Ikarus, 1976 (24. évfolyam, 1-27. szám)

1976-01-02 / 1. szám

FORRADALOM A tömegek forradalmi teremtő ereje az 1905-ös forradalom időszakában létrehozta a munkás­osztály új, hatalmas fegyverét, a munkásküldöt­tek tanácsait. A tanácsok, a szovjetek, mondta Lenin, az ideiglenes forradalmi kormány csírái. A forradalom drámai erejű eseményei között is az egyik legtündöklőbb a Patyomkin cirkáló matrózainak hősi felkelése volt. Ez a felke­­­lés igazolta Lenin jóslatát, hogy meg lehet nyerni a forradalomnak a cári rendszer legfőbb támaszát: a hadsereget és a haditengerészetet. A forradalmi események csúcspontja az 1905. decemberi moszkvai fegyveres felkelés volt. Ebben a felkelésben ragyogóan egybeötvöződött a munkásosztály sztrájkharca és fegyveres küz­delme. A cári kormány csak ágyúkkal tudta megtörni a moszkvai proletariátus ellenállását, amikor Krasznaja Presznyában szétlövette a barikádokat. Az orosz forradalom világszerte nagy vissz­hangot keltett, és erősen hatott az európai és az ázsiai országok forradalmi mozgalmára. Az 1905. január 9-i véres vasárnapot követő­en, amikor a cári csapatok vérbefojtották a pé­­tervári munkások fegyvertelen, békés tünteté­sét, Németországban, Franciaországban, Olasz­országban, Ausztriában, Angliában, Lengyelor­szágban, Csehországban és másutt a munkások tiltakozó tömeggyűléseinek hulláma söpört vé­gig. Már február 9-én kirobbant a Ruhr-vidéki bányászok nagyszabású sztrájkja. Karl Lieb­knecht felhívással fordult a német bányászok­hoz: kezdjenek „oroszul beszélni”, hogy kivív­ják jogaikat. Az orosz forradalom Ausztriában is visszhangra talált: új lendületet kapott a for­radalmi mozgalom, mely az ország politikai rendszerének demokratizálásáért vívott harccal függött össze. Az oroszországi forradalom hívei Magyarországon is új lendületet adtak a munká­sok megmozdulásainak. Sztrájkokra, tünteté­sekre került sor. Erősen hatottak az 1905-ös események a forradalmi mozgalom fejlődésére Bulgáriában, Romániában és a Balkán-félsziget más országaiban is. Franciaországban és Olasz­országban ebben az időben széles körű népi szo­lidaritási mozgalom bontakozott ki az orosz nép támogatására. Az 1905-ös forradalom eseményei­nek hatására megindult a differenciálódás a II. Internacionálé szociáldemokrata pártjaiban. Bal­oldali áramlatok jöttek létre, és fokozatosan egy­re nagyobb tömegbefolyásra tettek szert. Az orosz forradalomnak tehát nemzetközi híve és szövetségese született: az európai proleta­riátus. Keleten is óriási hatása volt az orosz forrada­lomnak. Lenin azt írta: „A világkapitalizmus és az 1905-ös orosz mozgalom végleg felébresztette Ázsiát. Új életre, az elemi emberi jogokért, a demokráciáért vívott harcra ébredtek az elgyö­tört, a középkori tespedésben embertelen létre kárhoztatott százmilliók.” Az orosz forradalom közvetlen hatására kezdődött a török, a perzsa és a kínai forradalom. 1905 végén Szun Jat-szen, a kínai forradalmi demokratikus mozgalom ve­zére Szövetségi Liga (Tung Meng Hui) néven politikai szervezetet alakított. Ennek tagjai ki­jelentették: „Az orosz forradalmárok vérüket ontják, de nem adják fel harcukat. A kínai for­radalmárok őszintén tisztelegnek előttük.” Az orosz forradalom közvetlen hatására Indiában is újból fellendült a nemzeti felszabadító mozgalom, különösen azokon a területeken, ahol akkoriban az ország ipari munkásságának nagyobb része összpontosult. Az első orosz forradalom hetvenedik évfordu­lóját olyan időszakban ünnepelte meg a szovjet nép, amikor széles fronton bontakozik ki a vi­lág legigazságosabb, leghaladóbb és leghumánu­sabb társadalmának építése. A Szovjetunió ma a legtöbbet kezdeményező, leghatékonyabb erő a tartós világbékéért, minden nép barátságáért vívott harcban. Az 1905—1907-es oroszországi népi forradalom egy új világnak az első alapköveit rakta le, és ennek az új világnak az elvei napja­inkban diadalmaskodnak. M. Mityin akadémikus ’ 7 jtmm ms tw­imwimmwm: ?MC6WiaCKtdlBPECTeRQ!­fAEAE3H0­QP­ir® 8Q3BE­WWBWWm a HflMÄftE BCEOBlüElít: npflHTKHEBRQI ff BQQPyfflEHt PKIXfflH Emléktábla a moszkvai 1905 Emlékezete Gyár falán -X Egykori képek: a cári csapa­tok 1905. január 9-én, a véres vasárnapon gyilkos sortüzet zúdítottak a békés tün­tetőkre a pétervári Téli Palota előtt­­)s Oroszország-szerte kormányellenes tün­tetésekre került sor

Next