Igazság, 1948 (5. évfolyam, 8-14. szám)

1948-02-22 / 8. szám

A béke oldalán kell állnunk A magyar szocialista pártnak kötelességszerűen a béke oldalára kell állni, amellé, aki ezt a békét a legkövetkezetesebben szolgálja, ez pedig a Szovjet­unió. Marosán György elvtárs kijelen­téseit percekig tartó lelkes taps fo­gadta. A többezer főnyi hallgató­ság hosszasan éltette a szovjet-ma­gyar barátságot. — Szeretném leszögezni ország világ előtt, hogy mi ezt nem azért csináljuk, mert mást nem lehet csinálni. Mi azért követjük ezt a politi­kát, hogy felszabadítsuk ezt a vén, korhadt Európát a szo­cializmus számára. — Belpolitikai vonalon elhatá­roztuk a legkövetkezetesebb együtt­működést a kommunista elvtársak­­kal. Elvetünk magunktól minden frázissal telített demokráciát és csak abban a demokráciában hi­szünk, amely munkásosztályból nő ki, amelyeket úgy hívnak, hogy népi­demokrácia. A népi demokrácián kerésztül meg akarjuk teremteni az előfeltételeket az egységes mun­kásosztály, az egységes munkás­párt számára. Nem fogunk kom­­promiszumot kötni senkivel. Kom­­promiszumot csak a félrevezetett proletárokkal kötünk, akiket elő­ször felvilágosítunk az elkövetett hibákról. Ezt a munkát el fogjuk végezni. A legszigorúbb pártfegyelem Beszéde végén Marosán elvtárs­­bejelentette, hogy csütörtök reggel­től kezdve mindenkitől a legszigo­­rúbb pártfegyelmet követelik meg. Ettől kezdve mindenki külön felelős ezért a pártért Holnap reggel hittel és bizalom­mal kelünk fel. A kongresszuson majd látni fogják, hogy a baloldal ezt a győzelmet úgy vívta ki, hogy ezzel a győzelemmel szolgálatot tett a békének és a szocializmus­nak — fejezte be közel kétórás beszédét Marosán György elvtárs A szocializmus előfeltételeit megteremteni A Sportcsarnokot zsúfolásig meg­töltő hallgatóság perceken keresz­tül ünnepelte Marosán elvtársat. Ezután Révész Ferenc elvtárs az összvezetőségi ülésnek javaslatot tett, hogy a Moszkvába tárgyaló Szakasits Árpád elvtársat és a ma­gyar kormányküldöttséget távirat­­ban üdvözölje. Felolvasta a Szaka­sits Árpád elvtársnak küldendő távirat szövegét, majd a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Határozati javaslat A Szociáldemokrata Párt 1948 február 18-án a Sportcsarnokban megtartott nagybudapesti össz­vezetőségi ülése egyhangúlag ki­mondja, hogy: 1. a Szociáldemokrata Pártnak, mint a munkásosztály forradalmi elméletileg és gyakorlatilag ma­radéktalanul marxista pártjának, a fejlődés jelenlegi szakaszában történelmi jelentőségű feladatai vannak. A párt minden egyes tagjának, minden legkisebb rész­letmunkájáb­an is, a napirendre került szocializmus előfeltételei­nek megteremtésére kell töreked­nie. A szocializmus felé Magyar­­országnak a demokrácián ke­resztül vezet az út. Ez a demo­krácia nem lehet formális, az imperializmus szövetségesévé zül­lött polgári demokrácia, hanem csak a népi demokrácia, amely­nek lényege a dolgozó tömegek gazdasági és politikai hatalmának állandó növelése. Pártunk első­rangú feladata, hogy minél széle­sebb demokratikus egységfront kialakulását segítse elő. A demo­kratikus front feladata nemzet­közileg az imperialista monopol­tőke erőivel szemben a Szovjet­ Unió vezetése alatt álló béke­tábort erősíteni, országunkon belül pedig a jobboldaliig, a reakció az ellenforradalom min­den maradványát vagy feltáma­dási kísérletét megsemmisíteni; 2. a Szociáldemokrata Párt fel­adata a béke, a haladás, az igazi demokrácia e frontjára minél na­gyobb tömegerőket felvonultatni, természetesen nem úgy, hogy for­radalmi elveiből a legcsekélyebb engedményt is tenné, még nem szocialista tömegek megnye­rése érdekében, hanem úgy, hogy biztosítja a céltudatos szocialista pártvezetést és osztálytudatossá neveli a ma még szervezetten dol­gozó tömegeket is. A Szociáldemo­krata Párt e történelmi és senki más által el nem végezhető mun­káját minden igazi demokratikus erővel együttműködve, a Magyar Kommunista Párttal különösen szoros szövetségben fogja végre­hajtani. Ezt jelenti számunkra a munkásegység, amely a közös harcokban egyre szorosabbá válik és a szükséges előfeltételek meg­teremtésén át az egységes forra­dalmi munkáspárt kialakulása felé mutat; 3. nagy történelmi feladat megoldásához a Szociáldemokrata Pártnak az eddigi ingadozóval homlokegyenest ellentétes, egysé­ges, tiszta, töretlen pártpolitika biztosítékait kell megteremtenie. Nagy Budapest pártszervezeti és üzemi szocialista funkcionáriu­sai, valamint az összvezetőségi ülésen megjelent vidéki vezetők a párt ennek megfelelő megtisztítá­sát, az imperialista behatás, az osztályidegen befolyás lehetősé­geinek egyszers mindenkorra való megsemmisítését követelik. He­lyesben tudomásul veszik az össz­vezetőségi ülésnek bejelentett sze­­­mélyi változásokat, mert a súlyos tévedéseket elkövető vagy egye­nesen félrevezető, vagy ingadozó jobboldali vezetők helyett meg­bízható, kipróbált, nem szavaik­ban, de cselekedeteikben baloldali szocialisták élreállítását nélkü­lözhetetlen és halaszthatatlan elő­feltételnek tekintik a párt meg­­újhodásához és megerősödéséhez. 4. a fővárosi végrehajtó bizott­­ság 1947 december 31-i határozata értelmében felszólítja a rövidesen összeülő pártkongresszust, hogy szentesítse a dolgozó tömegek akaratából és érdekében beállított változásokat jelölje ki félreérthe­tetlenül a további utat, válasszon olyan pártvezetőséget, amely sze­mélyileg is biztosítja a munkás­­osztály szocialista irányítását, a jobboldal végleges megsemmisíté­sével teremtse meg a párt egysé­gét és szilárdítsa meg a pártfe­gyelmet. A párt rendkívül komoly helyzetére való tekintettel utasítsa Múlt év december 7-én a mo­­narchista-fasiszta görög kormány egy új törvényt hozott, amely meg­tiltja a sztrájkot. A törvény meg­szavazása annyira sürgető volt, hogy egész éjjel tárgyalta a par­lament, mert a bank- és községi alkalmazottak és a pireusi kikötő­­munkások béremelési sztrájkkal fenyegetődztek, amelynek kezde­tét december mára állapították meg. Az új törvény megszabja, hogy amennyiben három személynél töb­ben vesznek részt a sztrájkban, minden sztrájkoló a kivételes tör­vényszék elé kerül. Az egyszerű sztrájkoló munkásnak 6 hónapos börtönbüntetés, vagy kényszer­munka van kilátásba helyezve, míg a «vezetőre» életfogytiglani kény­szermunka vár. Mindamellett — ál­lapítja meg a törvény — ha egy sztrájkot szabotázsnak lehet tekin­teni, akkor a sztrájkvezetőket halál­­büntetéssel kell sújtani. A görög kormány szolgai túl­buzgósággal akarja kiszolgálni ke­­nyéradó gazdáját, az amerikai im­­peria­izmust, amikor a Taft­a Hart­ley-féle szakszervezetellenes rab­­szolgatörvényt is túllicitálva, halál­­büntetéssel fenyegetéssel fenyegeti a sztrájkoló munkások vezetőit. Mindenki előtt nyilvánvaló, aki ismeri a görög monarcho-fasiszta reakció nem válogatós módszereit, hogy ezentúl minden sztrájkot szabotázsakciónak fognak minősí­teni s igy törvényes alapja lesz a sztrájkolók kivégzésének A reakció törvényes látszatot ad a munkásság vezetői ellen tervbevett megsem­misítési programmjának s ezen keresztül akarja leigázni a dolgozó tömegeket. A drákói törvény első cikkelye szerint tilos a közalkalmazottak­nak, magántisztviselőknek, munká­soknak és kisiparosoknak bármely kategóriához tartozzanak, együtte­sen elhagyni a munkát akár bér­emelés alátámasztására, akár munkafeltételeinek megjavítására, ■kár más cél érdekében. A sztrájkellenes törvényhez mél­tóan csatlakozik egy másik, mely a királyság, az uralkodó rendszer és a polgári szabadságok védel­méről szól. Ez a törvény december 27-én lépett életbe és első szaka­szában feloszlottnak nyilvánítja a demokratikus egyesületeket és pártokat: «Minden pártot vagy szervezetet, amely közvetve, vagy közvetlenül olyan eszméket akar megvalósítani, amellyel felforgatja a jelenlegi rezsimet és társadalmi rendet, vagy megcsonkítani akarja az ország területét.» A törvény úgy van megszövegezve, hogy minden olyan szervezetre, vagy pártra al­kalmazható, mely a kormánynak nem tetszik. A törvény minden gyülekezést megtilt. Magánosok, akik helyisé­geiket illegális összejövetelekre odaadják, szembe kerülnek a törvé­nyekkel, kilakoltathatók helyiségeik­ből. Közalkalmazottak és katonák, ha tiltott eszmékkel rokonszenvez­nek, elvesztik alkalmazásukat, jogaikat, valamint azt a jogot, hogy a jövőben állam­i szolgálatban le­hessenek. A görög nép a szolgaság ellen küzd 2 Igazság 1948 február 22 A Szociáldemokrata Párt f. hó 23.-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a megyei titkárság nagytermében Pedagógus kongresszust tart. A pedagógusok helyzetéről beszél: Dr. Simon László kultusz államtitkár és Takács István. a párt jelenlegi tényleges vezetőit, hogy a kongresszus összeüléséig is a legszigorúbb pártfegyelemmel minden más szempont alárendelé­sével biztosítsa pártunk elvi tiszta­ságát, politikai akcióképességét, szerkezeti megerősödését, küszö­bölje ki az ingadozásokat, semisí­­sítse meg a munkásosztálytól ide­gen hatásokat, hívja vissza a meg­bízásukra méltatlanokat a demo­kratikus szocialista gondolat és a mozgalom érdekében. Az összvezetőségi ülés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a határo­zati javaslatot, illetve járult hozzá a Marosán elvtárs által felolvasot­tak kizárásához. Az összvezetőségi ülés az Internacionále eléneklésé­­vel fejeződött be. Elfogták a bélapátfalvai rablógyilkost Bodajkon teljesen azonos körülmények között követett el rablógyilkos­sogot E hét elején a fehér megyei Bodajk mellett meggyilkolták Fihr. József 31 éves gazdálkodót. Fejét — akár Fónagy Virág Gyuláét — hátulról fejszével szétverték,kocsi­ját és lövéit elrabolták. A székesfehérvári rendőrség egyik nyomozóhadnagya egy két nappal a gyilkosság után a piacon vásárolt. Valaki figyelmeztette, hogy egy ember 3000 forintért egy állí­­tólag Szlovákiából származó kocsit és két lovat akar eladni. A nyo­mozóhadnagy igazoltatta az embert Dunai János 31 éves volt vámosgyörki mozdony­vezetőt, aki az elmúlt év októberben érkezett meg nyugatról. A vallatás során beismerte, hogy ő gyilkolta meg Johnt, mióta hazaérkezett csalás­ból és lopásból tartotta fennt magát. Azt is bevallotta, hogy ő követte el a bélapátfalvai rablógyilkossá­­got. A gyilkost Egerbe hozták és a jövő hét elején a statárián­s bíró­ság fog ítélkezni felette. Állományok a görög fiatáiságharcosok részére Az egri dohánygyári dolgozók 777.65, a csányi konzervgyár dol­gozói 30­80 forintot adományoztak, az egri Nemzeti Segély gyűjtése 1069.50 forintot tesz ki.

Next