Iparrégészeti tájékoztató 2. (1983)

1983-01-00 / 1. szám

Major J. szerint a templom újjáépíté­séhez és a földesúri kastélyok felépíté­séhez gyártották itt a téglákat. Ezt ki­egészíthetjük azzal, hogy a mai Ságvári Endre utcát korábban a hevesiek "Sováb" sornak /sváb/ nevezték és az utca végé­ben található a "Güdrök" /gödrök/ nevű tő, amely valószínüleg az agyagbánya helye. A másik agyagbányát az egykori "Nyitrai" tő helyén az elmúlt évtizedben feltöl­­tötték és helyét parkosították /a szerk./. A II. IPARRÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁSRÓL 1982 augusztus 9-12 között Veszprém­ben, a Magyar Tudományos Akadémia Veszp­rémi Akadémiai Bizottságának székházában rendezte meg az Iparrégészeti Munkabizott­ság a II. Iparrégészeti Tanácskozást. A tanácskozás zökkenőmentes lebonyolításá­hoz a Veszprém megyei Múzeumok Igazgató­sága nyújtott segítséget. II. tanácskozásunkon mintegy 50 régész és természettudományokkal foglalkozó szak­ember vett részt. Előadások hangzottak el­ a­­ régi bányák,­­ műhelyek és ipari kemencék,­­ régészeti leletek természettudományos és műszaki vizsgálatai témakörében. Minden előadást élénk vita követett. A tanácskozás fontos mozzanatai voltak az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vezetőivel folytatott megbeszé­lések, az iparrégészeti kutatás összehan­golásáról . Az OMBKE részéről jelen volt a megbe­szélésen: Csath Béla - OMBKE Történeti Bizottság vezetője, Kiszely Gyula - OMBKE öntészettörténeti és Múzeumi Szakcsoport elnöke, Hammer Ferenc - OMBKE Vaskohászati Szak­osztály elnöke, Dr. Remport Zoltán - OMBKE Vaskohászati Történeti Bizottság vezetője. A régészeti szakfelügyelet részéről: Korek József a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese ismertette a hazai ré­gészet terveit az interdiszciplináris ku­tatások előmozdítására, irányítására vo­natkozóan. A kohász régészeti vonatkozású kutatásokról Gömöri János, a legkorábbi hazai vastárgyak eredetének felderítéséről Patek Erzsébet ismertette elképzeléseit. Munkabizottságunk álláspontját Heckenast Gusztáv elnök vázolta fel, abban, hogy ké­szek vagyunk a legszorosabban együttműköd­ni az OMBKE kutatóival, a régészeti szak­­felügyelet által jóváhagyott munkaterve­ink alapján. Éri István a Történeti Szakbizottság elnöke felhívta a figyelmet az Iparrégé­­­­szeti Tájékoztatóra, amelyet munkabizott­ságunk jelentet meg, s amely alkalmas ar­ra, hogy a szakterületek között a tájékoz­tatás feladatát ellássa. Az OMBKE részéről Hammer Ferenc adott tájékoztatást az Egyesület szakcsoportja­iban folyó történeti vonatkozású kutató­munkáról. És biztosította a régészeket az Egyesület támogatásáról. A tanácskozáson Bakos Miklós /Vegyipari Egyetem, Veszprém/ vetette fel egy archae­­ometriai munkacsoport alakításának szük­ségességét. E munkacsoportba több kutató a helyszínen jelentkezett, a munkacsoport az Iparrégészeti Munkabizottsággal együtt­mű­ködve fejti ki tevékenységét. A tanácskozásra megjelent az Iparrégé­szeti Tájékoztató 1. száma. Mellékletként itt adtuk közre az iparrégészeti leletek és objektumok egységes szempontú nyilván­tartása céljából szerkesztett Adatlapot. Az adatlappal való anyaggyűjtés célja a hazai iparrégészeti emlékek /elsősorban műhelyek, égetőkemencék/ kataszterének összeállítása. Az adatlap-tervezetet szak­emberek egy csoportja megvitatta és lerö­vidítését, egyszerűsítését javasolta, ami megtörtént. Az iparrégészeti vonatkozású eszmecse­réken kívül a tanácskozás résztvevői Veszp­rém történeti nevezetességeivel is megis­merkedtek. Ezt Kralovánszky Alán előadá­sának és a vezetésével tett várbeli sétá­nak köszönhetjük. A II. Iparrégészeti Tanácskozásra beje­lentett 22 előadás közül 18 előadás hang­zott el. 4 régész ásatási elfoglaltsága­­miatt az előadást nem tudta megtartani. A II. Iparrégészeti Tanácskozás előa­dásainak szövegeiből az alábbiak érkeztek be szerkesztőségünkhöz:­­A dolgozatok lektorálását Vastagh Gábor a kémiai tudományok doktora, ipartört­énész részben elvégezte. A kivonatok és képalá­írások angol­ nyelvű fordításai elkészül­tek./ /Néhány olyan dolgozat is beérke­zett, amelyek előadás formájában tervez­ve voltak a II. Iparrégészeti Tanácskozá­son, de közbejött akadályok miatt nem hangzottak el.­ 1. Jerem Erzsébet: Kelta fazekaske­mencék Sopronban. 2. Vörös Gabriella: Későszarmata edény­égető kemence Sándorfalva-Eperjesen. 3.­­Gömöri János: Scarbantia fazekaste­­lepe és a város melletti római kori tég­laégető kemencék. 2

Next