Igazságügyi Közlöny, 1920 (29. évfolyam)
1920-03-31 / 3. szám
134 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY XXIX. hó 13. napján megszűnt, azonban Magyarország ezeréves államformáját nem változtatta meg és sem a királyi méltóságot, sem magát a királyi hatalmat mint jogintézményt nem szüntette meg. Sőt ellenkezőleg azáltal, hogy az idézett törvény 9. §-ában kifejezetten érvénytelennek nyilvánította azokat az alkotmányellenes forradalmi rendelkezéseket, amelyek alkotmányunk intézményeit, nevezetesen a magyar állam ezeréves államformáját is megváltoztatni és a királyság intézményét eltörölni kívánták, kétségtelenné vált, hogy alkotmányunk alapelveinek és alapintézményeinek, különösen a királyság intézményének léte és fennállása a forradalmi események után is jogilag érintetlen maradt. Az idézett 1920:1. t.-c. 12. és következő §-ai csupán a királyi hatalom gyakorlásának bekövetkezett tényleges megszűnése folytán rendelkeztek az államfői teendők ideiglenes ellátásáról arra az időre, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntje véglegesen rendeztetni fog s erre az időre a nemzetgyűlés az 1920 :1. t.-c. 13. §-ában megszabott korlátok között a kormányzóra ruházta a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlását. Ezekhez képest tehát mindaddig, amíg a törvényhozás másként nem rendelkezik, Magyarország törvényes államformája a királyság marad. Minthogy pedig az állami hatóságoknak, hivataloknak és intézményeknek elnevezésükben Magyarország fennálló államformáját kell kifejezésre juttatniok s ehhez képest azokat, mint a magyar királyság hatóságait, hivatalait és intézményeit ennek kifejezésére a »királyi«, illetőleg a »magyar királyi« jelző illeti meg, ennélfogva a hatályban levő törvényes rendelkezések szerint az állami hatóságokat, hivatalokat és intézményeket, nevezetesen a minisztériumot és az egyes minisztereket, az alájuk rendelt állami közigazgatási hatóságokat, az állami bíróságokat és ügyészségeket, a hadsereget, a csendőrséget és az állami rendőrséget a »királyi«, illetőleg a »magyar királyi« jelzővel kell megjelölni. Hatályban maradnak azok a törvényes rendelkezések is, amelyek értelmében a magyar állam címerein a magyar állami főhatalom jelképéül a szent koronát kell alkalmazni. Ennélfogva az állami hatóságoknak, hivataloknak és intézményeknek az őket eddig megillető »királyi«, illetőleg »magyar királyi« jelzőket továbbra is használniok kell, bélyegzőjükön magukat törvényes 3. sz.