Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 5. (1986)
1986-04-00 / 1. szám
meghatározni. Bakos Miklós és Gegus Ernő az ugyancsak itt előkerült bronzműhely anyagát már megvizsgálták. A vizsgálati anyaghoz kontrollanyagként a temető fibuláinak és ékszereinek egy részét is vizsgálták. Az alább ismertetendő sír számomra nemcsak az anyagmeghatározás szempontjából fontos. A kérdésfeltevés indokai között szerepelt, hogy ez a sír, az adott perióduson belül is igen gazdag volt. A szokásos mellékletek mellett olyan tárgyakat is találtunk, melyekről régészeti tipológiai alapon feltételezhettük, hogy nem Pannóniában, nem a szarmata barbaricumban, hanem valószínűleg Dél-Oroszországban készültek. S miután e temető számos női és férfi sírjában hasonló a helyzet, a részletes anyagvizsgálat és technikai megállapítások hozzásegítenének, a Kárpát-medencébe bevándoló szarmaták első-második generációjának anyagmeghatározásához és szétválasztásához. Már a feltárás, majd a restaurálás során kitűnt, hogy az első pillanatra ezüstként meghatározható tárgyak felületi sérülései alatt az anyag bronzcsillogása. Kiváncsiak voltunk az anyagmeghatározáson túl az ezüstözés módjára, folyamatára. A vizsgált anyag egyik csoportja: torques, két fülkarika, karperecek régészeti szempontból azonos forrásúaknak tűntek, kérdéses volt a fejdíszt borító kis félgömb fejű szögeknek, nyaklánckarikának, a nyaklánc tekert fémhuzal gyöngyeinek, fémcső gyöngyeinek és levélalakú csüngőinek anyaga és készítéstechnikája, s az összehasonlításnál szerepet játszott a filigrándiszes kék üvegbetétes ezüstfibula is, melyről feltételezhető, hogy dél-oroszországi, Pontus vidéki ötvösműhely terméke. Gegus Ernő: Az ékszeregyüttes vizsgálata lézermikroszinkép-elemzéssel Megfelelően megválasztott, vezérelt lézerimpulzus-sorozattal, a lelet mikroszkóp alatt kiválasztott helyéről anál kisebb mennyiségű mintát gőzölögtettünk el, és a segédszikra-kisüléssel megnövelt energiájú mikroplazmáról sikrács-spektrográffal színképet készítettünk. A gyakorlatilag roncsolásmentes lézeres mintavétel behatolási mélységének változtatásával tájékoztatást kaptunk a minta elemi összetételéről, az alapanyag és az esetleges felületi réteg főalkotóinak, kisérő- és nyomelemeinek eltéréseiről is. A leletek anyagában ezüst és ennek különféle ötvözői (Cu, Sn, Pb, Zn) voltak azonosíthatók, jellemző kisérő- és nyomelemekkel. A leleteken az anima ötvözött anyagától eltérő felületi ezüstréteg jelenlétét állapították meg. Bakos Miklós: A vizsgálati eredmények értékelése A mikrospektrokémiai vizsgálatok eredményei alapján levonható az a következtetés, hogy az együttes bizonyos darabjai (karperecek, fülkarikák) azonos anyagból készültek, tehát valószínűleg ugyanannak a mesternek a munkái. Az ezüst, illetve nagy ezüsttartalmú felületet valószínűleg valamilyen fehérítési technikával érték el. Kivétel a torques, amelyen az animához fémesen nem kötött ezüst-réz ötvözet réteg van. A kópházi Árpád-kori vasbányák és vaskohók archeometriai vizsgálata Gömöri János: A kópházi vasbányák és vaskohók feltárása 1984-ben a kópházi határsávban mintegy 150 tölcséres formájú mélyedést találtunk az erdőben. Ezek a 2-4 méter átmérőjű kerek, vagy ovális gödrök a bombatölcsérekhez hasonlítanak. A közelben talált vasércek azonban mutatták hogy itt is a felsőpulyai medence (Oberpullendorf, Ausztria) és Augsburg környékének bányamezőihez hasonló felszíni bányászás nyomai maradtak meg. Sándorfy György segítségével mértük fel a bányamezőt, majd egy bányagödröt kiástunk. 6,5 m mély függőleges akna mélyed az agyag és homoktalajba. Ducolás nyomait nem lehetett felfedezni. Az előkerült, másodlagos áthalmozásból származó limonit egy részét helyben dolgozták fel. A vassalaklelőhelyet 150 méternyire találták meg a bányák közelében. Itt protonmagnetométerrel kutatták fel a kohó helyét Verő Józseffel. Az előkerült kohók (2 maradvány) teljesen szét voltak túrva. A megtalált és kiemelt töredékek alapján korai középkori, vagy Árpád-kori a kohó és a bányagödrök is. Ezt Sz. Csongor Éva vizsgálatai megerősítették. Kisházi Péter és Ivancsics Jenő érc és salakvizsgálatai valamint utóbbi helyszini geológiai rétegvizsgálatai egészítették ki az ásatási tapasztalatokat. A lelőhely az első Magyarországon, ahol a kohók mellett a vasbányák is előkerültek s igy az itteni további vizsgálatok az Árpád-kori vastermelés munkaszervezése szempontjából fontos információkat szolgáltathatnak . Verő József: Geofizikai leletfelderítés a vasérclelőhely és a kohók környékén A Kópháza mellett felfedezett gyepvasérclelőhelyen néhány rövid szelvény mentén végeztünk mágneses méréseket, mert rendszeres mérést a hely adottságai (erdő, gödrök, sok vashulladék) nem tettek lehetővé. Egy-két helyen határozott, fOOnT-ig terjedő, elég mélyről (2-4 m) érkező anomáliát észleltünk, ami azonban nem lehet az ércesedéssel összefüggésben, mert a limonitos érc nem mágneses. A közeli salaklelőhelyen sikerült kimutatni az erősen szétdúlt kohó helyét, bár éppen a szétdultság miatt elég elmosódott és nem is nagy értékű (10-12 nT) anomáliaként. 3