már érezhető hidegháborúnak, az imperialista országok első, gazdasági jellegű offenzívájának. Különösen a mai fiatalok számára kell újra meg újra emlékezetbe idézni, hogy 1945 után a szovjet hadsereg által felszabadított országokban a korábbi tőkés, polgári demokratikus vagy éppen feudális államrend helyén népi demokratikus állami berendezkedés kezdődött el. Magyarok és lengyelek, bolgárok és románok, csehek és szlovákok (később aztán a Német Demokratikus Köztársaság lakosai is) a Szovjetunió segítségére és tapasztalataira támaszkodva láttak hozzá az újjáépítéshez, gazdaságuknak helyreállításához a romokból. Ezzel egyidejűleg mélyreható politikai és gazdasági átalakulás ment végbe. A hatalom Budapesten és Varsóban, Prágában és Bukarestben, Szófiában, majd pedig Berlin keleti felében is a dolgozók kezébe került. Az ipart mindenütt fokozatosan államosították, a mezőgazdaságban földreformot hajtottak végre. Az új gazdasági és hatalmi viszonyok szükségessé tették a tervgazdálkodás bevezetését. Változások mentek végbe a szocializmus felé elindult országok egymás közti kapcsolataiban is. A második világháború előtt ezen államok egymással folytatott kereskedelme összforgalmuknak csak tíz százalékát tette ki, de 1948- ban már elérte a 43 százalékot. Az imperialista hatalmak horderejét, jövőt formáló hatását. A moszkvai székház nyitott könyvre emlékeztet KÖZOS IXHGAMKRÓl .