Igazság, 1945 (1. évfolyam, 2-20. szám)
1945-06-30 / 2. szám
!agy Ferenc miniszter beszéde az újjáépítésről ■Kagy Ferenc újjáépítési miniszter hosszabb Beszédben foglalkozott a tárcája körébe eső feladatokkal. Ezek soráitt többek között a következőket mondotta. — Azt szeretném, hogy ez a ■minisztérium kezdettől fogva valóban demokratikus minisztérium lenryen. Ebben a minisztériumban mindenkinek megvan a joga a kezdeményezésre, de megvan a felelőssége is. Be kell bizonyítanunk, hogy a demokráciában a jogrend nem áll ellentétben a lendülettel és dinamikával. Természetesnek tartom azt, hogy ettől a minisztériumtól távol marad a múltban megismert hivatali korrupció. Munkánk hitelét egyetlen ember egyéni haszonlesése mérhetetlenül meg tudná rontani. Rövidesen el kell készíteni az ország újjáépítésének tervét A magam részéről három nagy időbeli csoportba osztom az újjáépítés tevékenységét. Az első csoport, amely is mai nappal kezdődik, ennek nz esztendőnek a répáig tart. Ez alatt az idő alatt arról kell gondoskodnunk, hogy a meglévő értékállagok további romjétót megakadályozzuk. Mis meg kell teremtenünk azokat a termelőeszközöket, amelyek a további termelés feltételei. . .A termelés feltételeit ostsm mértékben kell biztosítani, hogy a másodék fázisban, amelyet szintén elég rövid időben szabnánk meg a jövő gazdasági évben a rendelkezésre álló termelési eszközök és egyéb adott viszonyok mellett a termelés maximumát érhessük el. A jövő évi termelésinek biztosítania kell a jóvá tételi szállításokat, másrészt a j;: ‘«rtgés eredményeiből kell, hogy jus's számára éle* huh,. - : ! •«- ,»rrrrts rw**.' — Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az idei termés még szűkös életviszonyokra kényszerít bennünket 11z esztendeig. A jövő gazdasági évet azonban úgy kell befejeznünk, hogy egyrészt a jóvátételi kötelezettségeket hiánytalanul tudjuk teljesít teni — ez a nemzet becsületének kérdése — másrészt, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogya lakosság élelmezésében jobb viszonyok következzenek be. A jövő esztendőben már világosan kell látnunk azt is, hogy részleteiben milyen a helyzet gazdasági életünkben. A harmadik fázis a gazdag és erős ország kiépítése. . .. — Hogy mi legyen « sorremi az újjáépítés munkájában, azt a rendelkezésünkre álló erőforrások is nagymértékben meghatározzák, de magunk részéről is beleszólhatunk ebbe annyiban, hogy eldöntjük, mit akarunk: az életbenvonalat próbáljuk ii kissé emelni, vagy az életszínvonal emelésétől egy idere eltekintünk és a termelés , fokozására fordítjuk minden erőnket hogy azután a következő esztendőkben az életszínvonalat már határozottabb formában emelhessük. — A munkaerőt először oda kell vetni, ahol a nyersanyaghiány nem gátolja a munkát. Azután kell majd minden erőnkkel rávetni magunkat a nyersanyagtermelésre. Az újjáépítéssel kapcsolatban meg kell majd oldani néhány régen esedékes gazdasági problémát is. Gondoljunk arra,, hogy megváltozott egész Európa gazdasági berendezkedése. Mind több szó hallatszik a vámok eddigi merev fenntartása ellen. Vigyáznunk kell az ipar felépítésénél, de a mezőgazdaság átállításánál is arra, hogy ne ütközzünk bele olyan állapotba, mint a múlt háború után, amikor egyes termelőterületeket csak úgy tudtunk megvédeni és megtartani, hogy a legélesebb vámháborúba kerültünk a körülöttünk lévő országokkal. Minthogy a fejlődés valószínűleg gyengíteni fogja ezeket a vámpolitikai lehetőségeket, tudomásul kell venni, hogy erősen a magunk látán kell majd járnunk. A magyar közvélemény megértése nélkül komoly eredményeket nem tudunk elérni. A közvéleménynek nem szabad elfelejtenie, hogy jóidőre nilmfan becsületes és áldozatai» magyar embernek vállalnia kell « *aegény*ég nullapotiit. Vállalnia kell ezt sz állapotot még annak is, akinek módjában tenne tultami! rogat ezen a* állásponton, mert az újjáépítés érdekében valóban áldozatosan tevékenykedő fizikai munkásságnak mérhetetlen lelki kínt és bizonyos mértékű kedvszegést is okozna, ha azt látni,hogy míg ő maga áldozatosan végzi az újjáépítés Munkáját, adui?máink kihívó strédbn élnek vissz« a' betűjét szegénySág * vei, 'likarékosan kell ólai mindanny tanknak és takarékosan kell felhasználni minden olyan fillért, amelyhez az adófizető verejtéke tapad. -- Tudomásul kell venni hogy a jövőben adóterhein it növekedni fognak. Kívánatos lenne, hogy nagyobb megértéssel fogadja a magyar közvélemény » közműítkaremleletet», amely első anyagi alapját jelenti az újjáépítésnek. — Parasztember vagyok, mondotta befejező szavaiban a miniszter — a legkisebb iskolai képesítésű tagja ennek a rtt mezterí minink. Kent Indák enyekél adni, mint egévi munkámat, minden jómnár felmernél. Ha mindannyian keményen összefogunk, úgy ahogy ezek a kegyetlen idők kényszerítenek, ha megértjük egymost, akkor, azt idézem, megkapjuk majd azt a jutalmat, amely számunkra az egyetlen jutalom lehet, hogy rövid időn belül meg fogjuk látni azt az országot, amelyért dolgozunk: az újjáépített boldog Magyarországot. 2 IGAZSÁG " 1943 június 39 A kereskedelmi miniszter beszéde az ifjraéppítésről A Mérnök Szakszervezet vasárnap nagygyűlést tartott, melyen többek között megjeent a kereskedelmi miniszter is és elmondotta, hogy a legfontosabb közlekedési eszközeink helyreállítása. Észszerűíteni kell a munkaerőgazdálkodást, a földmunkásság megsépítésére ki kell fejleszteni a mezőgazdasági gépek gyártását növelni kell az építőanyag termelését és gyári rendszerűvé kell átszervezni az egész építőipart. A helyes és követ- sezdéserl folytatott demokratikus bel- és külpolitika nélkül nincsen sikeres újjáépítés Beszélt az értelmiség munkájáról is, hogy az értelmiséget be kell kapcsolni az ráépítésbe. Az értelmiség túlnyomó többsége önömmel kivenné részét az ország újjáépítéséből de viszont az értelmiség anyagi helyzete még biztosítatlan és nekünk feladatunk az, hogy azt megváltoztassuk ........ A burgonyavetésnél a tövek egyenetlensége, a sok hitvány,elmaradott, rozsdásnak látszó tű stb. nemcsak azt mutatja, hogy a talajban kevés a tápanyag, hanem főként hogy beteg burgonyagumokat vetettünk. _______________ Megszűnik a budapesti közellátási kormánybiztosság Budapesten Vas Zoltán kapott meghatalmazást a közellátás intézésére. Ez a meghatalmazás igen nagy jogodat biztosított Vas Zoltánnak, aki Budapest gőzellátásának szempontjából az egész ország felett, úgyszólván teljes rendelkezési joggal bírt. A kormánybiztosság kiválóan el is látta feladatát, amennyiben a főváros lakosságát sikerült átsegíteni az első idők rendkívüli nehézségein Az illetékes köröket most az a terv foglalkoztatja, hogy a helyzetet módosítani kell. A terv az, hogy megszüntetik a közellátási kormánybiztosság hatáskörét és a főváros közellátásit a készülő új országos közellátási terv keretében oldják meg. Hatmillió mázsa gabonát hoznak be kokáidról Szomorú következménye a háborúban való részvételünknek az, hogy Magyarországra gabonát kell behozni. Előreláthatólag az 1943—41. gazdasági évben hatmillió tuétemázsa gabona behozatalára van szüksége az országnak. A behózataira vonatkozó előzetes tárgyalásokkal a közellátási miniszter van megbízva, de természetesen ma még korai volna beszélni arról, hogy honnan és milyen feltételek mellett kell a hiányzó gabonamennyiséget behozni. Kétségtelen azonban az, hogy behozni,lrra van szükség és a kftt,millió mázsás mennyiség csökkenhet vagy fokozódhat sszerint, hogy milyen lesz a termés. Mi lesz az oroszoktól cserébe kopott lovakkal? A* oroszok sok esetben cserélni hagytak lovakat, a* ország majdnem minden keveszében. Azonban ezeknek járatlevelük nincs. Kérüjk az ületeket» minisztériumot hogy azoknál a gazdáknál, illetve lótulajdonosok ti ijl, akiknek ezelőtt is volt lovuk, de azt elvitték, hagyják meg ezeket a lovakat és a régi játtevés alapján új járlatlevelet állíttassanak ki a jelenlegi lo adataival. Akiknek eddig nem volt lovuk és különböző ellenszolgáltatásokért kaptak az oroszoktól* lovat, felül kellene vizsgálni, hogy valóban mezőgazdasági célra használja e vagy sem. Ma, amikor az országban igen megcsappant a lóállomány, minden igyekezetünkkel azon kell tennünk, hogy illetékesek kaphassák meg a lovakat. Azon gazda, aki járlatlevéllel rendelkezik, a lovát elvitték, nem lehetett abban a szerencsés helyzetben, hogy az oroszoktól lovat kapott volna, minden körülmények között elsőbbséggel rendelkezik. Az igazság alapján ezeknek kellene a lovat bizonyos térítmény ellenében átadni azoknak, akiknek eddig sohasem volt lovuk és nem is tudják azt érdemlegesen használni. Az idő múlik. Lassan az aratás után szántani kell és a gazdáknak nem lesz lovuk, melyekkel elvégezhetnék a mezőgazdasági munkát. Ha napszámba fogja a munkát elvégeztetni, akkor a termés ára csak magas lesz, mert ma egy pár ló napi használatáért ezer pengőt kérnek el, ősszel parlagon föld nem maradhat. Traktorunk kevés van és az is javításra szorul. Egyedül csak az igavonó állatokra számíthatunk. Értesülésünk szerint igen sok esetben ellenszolgáltatás nélkül is kerül ló egyesekhez és semmi földjük sincs. Kérdjük, minek akkor a tói Drága takarmányt vásárolni és narry fuvarhiereket kérni!! Erre nincs szükség! ! A Független Kisgazdapárt dunántúli képviselői A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a Dunántúlról a következő képviselőket küldi be a nemzetgyűlésbe: Dr. Psathory István (Körmend), Mándi Sándor (Pécel), Bognár József (Budapest), Kiss Gergely (Vésztő), Meixner Ernő (Győr), Kovács Jenő (Malomsok), dr. Hab Károly (Budapest), Bartóffy Miklós (Budapest), Dobi István (Szőny), dr.■sch-Szombathy László (Budapest), Dancs József (Ács), Szabó Kálmán (Szend), Angustin Ferenc (Abaújszántó), dr. Acsay László (Budapest), Adorján József (Gyöngyöstarján), Pátéffy Géza (Budapest), Piatnik János (Balassagyarmat), Rrmhányi István (Kerencskeszi), dr. Dénes István (Budapest), Szalay András (Veszprém), Hajdú-Német Lajos (Nagyrévi), Csuppy Bálint (Velcee), Vas Károly (Sopron), Parragi György (Budapest), Kovács István (Csókherény), Szentiltányi Lajos (Budapest), Tombor Jenő (Budapest), dr. Nagy Vince (Budapest), dr. Pesti László (Újpest), Kovács József (Szilvásszentmárton), Hál Olivér (Balatonboglár), Jónás József (Parea), dr. Hompoltt Mihály (Barcs), Afolics János (Kóród), Zolkányi József (Homokszentgyörgy), Brandt Sándor (Zalaegerszeg), Kovács Ferenc (Zalaegerszeg), Dajkovics Ferenc (Szöllőslak), dr. Bence Imre (Zalaegerszeg), Cs. Darab József (Balatonfüred), Sulyok Dezső (Pápa), Gáspár Vince (Balatonfőkajár), Fenyvesi László (Budapest), Kocsi Pál (Borszörcsög), Kiss Sándor (Budapest), Taksonyi János (Szekszárd), Dessewffy Gyula (Budapest), Borbély János (Nagydorog), Futó József (Szeghalom), dr. Bulin Jenő (Budapest). Demokratikus választások Ennek a véres háborúnak csak egyetlenegy haszna volt a magyar nép számára: az, hogy sok áldözit után végre mégis csak meglepemtődött a magyar demokrácia. Hogy ez milyen hasznot jelent a nemzet számára, az attól függ, hogy a magyar nép hogyan tud élni vele. Ha jól fel tudja fogni a nép a demoktetáln rejlő rengeteg előnyt, akkor a jövendő képét a maga számára sokkal kedvezőbben tudja kialakítani, mint az elmúlt időkben, ha azonban nem tudja ezt megérteni, de nem fog a maga jógaiváagy élni, ahogy az számára a legkedvezőbb volna, akkor ismét ki lasd szolgáltatni maagát" egy tőle idegen réteg lelkiismeretlenségének, mint a múltban tette. A demokrácia legelső és legfontosabb erőpróbája a képviselőválasztások lesznek. Ez lesz azelmi alkalom a nép számára arra, hogy a maga politikai súlyát éreztesse, hogy a maga önálló Véleményének kifejezést adjon. 1039-ben, az utolsó választások alkalmával, már bevezették a titkos választójogot, azonban mindenki által ismert dolog az, hogy hogyan élt vele vissza az akkori országvezetés. A nép akaratát hazugságokkal és különösen fenyegetésekkel olyan erősen befolyásolták, hogy hiába látta a nép a helyes utat, nem merte azt választani, nem mert hangot adni a maga akaratának és nem egy helyen nem is volt meg a módja anak, hogy a maga akaratát érvényesíthesse. Az idei választásokon teljesen meg kell változnia ennek a helyzetnek. Meg kell változnia, mert így akarja a nép és mert ma a politika, nem lehet más, mint a nép akaratának a minél hitebb kifejezése. Meg kell szűnnie annak a rendszernek, amikor kalandorok csináltak politikát ebben az országban és amikor a politizáló« egyetlen célja az volt, hogy a népet egy jelentéktelen kis réteg minél türelmesebb fejőstehenévé tegyék. Hogy azonban a nép élni tudjon és élni akarjon a maga jogaival, ahhoz tudnia kell, hogy mit jelentenek a képviselőválasztások egy demokratikus felépítésű országban. Tudnia kell azt, hogy ez az az állandóan visszatérő alkalom, amikor a népnek módjában áll, hogy a következő esztendőkre olyan vezetőket emeljen maga fölé, olyan kezekbe tegye le a sorsát, amilyenre legjobb meggyőződése szerint számíthat majd akkor is, amikor országos jelentőségű kérdésekben kell döntenie. Tudnia kell azt, hogy a parlament összetétele az ő szavazataitól függ és a parlament aszerint fogja a nép érdekeit védeni és szolgálni, ahogyan a nép annak a viselődáts az ország törvényhozó szerve , senki számára nem lehet közömbös az, hogyez a szerv olyan törvényeket fog-e hozni, amelyek az ország demokratikus fejlődését szolgálják, amelyek a támadótemi kiegyenlítődést elősegítik, amelyek minden réteg számára biztosítják a gazdasági felemelkedést, az egyéni szabadságot és megbecsülést, vagy pedig olyan törvényeket, amelyek inkább azok lesznek a magyar népen, mint áldás, ahogyan ez a múltban történt. A magyar népnek tisztában kell lennie ezekkel a problémáikal és a választásokon úgy kellmajd leadnia a szavazatait, ahogyan azt öntudatosan és bátran a maga számára legjobbnak találja. Ahogyan a gazdasági élet, a termelés alapja a parasztság és a munkásság, ugyen úgy , ami politikának is csak egyetlen alapja lehet: a magyar nép. Minden politikusnak, minden pártnak és mindenkinek, aki csak a magyar közéletben szerepet vállalt és pozíciót tölt be, csak egy feladata lehet: a magyar nép maradéktalan szolgálata. És amikor a magyar paraszt leadja majd szavazatait, gondoljon arra, hogy ki volt az az ember a múltban, melyik volt az a politikai párt,, amelyik becsületesen és kitartóan küzdött a magyar nép érdekeiért, aki gerincesen kiállt, és nem adta el a?, elveit, akkor sem, amikor ezzel egyénileg a legnagyobb veszedelemnek tette ki magát. Melyik volt az a párt, amelyik mindig ellenezte ezt az esztelen háborút, amelyik egyéneiben és a maga egészében! is mindig vállalta a megaláztatást, az elnyomatást, de amelyik soha nem ingott meg a meggyőződésében. Nem lehet közömbös senki számára, hogy ezeken választásokon melyik párt fogja megkapni a politikai hatalmat a néptől. Soha nem volt olyan fontos, hogy megfelelő kezekbe fog-e kerülni az ország vezetése, mint ma, mert most dől el, hogy a fiatal magyar demokrácia erősödni fog-e a választások után, vagy csak üres szólam, csak népr elendítás lesz belőle. Az ország érdeke azt kívánja, hogy a hatalmat a népből jött, kipróbált emberek gyakorolják, mert a vezetésre csak az formálhat jogot, aki együtt érzett, együtt szenvedett ezzel a néppel, akinek fáj az, ami a népnek fáj és akinek egyetlen célja a sebek begyógyítsa, és a jobb magyar jövő magteremtése!