Igaz Szó, 1955. január-június (3. évfolyam, 1-6. szám)

1955-01-01 / 1. szám

MIHAIL SADOVEANU A MADARAS VÖLGYÉBEN A román próza kiváló alkotója ezt az írását olvasta fel az „Igaz Szó" bukaresti irodalmi estjén.­mlékszel-e még a székely szólás-mondásra, amelyet éneklő ritmussal mon­dogattál, miközben a görgényi tájakat jártuk? A mi tekergő halász-vadász társaságunkról szól. Míg értelmét megmagyaráztad, elragadóan beszéltél arról a régi népről, mely, mióta a tatárveszedel­em ellen a gyepű védel­mére idetelepítették, együtt élt és szenvedett az őslakó vláhokkal. Csodáltam az eget, a hegyeket, a vizeket, s úgy éreztem, hogy ez a szólás-mondás románul is jól hangzik. Úgy szórakoztunk az ezredessel, hogy a megfelelőjét keresgéltük: „Halász, vadász, madarász, Üres tarisznyában kotorász. Üres az ő tarisznyája. Nem lel benne egy krajcárra. Beleturkál mégegyszer S ím, egy csalfa tréfát lel.. A két utolsó sort, amely nem szerepel a székely szállóigében, a román nyelv szel­lemének megfelelően tettük hozzá, mert vidámabb szívű nép érzéseit fejezi ki... A „păsărar“ székely nyelven madarász. Ez a madarász rímet játszik a székely szólás-mondásban. Ugyanezzel a madarásszal, mint pataknévvel találkoztunk a Hargi­tán, mikor egy másik jóbarátommal Csíkszereda és környéke felfedezésére indultunk, tehát a Madarason felfelé, villanó pisztrángok nyomán ezt mormoltam: „Halász, vadász, madarász ...“ A Madarason fölfelé harminchárom székely fürészmalom bukkant útunkba. Az egyiknek a szerkezete teljesen megegyezett a modern gőzfűrészek szerkezetével, csak éppen fából volt. Megcsodáltuk az ottlakók türelmét és ügyességét s nekivágtunk a magasban sötétlő erdőknek ... Fenségesen szép helyek voltak azok. Az egyik szakadékban őzek szökkentek. — Nemcsak őzek élnek a hegyekben, -r- világosított fel útitársunk, — él itt szarvas, vaddisznó, sőt medve is. Ezekről Izidor atya többet tud, mint én... 3

Next