Intézeti Szemle 1. (1973.)

ELŐSZÓ Könyvírós, gyakorlat, hogy a művekhez az előszó ké­szül el utoljára, méltatja­, összefoglalja, a hasonló munkák so­rában elhelyezi azt, amit a kezében tart, amit olvas majd az érdeklődő. Az Intézeti Szemle esetében más a hel­yzet. A mű remélhetőleg sok sok­ kötete később jön majd létre, remél­hető, hogy népes j­ró­i gárdája lesz, így az előszó nem tények­ről, csak tervekről szólhat. Mik tehát a tervek.­ Ki szeretnénk elég­en, azt a jo­gos közlési vágyat, amely benne él ok­tató­i­nk­ba­nz szeretnénk, hogy az elgondolások, vélemények, nézetek az egész Intézet kö­zössége előtt nyilvánosságot kapva írásos vitákban formálódjanak, csiszolódjanak , tövődjenek tovább, hogy tájékoztatást adva a bel­ső és külső szakmai, módszertani, nevelési eredményekről, gon­dokról, tovább szilárdítsuk az oktatók, nevelők közösségét, és hogy a NEI-t­erám­ kollektívát is bekapcsoljuk az országos és a nemzetközi tudomány­i vérkeringésbe. Az Intézni Szűrm­e szerkesztésére Varga Éva vezetésé­vel Gyúró Istvánné, Nagy Ilona, K­l­rsch Atta és Szabó Zoltán vállalkozott. Munkájuk csak akkor lehet gyümölcsöző, ha az egész tanári közösség tá­m­ogatja őket cikkekkel, leírt véleményekkel, in­f­o­r­m­ác­i­ó­k­k­al. A szerkesztőbizottság a következő módon kívánja rend­szerezni a Szemle tartalmát: Magyar nye­lv: A magyar mint idegen nyelv oktatásával kapcso­latos elméleti, és gyakorlati, kérdések ismertetésé­g t­árgyalásár­a szánt, egyik legfontosabb rovat. Szak­tárgyak: A rovat az előzőhöz hasonló módon gyűjti, ösz­sze a szaktárgyak oktatásának kérdéseit mind a természettudományok, mind a társadalomtudományi

Next