Igazságügyi Közlöny, 1920 (29. évfolyam)

1920-06-30 / 6. szám

326 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY XXIX. 7. sz. hallgatja és az egyezséget közöttük megkíséreli. Az eljárásról jegyző­könyvet kell felvenni. A létrejött egyezséget az eljárásról felvett jegyző­könyvbe kell foglalni, amelyet a felek is aláírnak. Az egyezség hivata­los másolata költségükre bármikor kiadható. Ha a felek valamelyike meg nem jelenik, az egyezséget meghiúsultnak kell tekinteni. Az egyezség meghiúsulását határozattal kell megállapítani. A bizottság az egyeztető eljárást rendszerint székhelyén végzi. Ha azonban az ügy gyorsabb lebonyolítása vagy sikere indokolttá teszi, működési területén a helyszínére is kiszállhat. Hogy a kiszállásból előálló költséget ki és mily mértékben köteles előlegezni, a kerületi lebonyolító bizottság álla­pítja meg. A megállapítás ellen fellebbvitelnek helye nincsen. Ha az elő­legezésre kötelezett fél a költséget kellő időben indokolatlanul nem elő­legezi, az egyeztető eljárást meghiúsultnak kell tekinteni. A TOK-kal kötött ügyletekben, valamint a TOK­ felszámoló tömege által vagy azzal szemben támasztott igények tekintetében a kerületi lebonyolító bizottság előtt létrejött egyezséget a központi lebonyolító bizottsághoz rövid jelentéssel jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. Ugyancsak a központi lebonyolító bizottsághoz kell jelentést tenni, ha valamely egyeztető eljárás meghiúsulása folytán a TvK­ felszámoló tömegének igényét felperesi minőségben kell érvényesíteni. A per meg­indításáról a központi lebonyolító bizottság gondoskodik. A szükséges biztosító intézkedések elrendelése végett azonban (2.250/1920. M. E. számú rendelet 28. §. utolsó bekezdése) a kerületi lebonyolító bizottság a per megindítása előtt is megkeresheti a kerületi gazdasági bíróság elnökét. 8. §: A lebonyolító bizottságok előtti eljárásban a felek személyesen is eljárhatnak. Ha a fél nem személyesen jár el, meghatalmazottul rend­szerint csak ügyvédet nevezhet. Ügyvéden kívül a feleket meghatalma­zottként képviselheti: a) felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét, az ügylettárs ügylettársát; b) a gazdatiszt, valamint az, aki valamely ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan meg van hatalmazva, azt, akinél alkal­mazva van.

Next