Ikarus, 1964 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-16 / 37. szám

KAROSSZÉRIA- ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA­­ VIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM, 1964. SZEPTEMBER 16. J3offisan készüljünk a nafftf sorosat»gy«ri«vr« ? Jobban össze kell hangolni a vállalati szervek munkáját A gépesített, ütemes vonalmozgatás megvalósításának fontossága és jelentősége ma már úgyszólván mindenki által ismert. Egyre nyilvánvalóbbá válik az a felismerés, hogy a gé­pesített ütemes mozgatás eredményes alkalmazásához, a vonal­rendszerek megépítésén kívül, számos más intézkedésre és szer­vezésre van szükség- Erről tanúskodnak az újságokban eddig közölt nyilatkozatok is.­ ­ A nagy sorozat­gyártás, vagyis az épülő vonalrendszer életképességéne­k egyik leg­fontosabb alapfeltétele: a pontos és rendszeres anyag­­ellátás — mondja Kovács Ist­ván, az anyag- és áruforgalmi főosztály vezetője. — Az új rendszernek anyaggal való el­látása az eddigieknél sokkal nagyobb gondot okoz. Az időnként jelentkező anyag­hiány megzavarhatja a gyár­tás pontosan felépített mene­tét, sőt, azt teljesen fel is bo­ríthatja. Növelni kell a törzskészletet — Milyen intézkedéseket tette­k, hogy a jövő évre vár­ható feladatok megoldására felkészüljenek? — Az Autó- és Traktoripari Tröszthöz június 2-án írt le­velünkben kértük, hogy a gaz­dálkodás alá vont anyagokra eddig engedélyezett és a napi szükségletünk arányában megállapított készletünket nö­velhessük. — Miért van erre szükség? — A megrendelt anyagok, sajnos, nem egyenletesen ér­keznek be a vállalathoz. Éves szinten általában minden anyagot megkapunk, de a törzskészletünk óriási mér­tékben változik. Többször elő­fordul az is, hogy a készle­tünk nullára csökken, más­kor meg annyi anyagot hoz­nak be egyszerre, hogy az en­gedélyezettnél lényegesen többet kell tárolnunk. Ez a nagymértékű ingadozás a jö­vőben a mainál sokkal na­gyobb zavarokat okozhat. A tröszttől kért készletnövelés­sel egyenletesebbé tehetnénk az anyagellátást. — Készítik-e már az 1965- ös anyagtervet? Megfelelő anyagnormákat! — Az anyagtervet október 7-én kell a tröszt kereskedel­mi főosztályának benyújtani. Ennek a munkának az elvég­zésére kevés idő áll rendelke­zésünkre. Legnagyobb baj az, éppen úgy, mint az elmúlt években, hogy ismerjük ugyan a gyártandó darabszá­­mait, az előzetes terv alapján, de a gyártmányok speciális megoszlását nem, így, bár tudjuk, hogy az alvázas ko­csik közül mennyit gyártunk jövőre, de hogy milyen kivi­telűek lesznek, azt nem. Pe­dig variációs tételenként lé­nyegesen változik az anyag­felhasználás mennyisége és összetétele. A szállítási alapfetételek szerint számos anyagot már most meg kell rendelni a jövő év első és második negyedére. Bármilyen pontosan és jól ké­szítjük el ma a tervünket, a bekövetkező módosítások kö­vetkeztében ez nem lesz meg­felelő. Egyes anyagokból fe­lesleg, másokból hiány kelet­kezik. Nem beszélve arról, hogy gyáráruk még nem ren­delkezik megfelelő, pontos anyagnormákkal. A normáink legnagyobb része statisztikai, az eddigi felhasználások alap­ján készült. A fehérvári gyár­egység külön problémát je­lent, mert a rendeléseik fele nem előre tervezett igény, hanem „prompt” jellegű. Szervezeti változás nem lesz . Az anyag- és áruforgal­mi főosztályon terveznek-e szervezeti változást? — Nem. Mi a házon belüli jobb anyagellátást elsősorban az anyagellátás gépezetének finomításával akarjuk elérni. Szükségesnek tartom, hogy a vállalat szerveinek munkáját­­ az eddiginél jobban összehang­s­golják. Nem szabad előfordul­nia olyan — ma igen gyakori jelenségnek —, hogy a külön­böző változásokról nem min­dig tájékoztatják időben a fő­osztályokat. Szükséges az is, hogy a kooperáció és az alkat­­rész-előregyártás céljaira más vállalathoz kiadott munkák határidőzését ne végezzék el a főosztály megkérdezése nél­kül, mert előfordulhat, hogy nem tudjuk biztosítani az anyagokat a kért időre. A gazdálkodás alá vont anyago­kat ugyanis általában negyed­éves keretben kapjuk meg, és ahhoz, hogy a bedolgozó üze­meiknek időben leszállíthas­suk a szükséges anyagot, még egy negyedévvel korábban birtokunkban kell lenni a kí­vánt anyagnak. Gerendás Ferenc A PÁROSVERSEMY MÁSODIK NEGYEDÉVI ALIÁSA: 2:1 a budapestiek javára Az elmúlt napokban érté­kelték Székesfehérváron a pesti és a fehérvári forgá­csoló, valamint a fás üzemek közötti párosversenyt. A fásüzemek második ne­gyedévi versenye igen szoros volt: a budapesti üzem mind­össze három és fél pont­tal tudta megelőzni a fe­hérvárit. A fővárosiak a termelési ter­vet teljesítették, s a szer­számfelhasználás is kedve­zőbb képet mutat. Fehérvá­­­rott viszont jobb eredménye­ket értek el a dolgozók to­vábbképzésében, többen vet­tek részt társadalmi munká­ban, és kevesebb munkanap esett ki a termelésből bal­esetek miatt. A két forgácsolóüzem kö­zül ugyancsak a budapes­tiek lettek az elsők: 36,4 ponttal előzték meg ver­senytársaikat. A pestieknek a termelési ered­­l­mény, a selejt csökkentése,­­ a szerszámok felhasználása és a balesetek megelőzésére tett erőfeszítés kedvezőbb helyezést biztosított, de a fe­hérváriak jobb eredményt ér­tek el az újító mozgalom­ban, valamint a munkafegye­lem megszilárdításában. Most először került sor a pesti autóvillanyszerelő­­üzem és a fehérvári kü­lönleges villanyszerelő részleg közötti párosver­seny értékelésére. Ezt a vetélkedőt az Ikarus szé­kesfehérvári gyeregsége nyerte: 62,5 ponttal szer­zett többet, mint a fő­városi üzem. A pestiek főként a szerszám­­felhasználásban és a tovább­képzésben maradtak el, sőt a szakszervezeti tagdíjfizetésük sem volt teljesen rendben. A vándorzászló tehát először Székesfehérvárra került. A második negyedév össze­sítése alapján 2:1-re állt a „mérkőzés” a budapestiek javára. Bozóky Illés versenyfelelős Ünnepség Bulgária felszabadulásának huszadik évfordulóján az Ikarus Kultúrházban Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága szeptember 8-án ünnepséget rendezett gyá­runk művelődési házában, Bulgária felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából. Meg­jelent az ünnepségen Apró Antal, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, a Minisztertanács elnök­­helyettesei, Szirmai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagja, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, valamint Jancso Georgien, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Jelen volt az ünnepségen a Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja, politikai, gazdasági kulturális életünk sok más képviselője. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ugyancsak az elnökségben foglalt he­lyet Hirth Ferenc, az Ikarus gyár igazgató­ja és Szentirmai Kornél, pártbizottságunk titkára. A művelődési ház nagytermében jelen vol­tak gyárunk és a XVI. kerület üzemeinek dolgozói. A bolgár és a magyar himnusz el­hangzása után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Ország Tanácsának tit­kára nyitotta meg az ünnepséget, majd Ap­ró Antal mondott beszédet. A beszéd elhang­zása után Jancso Georgiev, a Bolgár Nép­­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ismertette a felszabadult bolgár nép 20 év alatt elért eredményeit, és további sikereket kívánt a magyar dolgozóknak is a szocializmus építésében végül a megbontha­tatlan bolgár—magyar barátság éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival­­ért véget, majd a hazánkba érkezett bolgár­­ művészek adtak műsort. INDUL A „FEHÉRVÁRI JÁRAT“ Reggeli pillanatkép a vasraktár előtt. Hortos János kocsikísérő egyszeri, két TEFU- gépkocsiva­l indul a pesti gyárból Székesfehérvárra. Nehéz a rakodás­, mert kevés hozzá az ember, de eredménynek számít, hogy a vasraktár dolgozói példás rendet teremtettek a raktár előtt: mostanában már akadálytalanul odaállhatnak a teherautók, és a munka nehezét elvégezheti a villástargonca. A kis jármű most Hidi Gyula targon­cás vezérletével vaslemezeket hord a nyergesvontató pótkocsijára. (Jurkievicz Tibor felvétele) Érdekes kiállítás: Kohó- és gépipari találmányok kiállítása a Technika Házában Szeptember 29-ig tart a KGM újítási kiállítása a Tech­nika Házában (Budapest, V., Szabadság tér 17., földszint). A rendezőket az a cél vezé­relte, hogy­­» megismertessék a szakem­berekkel a kohó- és gép­ipar területén alkalmazott s más vállalatoknál is megvalósítható újításo­kat, találmányokat, ezenkívül a látottak is ser­kentsék újabb és újabb alko­tásokra a szakembereket. Ennek érdekében a rende­zők a tapasztalatcserék új módszeréhez folyamodtak: a bemutatott újításokról kata­lógust adnak a látogatók ke­zébe. A kis könyvecskékben megtalálható a kiállított tár­gyak rövid leírása. Ha vala­melyik látogató, esetleg ve­zető beosztású dolgozó úgy véli, hogy egyik-másik újí­tás az ő üzemében is alkal­mazható, akkor az erre a cél­ra rendszeresített űrlapon bejelentheti igényét. A kert­újítások dokumen­tációit megküldik a vál­lalatnak. A kiállítás mintegy 300 újí­tását hét szakmai ágra osztot­ták, s a lehetőség szerint hely­színi bemutatót is tartanak. A jelentősebb, érdeklődésre számot tartó újításokról és ta­lálmányokról naponta 10 órai kezdettel filmvetítéssel és gya­korlati bemutatóval egybekö­tött előadásokat is tartanak. A kiállítás munkanapokon 9-től 18 óráig, szombaton 12 óráig tekinthető meg. 3 Mód­osították a konstrukciót, késtek az alvasak Ebben a hónapban elkészülnek az indiai műhely­kocsik Három gyártmány van „műsoron’’ a fehérvári karosz­­szériaüzemben. A vonalon ké­szülnek a speciális kocsik, az udvaron már szerelik az in­diai export-műhelygépkocsi­­kat, és folyik a tejszállító­kocsik gyártása is. Előbb az üzemvezetői iro­dában tájékozódunk a mun­kákról. — A szeptemberi készáru­­program igen erős üzemet diktál dolgozóinknak, nem lesz könnyű feladat a havi, egyúttal harmadik negyedévi tervünket teljesíteni — mond­ja Szabó Géza üzemvezető. — Az indiai műhelykocsik át­húzódtak erre a hónapra, és új gyártmányként indítottuk­­ el a tejszállítók gyártását.­­ Munka tehát bőven van, de vele együtt nehézség, problé­ma is. — Miért nem készültek el augusztus végére az indiai kocsik? — kérdezzük az üzemvezetőtök Hirtelen összevonja szemöl­dökét, tekintetéből kiolvas­ható: nem akar válaszolni. Ajánlja is maga helyett vá­laszadásra a gyáregység ter­melési főnökét, mi azonban Folytatás a 2. oldalon­ Az udvaron szerelik már az indiai export-műhelygépkocsikat. Ez a 23 kocsi lesz a fehérvári gyár első exportja Indiának. Több a felmondással kapcsolatos vita, csökkent a fegyelmi ügyek száma Beszámoló készült a társa­dalmi bíróság működéséről és a vállalati egyeztető bizottság munkájáról. E két beszámoló­ból idézzük az alábbi adato­kat. A vállalat társadalmi bíró­sága húsz főből áll. 1964. ja­nuár 1-től 1964. augusztus kö­zepéig tizenöt üggyel foglal­koztak. Az ügyek nagy része fegyelmi vétség, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, társadalmi tulajdon rongálása, hanyag kezelés és becsületsértések voltak. A vizsgált témák közül hatot a szakszervezeti bizottság, ötöt a XVI. kerületi ügyész, egyet­­egyet pedig a Pest megyei Fő­­kapitányság gépjármű-ellenőr-s­ző csoportja, a Rendőrkapi- t tányság vizsgálati osztálya, a Központi Kerületi Bíróság és egy magánfél terjesztett a tár­sadalmi bíróság elé. A vállalati egyeztető bizott­sághoz 1963-ban összesen 179, 1964. első félévében pedig 108 panasz érkezett. Mindkét év­ben legtöbbet a kilépések, fel­mondások problémáival kel­lett foglalkozni. Előző évben az összes panaszok 47 száza­léka volt a kilépés és felmon­dás, 17 százalék fegyelmi és 15 százalék kártérítési ügy. 1964. első felében már 56 szá­zalékra emelkedett a felmon­dások problémája. A fegyelmi 9 százalékra csökkent, a kár­térítési ügyek aránya 16 szá­zalékra nőtt.

Next